Nicholas Flamel, francia alkimista korai filozófiai munkáitól inspirálva a 16. században létrejött egy mélyen misztikus titkos társaság az európai ezoterikus értelmiségiekből. Ez lett a Rózsa Kereszt Ősi és Misztikus Rendje, vagy ismertebb nevén a Rózsakeresztesek.
Ahogyan Newton, úgy a Rózsakeresztesek is mélyen vallásosak voltak, elismerten keresztények, ugyanakkor antikatolikusok. Abbéli meggyőződésüktől vezérelve, hogy angyalokkal és szellemekkel kommunikálnak, a Rózsakeresztesek Newton profetikus hitét visszhangozták. Örökéletet ajánlottak tagjaiknak egy életelixíren keresztül és azt állították, hogy korlátlan mennyiségű időt és aranyat képesek előállítani a bölcsek kövének használatával.
Ez a kép egy részlet egy 16. századi angol alkimista tekercsről, amely az alkimista filozófia képi összefoglalását tárja elénk. Bemutatja az egymás után következő fázisokat: a Fehér Kő, a Vörös Kő és az életelixír segítségével a Bölcsek Kövének létrehozása közben. The Huntington Library, Art Collections, and Botanical Gardens.
A misztikus harcosok eme igen motivált csapata rohammal vette be a tudományos világot azt állítva, hogy tudományos kérdésekre válaszok nyerhetők az ősi gnosztikus szövegek tanulmányozása, valamint a szellemekkel és az angyalokkal való kommunikáció révén. Bár nem ismert teljes bizonyossággal, hogy Isaac Newton valóban Rózsakeresztes volt-e, mégis a fent említett rend Newtont testvérnek tartotta, illetve élete során Newtont nyíltan megvádolták azzal, hogy Rózsakeresztes, ahogyan a Királyi Társaság sok más tagját is ezzel a váddal illették.
Halálakor Newtonnak 169 alkímiával foglalkozó könyve volt, és úgy hírlik, hogy még sokkal többet tartott a magánkönyvtárában, amit akkoriban a világ legkiválóbb alkimista könyvtáraként ismertek.
Hátra hagyta maga után a Rózsakeresztes Manifesztum jegyzetekkel teleírt angol fordítását, A Rózsakeresztes Testvériségét Hitvallását és Fámáját (Thomas Vaughan).
Volt egy-egy példánya Michael Maier Symbola Aurea Mensae Duodecium és Themis Aurea műveiből. Mindkettő a gnoszticizmus eredetéről és a rózsakeresztes mozgalomról szóló jelentős korai könyv.
Bár az egyházi hatalmak tiltották a misztikus kutatást, a csábítás utat mutatott Newton megkísértésére, minek után nem csak 50 évet szentelt az alkímiai ösvénynek az életéből, hanem annak a gnosztikus alkimista mozgalomnak lett az élenjárója, amely végigsöpört Európa királyi udvarain és a legtehetségesebb elméket fogadta magába adeptusként.
Ilyen lehetett egy alkimista laboratóriuma a 17. században a flamand művész, David Teniers szerint.
Miután Newton elolvasta Jakab király Bibliáját, a Biblia eredeti változatait is mind át akarata tanulmányozni. Először minden elérhető ősi nyelvet, jelképet és jelet el kellett sajátítania ahhoz, hogy helyesen fordítsa az ősi szövegeket. Miután ezzel megvolt, Newton elkezdte nyomon követni a gnosztikus bölcsesség fejlődését az ókori Egyiptomtól a görögökön át egészen a 16. századi Európáig, amikorra az alkimisták váltak az ősi misztikus hagyományok őrzőivé.
Olyan sok időt töltött kutatással és komoly eretnek koncepciókkal való kísérletezgetésekkel, hogy Newton egy erőteljes antikatolikus hitet munkált ki, amire bizonyítékul a következő sorok szolgálnak:
„A Katolikus Egyház Szentháromság-doktrínáját hazugságokból és csalásokból állították össze – egy hamis doktrína, melynek alapjai nélkülözik a Szentírást és a józan észt.”
Miután felfedezte, hogy a befejező mondat: „és ezek hárman egyek” nem szerepel a Biblia görög változatában, arra a következtetésre jutott, hogy szándékosan toldották hozzá azért, hogy jogcímet formáljanak a Szentháromság dogmájára. Úgy vélte, hogy a római katolikus egyházat félrevezették annak keresztény interpretációját tekintve, és visszatért a bálványimádáshoz.
Newtont annyira felbőszítette a katolikus egyházak nyílt bibliai korrupciója, hogy írt egy 12 pontos listát arról, miért volt ariánus.
Nem lepődünk meg azon, hogy Newtonnak az ariánus listáját is tartalmazó teológiai írásait a szerző halálakor a „Nyomtatásra nem alkalmas” jelzéssel látták el, majd a Cambridge-i Egyetemen pihent, mígnem John Maynard Keynes meg nem szerezte azokat 1942-ben.
(forrás:Száraz György http://boldognapot.hu)
Ahogyan Newton, úgy a Rózsakeresztesek is mélyen vallásosak voltak, elismerten keresztények, ugyanakkor antikatolikusok. Abbéli meggyőződésüktől vezérelve, hogy angyalokkal és szellemekkel kommunikálnak, a Rózsakeresztesek Newton profetikus hitét visszhangozták. Örökéletet ajánlottak tagjaiknak egy életelixíren keresztül és azt állították, hogy korlátlan mennyiségű időt és aranyat képesek előállítani a bölcsek kövének használatával.
Ez a kép egy részlet egy 16. századi angol alkimista tekercsről, amely az alkimista filozófia képi összefoglalását tárja elénk. Bemutatja az egymás után következő fázisokat: a Fehér Kő, a Vörös Kő és az életelixír segítségével a Bölcsek Kövének létrehozása közben. The Huntington Library, Art Collections, and Botanical Gardens.
A misztikus harcosok eme igen motivált csapata rohammal vette be a tudományos világot azt állítva, hogy tudományos kérdésekre válaszok nyerhetők az ősi gnosztikus szövegek tanulmányozása, valamint a szellemekkel és az angyalokkal való kommunikáció révén. Bár nem ismert teljes bizonyossággal, hogy Isaac Newton valóban Rózsakeresztes volt-e, mégis a fent említett rend Newtont testvérnek tartotta, illetve élete során Newtont nyíltan megvádolták azzal, hogy Rózsakeresztes, ahogyan a Királyi Társaság sok más tagját is ezzel a váddal illették.
Halálakor Newtonnak 169 alkímiával foglalkozó könyve volt, és úgy hírlik, hogy még sokkal többet tartott a magánkönyvtárában, amit akkoriban a világ legkiválóbb alkimista könyvtáraként ismertek.
Hátra hagyta maga után a Rózsakeresztes Manifesztum jegyzetekkel teleírt angol fordítását, A Rózsakeresztes Testvériségét Hitvallását és Fámáját (Thomas Vaughan).
Volt egy-egy példánya Michael Maier Symbola Aurea Mensae Duodecium és Themis Aurea műveiből. Mindkettő a gnoszticizmus eredetéről és a rózsakeresztes mozgalomról szóló jelentős korai könyv.
Bár az egyházi hatalmak tiltották a misztikus kutatást, a csábítás utat mutatott Newton megkísértésére, minek után nem csak 50 évet szentelt az alkímiai ösvénynek az életéből, hanem annak a gnosztikus alkimista mozgalomnak lett az élenjárója, amely végigsöpört Európa királyi udvarain és a legtehetségesebb elméket fogadta magába adeptusként.
Ilyen lehetett egy alkimista laboratóriuma a 17. században a flamand művész, David Teniers szerint.
Miután Newton elolvasta Jakab király Bibliáját, a Biblia eredeti változatait is mind át akarata tanulmányozni. Először minden elérhető ősi nyelvet, jelképet és jelet el kellett sajátítania ahhoz, hogy helyesen fordítsa az ősi szövegeket. Miután ezzel megvolt, Newton elkezdte nyomon követni a gnosztikus bölcsesség fejlődését az ókori Egyiptomtól a görögökön át egészen a 16. századi Európáig, amikorra az alkimisták váltak az ősi misztikus hagyományok őrzőivé.
Olyan sok időt töltött kutatással és komoly eretnek koncepciókkal való kísérletezgetésekkel, hogy Newton egy erőteljes antikatolikus hitet munkált ki, amire bizonyítékul a következő sorok szolgálnak:
„A Katolikus Egyház Szentháromság-doktrínáját hazugságokból és csalásokból állították össze – egy hamis doktrína, melynek alapjai nélkülözik a Szentírást és a józan észt.”
Miután felfedezte, hogy a befejező mondat: „és ezek hárman egyek” nem szerepel a Biblia görög változatában, arra a következtetésre jutott, hogy szándékosan toldották hozzá azért, hogy jogcímet formáljanak a Szentháromság dogmájára. Úgy vélte, hogy a római katolikus egyházat félrevezették annak keresztény interpretációját tekintve, és visszatért a bálványimádáshoz.
Newtont annyira felbőszítette a katolikus egyházak nyílt bibliai korrupciója, hogy írt egy 12 pontos listát arról, miért volt ariánus.
Nem lepődünk meg azon, hogy Newtonnak az ariánus listáját is tartalmazó teológiai írásait a szerző halálakor a „Nyomtatásra nem alkalmas” jelzéssel látták el, majd a Cambridge-i Egyetemen pihent, mígnem John Maynard Keynes meg nem szerezte azokat 1942-ben.
(forrás:Száraz György http://boldognapot.hu)
Newton - A sötét eretnek - videó
https://www.youtube.com/watch?time_continue=2872&v=3PyX2ej-cLQ&feature=emb_logo
Ez a dokumentumfilm egy, a népszerű legendától teljesen különböző Isaac Newtont leplez le - egy sokkal elbűvölőbb és összetettebb embert, mint amilyennek a porlepte történelemkönyvek beállítják. A felfedezések nyilvánosságra kerülésével ebben a dokumentumfilmben darabonként áll össze Newton sötét géniuszának drámai és tragikus története. A nagy Sir Isaac Newton életének csak egy viszonylag kis részében tanulmányozta a tudományokat. A nagyobb részét az alkímia ősi művészetére, eretnekségre valamint a világvége megjövendölésére és az ennek mielőbbi bekövetkezéséért történő imádkozásra fordította. Ez a dokumentumfilm ebbe a nem éppen hétköznapi időszakába enged bepillantást, amikor zsenialitása csúcsán az alkímia és a teológia felé fordult.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=2872&v=3PyX2ej-cLQ&feature=emb_logo
Ez a dokumentumfilm egy, a népszerű legendától teljesen különböző Isaac Newtont leplez le - egy sokkal elbűvölőbb és összetettebb embert, mint amilyennek a porlepte történelemkönyvek beállítják. A felfedezések nyilvánosságra kerülésével ebben a dokumentumfilmben darabonként áll össze Newton sötét géniuszának drámai és tragikus története. A nagy Sir Isaac Newton életének csak egy viszonylag kis részében tanulmányozta a tudományokat. A nagyobb részét az alkímia ősi művészetére, eretnekségre valamint a világvége megjövendölésére és az ennek mielőbbi bekövetkezéséért történő imádkozásra fordította. Ez a dokumentumfilm ebbe a nem éppen hétköznapi időszakába enged bepillantást, amikor zsenialitása csúcsán az alkímia és a teológia felé fordult.
