Hogyan és miért lett Szepes Mária A Vörös oroszlán című regényből tiltott könyv, hogy semmisült meg majdnem végleg a mű, és hogyan éledt újjá hamvaiból, hogy főnixmadárként szárnyalva kult könyvvé váljon a ’90-es években, amikor az olvasók versengtek az elérhető példányokért? A hogyanra tudunk válaszolni, a miérthez el kell olvasni a könyvet.
Szepes Mária
A Vörös Oroszlán 1946-ban jelent meg először, Orsi Mária szerzői névvel, a Hungária kiadásában, kétezer példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, begyűjtötték a könyvet, mert felforgató és veszélyes műnek minősítették – minden példányát bezúzták, s negyven évig szerepelt a tiltott kötetek listáján. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték. Hamvas Béla – aki ekkor a Széchenyi Könyvtárban dolgozott – valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amelyek közül egy kijutott Amerikába, hogy ott „főnixmadárként” feléledjen: „Amikor azt hitték, hogy megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – mondta Szepes Mária, és igaza lett. A mű első német kiadása 1947-ben látott napvilágot.
A Vörös Oroszlán1984-ben született újjá, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor publikálta New Yorkban, az eredeti kiadás alapján. Csak néhány becsempészett példány kerülhetett Magyarországra, ugyanis itthon még mindig tiltólistán volt a kötet. 1984-ben Kuczka Péter kijátszotta a cenzúrát, és kiadta rövidítve, fantasyként, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban. Ma már szinte hihetetlennek tűnik: a rövidített változat 58 ezer példányban jelent meg, s a kultúrára éhes magyar közönség pillanatok alatt elkapkodta a példányokat.
A Vörös Oroszlán igazi feltámadása 1989-ben jött el, amikor végre teljességében jelenhetett meg a mű hazánkban is. Külföldön is többször publikálták különböző nyelveken, legtöbbször német (Der rote Löwe), illetve angol (The Red Lion) nyelvterületen. 1984-ben a Német Szövetségi Köztársaságban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz-alapítvány versenyén is helyezést kapott. Abban az időben erről csak kevesen tudhattak a magyarok közül. Ma már spanyol, portugál, szlovák, olasz, cseh, román, orosz és szerb fordításait is több országban olvashatják.
A Vörös Oroszlán 1946-ban jelent meg először, Orsi Mária szerzői névvel, a Hungária kiadásában, kétezer példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, begyűjtötték a könyvet, mert felforgató és veszélyes műnek minősítették – minden példányát bezúzták, s negyven évig szerepelt a tiltott kötetek listáján. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték. Hamvas Béla – aki ekkor a Széchenyi Könyvtárban dolgozott – valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amelyek közül egy kijutott Amerikába, hogy ott „főnixmadárként” feléledjen: „Amikor azt hitték, hogy megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – mondta Szepes Mária, és igaza lett. A mű első német kiadása 1947-ben látott napvilágot.
A Vörös Oroszlán1984-ben született újjá, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor publikálta New Yorkban, az eredeti kiadás alapján. Csak néhány becsempészett példány kerülhetett Magyarországra, ugyanis itthon még mindig tiltólistán volt a kötet. 1984-ben Kuczka Péter kijátszotta a cenzúrát, és kiadta rövidítve, fantasyként, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban. Ma már szinte hihetetlennek tűnik: a rövidített változat 58 ezer példányban jelent meg, s a kultúrára éhes magyar közönség pillanatok alatt elkapkodta a példányokat.
A Vörös Oroszlán igazi feltámadása 1989-ben jött el, amikor végre teljességében jelenhetett meg a mű hazánkban is. Külföldön is többször publikálták különböző nyelveken, legtöbbször német (Der rote Löwe), illetve angol (The Red Lion) nyelvterületen. 1984-ben a Német Szövetségi Köztársaságban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz-alapítvány versenyén is helyezést kapott. Abban az időben erről csak kevesen tudhattak a magyarok közül. Ma már spanyol, portugál, szlovák, olasz, cseh, román, orosz és szerb fordításait is több országban olvashatják.
A Vörös Oroszlán című regény
Az egykor nagy vihart kavaró, és ma is különleges sorsot élő regény alaptémája egy elixír, az örök élet itala, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz, és megadja azt a képességet, hogy emlékezzünk előző életeinkre. Olvasói immár több évtizede számolnak be ugyanazokról a tapasztalatokról: első olvasatban egy letehetetlen, négy évszázadot átfogó, izgalmas történetet látnak benne, később azonban beavatási kötetté alakul át számukra a mű, amely valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti magában.
„Amikor írni kezdtem, éppen az alkimisták érdekeltek a legjobban. Megragadott e kényszerűen bujkáló kísérletezők tragikus sorsa. Őket a pénzre, hatalomra éhes nagyurak éppúgy félreértették, mint véres történelmünk valamennyi nagy elméjét. A mentális alkímia beavatottjainak sosem célja az aranycsinálás. Ők az emberi szellem arannyá szublimálását, saját lényük átformálását tekintik elsődlegesnek. Azon fáradoznak, hogy lelkükben, szellemükben létrejöjjön a Bölcsek Köve, az Iható Arany, az Örök Élet igazi elixírje.”
A titkos tudományok útjára senki se lépjen rá vakmerően,
mert ha egyszer elindult rajta, célhoz kell jutnia, különben elveszett…
Te, aki e könyv olvasásába kezdtél, ha végigolvasod és megérted,
uralkodóvá vagy őrültté leszel. Ám tégy vele, amit akarsz – se megvetni,
se elfelejteni nem fogod. Ha tiszta vagy, fáklya lesz előtted, ha erős vagy,
fegyverré válik kezedben, ha bölcs vagy, bölcsebbé leszel.
Ha azonban romlott vagy, akkor ez a könyv a pokol tüzévé lesz benned;
éles tőrként hatol át lelkeden, s lelkiismeretedet
a megbánás és örök nyugtalanság súlyával terheli meg.
(Eliphas Levy: Rituel de la Haute Magie)
A Vörös oroszlán egyik kulcsfontosságú nőalakját kiemelte Szepes Mária, és külön novellában mondja el az életét, ez Corinna története. Szepes Mária saját elmondása szerint hasonlóan fontos regénye a a Varázstükör, élete fő műve és utolsó nagy eposza pedig a Raguel hét tanítványa című könyve.
(forrás:edesvizkiado.hu)
- - - - -
Kapcsolódó írás
„Halál nincsen” Beszélgetés Szepes Máriával (1908-2007):
- - - - -
Kapcsolódó írás
„Halál nincsen” Beszélgetés Szepes Máriával (1908-2007):
Szepes Mária Szellemtörténetek - videó
Kondor Katalin beszélget Szepes Máriával (1990.július 25.)
Kondor Katalin beszélget Szepes Máriával (1990.július 25.)
