Visnu istenség már belefáradt egyik hívének állandó kéréseibe. Egyszer csak megjelent előtte, és ezt mondta:
-Elhatároztam, hogy három kívánságodat teljesítem. Azután viszont semmit sem adok neked.
A férfi örömében azonnal el is mondta első kívánságát. Azt kérte, hogy haljon meg a felesége, hogy egy, jobb asszonnyal tudjon házasságot kötni. Kívánsága azonnal teljesült.
Hanem amikor a barátai és a rokonok összegyűltek a temetésre, és elkezdték sorolni az elhunyt asszony jó tulajdonságait, a férfi rájött, hogy elhamarkodta a dolgot. Belátta, hogy mennyire vak volt az asszony erényeivel szemben. Hogy talál majd most másik asszonyt, aki ennyire jó lenne?
Ezért aztán azt kérte Visnutól, hogy támassza fel a feleségét. így viszont már csak egyetlen kívánsága maradt. Szilárdan eltökélte, hogy most nem fog hibázni, hisz azt már nem javíthatná ki. Kérdezősködni kezdett. Néhány barátja azt tanácsolta, hogy halhatatlanságot kérjen. De mások rámutattak, hogy mi haszna a halhatatlanságnak, ha nincs jó egészsége? És mi haszna az egészségnek, ha nincs pénze? És mi haszna a pénznek, ha nincsenek barátai?
Közben múltak az évek, és ő továbbra sem tudta eldönteni, hogy mit kérjen: életet, egészséget, gazdagságot, hatalmat vagy szerelmet? Végül így könyörgött Visnuhoz:
- Kérlek, adj tanácsot, hogy mit kérjek!
Visnu jót nevetett a férfi tanácstalanságán, majd ezt válaszolta:
- Kérd azt, hogy elégedett légy, bármit hozzon is az életed!
(Anthony De Mello)
