2012. november 14., szerda

Hermész Himnusza



Ki dicsérhetne Téged Túlságosan, vagy egyáltalán eléggé?
Hová nézzek, hogy dicsérjelek?

Felfelé, lefelé, befelé, vagy kifelé?

Nincs olyan út, nincs olyan hely,
nincsen egyetlen teremtmény sem, mely rajtad kívül lenne;
minden benned, minden belőled van.
Mindent adsz, és semmit sem veszel,
mert minden a Tiéd, és semmi olyan sincsen, ami nem a Tiéd lenne.




Mikor dicsérjelek?
A Te órádat és a Te idődet tudni lehetetlen.

És miért Dicsérjelek?
Azért amit teremtettél, vagy amit nem teremtettél?
Azért amit megjelentettél, vagy amit rejtegettél?

És mivel dicsérjelek?
Mintha bármi is az enyém lenne, a sajátom, vagy valami más lennék
mit Te.
Mert Te minden vagy ami én egyáltalán lehetek;
minden vagy amit én egyáltalán beszélhetek;
minden Te vagy, rajtad kívül semmi sincsen.

Az is Te vagy ami nincs.
Te vagy minden ami lett, és miden ami nem lett:
Szellem, amikor a Szellemlélek néz.
Atya, amikor a mindenség általad alakulásra kész.
Isten, amikor aktív, egyetemes erőként kimész.
A Jó, mert mindent teremtesz.

Az anyag legfinomabbja levegő.
A levegő legfinomabbja lélek.
A lélek legfinomabbja szellem.
A szellem legfinomabbja Isten.

(Hermész Triszmegisztosz)