2012. november 24., szombat

Szeretet


Ez az a "dolog", amiről sokmilliónyi kötetet töltöttek meg a többé-kevésbé hozzáértők, és mégis csak keveseknek sikerült az igazi lényeget megragadniuk. Persze tudnunk kell, hogy nem is a könyvekben fogjuk megtalálni ezt...

A szeretet értelmezése például két szinten történhet, és jelentős különbségek figyelhetőek meg a változatok között. Az egyik szint a szellemtudomány szintje, a másik pedig a való élet, ahol a szellemtudomány kristálytiszta igazságait próbáljuk több-kevesebb sikerrel alkalmazni.




A hétköznapokban sajnos megfigyelhető, hogy minden bajunk és problémánk gyökere a szeretet hiányában keresendő. Nagyon nehezen lehet megvalósítani az igazi szeretetet. A szeretetből fakadó tulajdonságok, mint odaadás, elfogadás, tolerancia, önfeláldozás, önzetlenség gyakorlása sokszor inkább megmosolygott tevékenység az emberek szemében, mint erény. Pedig csak ezeken keresztül tanulhatjuk és tapasztalhatjuk meg a szeretetet.
Fontos leszögeznünk, hogy az igazi szeretet csak önzetlen és viszonzásvárás nélküli lehet. Ha valamilyen feltételhez kötjük az általunk kiárasztott szeretetenergiákat, akkor máris elszakadunk az örök isteni forrástól, ahonnan azt kapjuk. Persze nagyon nehéz valakit vagy valamit úgy szeretni, hogy nincsenek elvárásaink. Az illető tehet, mondhat vagy gondolhat bármit, mi ugyanúgy szeretjük őt. Nem könnyű, ugye? Pedig valahol ez lenne a cél, amit mindenkinek el kellene érnie a mindennapokban is.

Nagyon fontos alaptörvény, hogy a szeretetet csak akkor kapjuk meg, ha mi is adjuk és sugározzuk magunkból.
A megtartott szeretet nem lesz élő, csak akkor, ha átadjuk.
A szeretet, mint energiaáramlás nagyon jól megfigyelhető magunkban. Ilyenkor az ember szárnyalónak, élettel-telinek, elpusztíthatatlannak érzi magát. Ilyenkor még enni és inni sem kívánunk, hiszen minden megvan, ami kell. Ez a legmagasabb szintű rezgés, ami ténylegesen képes táplálni a szervezetet (szójáték: SZERETET = SZER, ami ETET).
A probléma csak az, hogy manapság az emberiség nagy része csak akkor nyitott erre a rezgésre, ha szerelmes. Nem tudja normál állapotban megérezni ezt az energiát a világban, hanem szükség van ehhez egy másik nemű lényre. És persze sokan ennek megfelelően a szeretetet az ágyékukban próbálják érezni, pedig annak a helye a szívcsakra!
A szeretetre való ráhangolódás egy nagyon hosszú tanulási folyamat része, gyakorlatok segítségével kell annyira nyitottá és befogadóvá válnunk, hogy észrevegyük a világból felénk áradó energiát.

A szeretet megélésnek általában négy szintjét különböztethetjük meg.
Tudnunk kell azonban, hogy még a legalsóbb megélési szint is szervesen hozzátartozik jelen életünkhöz, fizikai létünkhöz. Ebből adódóan, önmagában egyik sem rossz, sőt inkább szükségesek és jók az élet teljességéhez. A baj csak akkor kezdődik, ha az alsóbb szintek kerülnek túlsúlyba, és letérünk az arany középútról.




1. Szexus: ilyenkor a testi szerelem kerül előtérbe. Fontossá válik az, hogy az ember testileg is megélje vágyait. Sokan hangoztatják, hogy már túl vannak ezen a szinten, de általában itt elfojtással van csak dolgunk. Tudnunk kell, hogy az ember egyik legnagyobb energiát hordozó része a kettes csakra, ami a nemiséggel áll összefüggésben, így ennek az erőnek az áttranszformálása nem mindenkinek könnyű feladat. Érdemes azonban elgondolkodnunk azon, hogy kialakulhat-e, létezhet-e eszményi párkapcsolat szex nélkül? És fordítva: jó-e a szex szeretet nélkül?

2. Erosz: itt már a szexus lelkibb oldala kap hangsúlyt. Ez adja ideális esetben a lelki töltést a szexnek. Jellemző ekkor a túlfűtött érzelmek megnyilvánulása, csapongás, egymásnak ellentmondó érzelmek megjelenése, és általában a terhelt és intenzív asztrális működés.

3. Filia: ez már a szeretet egy magasabb formája, az úgynevezett szociális szeretet. Ilyenkor a párkapcsolat már barátságként is funkcionál, mint embert szeretik és tisztelik egymást a partnerek, és közös célok kerülnek kiválasztásra. Hosszú távon egy kapcsolat sem nélkülözheti a filiát.

4. Agapé: a szeretet legmagasabb formája, a feltétel nélküli szeretet. Ez a szeretet tiszta formája, amiről a következőkben szólunk.
Szellemtudományi megközelítésben a szeretetről mint a legmagasabb energiáról, rezgésről beszélhetünk. Ezen energia segítségével alakíthatjuk át fizikai testünket átmanná. Ha ez sikerül, akkor intuitív tudatszintre léphetünk. A szellemi lényélmény segítségével, mintegy eggyé olvadhatunk a vizsgált objektummal. Ilyenformán a szeretetről mint legfőbb megismerési erőről beszélhetünk. Az átman kialakítása az archék segítségével történik, akik a fizikai testet szellemesítik át. Ezáltal egy archét csatlakoztathat be az ember, és buddha szintre léphet. Ekkor már a szellem társmegváltói szerepet tölt be, és tudatosan segíthet be Krisztusnak, a karma urának munkájába. Ezért a folyamatért Michael, a Nap-arché, az archék vezetője a felelős lény.

A hetedik kultúrkorszak feladata lesz majd, hogy mindenki a fizikai testébe is befogadja a Krisztus-impulzust, és a kialakuló intuitív tudattal átélje a találkozást a Krisztusi szellemmel.
Fontos tudnunk, hogy a halál legyőzése is csak a szeretet erők befogadása révén valósulhat meg az emberi életben.

A Bibliában maga Jézus Krisztus az, aki a szeretet ősképeként és jelképeként jelenik meg. Minden tettével azt a tiszta, feltétel nélküli szeretetet testesíti meg, ami csak az Atyától jöhet. Az emberiség nagy példaképe ő, aki életét is feláldozta szeretetből, az emberiség bűneiért. Persze a mai embertől nem vár el senki ekkora áldozatot, de azért a törekvés és a szeretettel áthatott élet mindenki számára elérendő cél kell, hogy legyen.
(Váradi Tibor)