Ami a szemnek láthatatlan - Spiritualitás

A spiritualitás alapvetően szemléleti forma, világnézet, mely felfogás szerint Világunk több, mint amit a szemünk lát, fülünk hall. A spirituális alapokon gondolkodó ember azt vallja, hogy a világnak van egy láthatatlan, az érzékszervi megismerések felett álló, rejtett aspektusa, amely azonban ugyanolyan erős hatással van életünkre, mint a látható része. Ez a szemnek láthatatlan erő nyilvánul meg minden embernek, amikor életét kész tágabb keretek között értelmezni, és saját létezéséről a rendeltetés, a sors, a végzet, vagy az isteni akarat fogalmain keresztül gondolkodni. Minden ember érzi, hogy az élete több kell, hogy legyen, mint a véletlen egyszeri és megismételhetetlen csalfa játéka. Éppen ezért vallják a spirituális világnézeteket követők, vallási hovatartozástól teljesen függetlenül, hogy a világot egy magasabb rendező elv, egy ember felett álló kozmikus rend irányítja. És míg teszik ezt a természettudósok is, akik szintén hiszik, hogy az embertől független természeti és fizikai törvények irányítják a világot, a spirituális irányzatok ezt a világrendet nem képzelik személytelennek és pusztán mechanikusnak. Sőt hiszik, hogy az ember személyes cselekedetei és életeseményei összhangba hozhatók ezzel a láthatatlan rendezőelvvel, amely azután áthathatja életüket egy mélyebb harmóniával, és végső soron a létezés örömével, a Boldogsággal. A spiritualitás nem jelent egyet a vallásossággal. Spirituális élet anélkül is élhető, hogy valaki bármely vallás követőjévé válna, vagy anélkül is, hogy bármiféle rendszeres vallási vagy lelkigyakorlatot végezne. Nem kell hozzá templomokba járni, vagy akár hinni Istenben, vagy bármilyen szellemi tanítómester útmutatásában.

A spirituális ember csak talán egyetlen dologban ’kell’, hogy higgyen: hogy élete nem önmagáért való. Hogy nem lehet és nem is ön-célú. Hanem, hogy egy magasabb rendet, célt és értelmet szolgál.

A spirituális életvitel

Ezért van, hogy az ilyen szemléletet követők élete belülről kifelé átlényegül ennek a magasabb szempontrendszernek a valódi és maradandó értékeivel. A spirituális ember tisztában van azzal, hogy minden anyagi vagyontárgy idővel elértéktelenedik, és végső soron elpusztul, ezért nem tékozolja el életét azzal, hogy cselekedeteit az öncélú fogyasztás, a tárgyak puszta megszerzésének és felhalmozásának szolgálatába állítsa. Hiába korunk fogyasztói társadalma, amely folyamatosan azt a kényszer-érzetet kelti, hogy boldogságunkhoz egyre több fogyasztási cikk birtoklása kell. A spirituális ember tudja, hogy a boldogsághoz egészen más út vezet: az Önmeghaladás útja. Ezért életét nem akarja csak magának megtartani, hanem kész saját és önös érdekein felül átadni másoknak.

A spirituális életvitel ezzel együtt nem jelent egyet a világi dolgokról való lemondással vagy a szegénységgel. A spirituális ember az anyagi javakat nem utasítja el, sem nem nézi le ezeket, csak eszköznek és nem célnak tartja őket. Arra törekszik, hogy életét más rendű értékek hassák át: törődik az egészségével, tudatosan táplálkozik, megfontolja, hogy mivel tölti a szabadidejét, mit néz a tévében, mit olvas. Arra törekszik, hogy összekapcsolja a hivatását a kenyérkereső munkájával, mert egységben gondolkozik az életről és a világról. Ezért tiszteli embertársait, tudja, mi a becsület, vállalja a felelősséget a gondolataiért, tetteiért, mert tudja, hogy az emberi világ egy zárt rendszer, egyetlen osztatlan egész, és így egyetlen cselekedete sem marad következmény nélkül. Mikor beszél, igyekszik igazat és jót mondani, beszédtémája nem a pletyka vagy mások rosszindulatú kibeszélése. Megjelenése pedig rendszerint szolid, ápolt, tiszta, mert a vonzereje nem kirívó ruhákban, vagy dagadó izmokban, hanem a kisugárzásban rejlik.

Ennek az életvitelnek a gyümölcse hosszútávon, évek múltán érik csak be. De hatására tágul világfelfogásunk melyben teljesebbnek érezhetjük létezésünket, és amely minden remény szerint a bölcs és boldog élethez vezet.

(Tarr Bence László)

Krédó

A teremtő Isten a világegyetem abszolút valósága.

Minden lélek az isteni tűz egy parányi szikrája.

Az élet okkal, céllal keletkezett.

Az élet folytonos, ciklikusan megújuló folyamat.

Minden emberi sors a kozmikus igazságszolgáltatás törvényei szerint alakul.

A szeretet az univerzum legnagyobb hatalma. Isten maga a szeretet.

A szabad akarat aktívan formálja az ember életútját.

Minden misztérium megfejtése az emberben rejlik. Ezért: Nyisd fel a szemed, lásd meg, hová tartozol: része, örököse vagy a teremtő őserőnek.

Ehhez képest formáld meg életprogramodat.

Dolgozz a céljaidért.

Légy aktív, türelmes, szerető és optimista.

Hagyd az eredmények megjelenítését a Teremtőre.

Soha ne kerüld ki a problémákat - lásd meg bennük a lehetőséget.

Légy a jónak, az örömnek, a szépségnek a csatornája, sugározd mindezt embertársaidnak.

(Edgar Cayce)

A karma tükre - "Ki mint vet, úgy arat."

Azt mindenki tudja, hogy a karma tetteink visszaható következményeit jelenti: aki jót tesz, az jót kap viszonzásul, aki rosszat tesz az a rosszat. Hogy mit is jelent ez a valóság mezején jól ábrázolja az alábbi valós történet:

Andrea szerető, elfogadó és támogató családban nőtt fel, ahol szülei mindig az erősségeit dicsérték, hangsúlyozták. Ennek köszönhetően jól tanult, sikeres volt az iskolában, jó eredménnyel zárta középiskolás tanulmányait. Egyedüli gyermekként szülei minden figyelmét megkapta, nem is nagyon voltak baráti kapcsolatai.

A tanulásnak és az ismeretszerzésnek szentelte idejét, de sokat törődött testével is rendszeresen edzett és sportolt. Szülei büszkeséggel szemlélték és dicsérték küllemét és jellemét. Andrea valóban szemrevaló és rendkívül intelligens fiatal leányként, sok hódolóra talált tanárai és társai körében. Ő élvezte az általános elismerést, szerette a figyelmet és a sok pozitív visszajelzést. Az egyetemet rajongók és hódolók gyűrűjében fejezte be úgy, hogy 24 éves koráig egyetlen igaz barátra vagy párkapcsolatra sem tett szert soha.

Mindig csak ő volt a figyelem központja, általános alapérzésévé vált, hogy őt tisztelik és becsülik. 24 éve alatt soha egyetlen percre sem figyelt másra vagy másokra, csak önmagára. Szépségének és okosságának köszönhetően azonnal és könnyen szerzett munkát, ahol ismételten mindenki tovább rajongott „érte”, de már nem élvezte úgy mint korábban. Megérezte az űrt és a távolságot önmaga és a róla alkotott idealizált kép között. Amit szerettek benne, az egy eltúlzott fantáziakép volt – legalább is így érezte.

Elkezdte gyűlölni szépségét és tehetségét.

Hibáztatta szüleit, amiért közgazdászt és „pénzügyi szakértőt” csináltak belőle, és miközben egy nagyvállalat pénzügyeit intézte, esténként rúdtáncos és sztriptíztáncos tanfolyamra járt, amiről természetesen nem tudtak kollégái. Úgy érezte csak akkor önmaga, ha teljesen levetkőzik, ha lemezteleníti önmagát. Inni kezdett, és féltve őrzött, magasra tett önbecsülését, egy részeg tengerparti nyaralás szobapincérével tiporta porba. Ezután már gyűlölte magát és az életét, ágyrajáró lett, minden férfival lefeküdt aki az útjába került. Szánalmasnak tartotta őket és magát is. Öngyűlölete odáig fajult, hogy a takaros széparcú lányból, 33 éves korára kócos, puffadt arcú, elhízott, lestrapált nő lett.

Nem értette, hogyan jutott idáig, miért nem jutott neki szerelem, házasság, család. A sorsot és szüleit hibáztatta mindenért.

Ekkor ajánlotta neki, valaki menjen el a híres zarándokútra, AZ Útra: a Caminora. Ezen az úton eszmélt magára. Ez volt az a hely, ahol valódi útitársakra lelt. Ahol maga helyett, életében először valóban másokra figyelt, ahol másokat támogatott, bíztatott, szeretett, segített. Itt értette meg, hogy azt kapjuk vissza amit adunk, és miután ő soha életében soha senkinek semmit nem adott, ezért nem is kapott vissza semmit, csak üres csodálatot, felszínes elismerést.

Mikor hazatért, feladta pénzügyi vezetői állását, és egy bárban kezdett dolgozni. Egész idejében másokra figyelt, megtanulta meghallgatni mások történeteit, élethelyzeteit. Miután megtanult hallgatni és figyelni másokra, pszichológiát kezdet tanulni, és végül életvezetési tanácsadó, az ország egyik elismert vezető coacha lett. Átváltozása meghozta magánéletében is a változást, szerelmes lett egy férfiba, akit ő választott és ő tüntetetett ki figyelmével, szerelmével. Az állandó kapás helyett, megtanult adni, és mérhetetlenül sokat kapott vissza cserében. Három gyermek boldog édesanyjaként, egy szerelmes férj és egy boldog élet birtokosa.

Ma ezt vallja az életről:

Az élet pontosan olyan mint egy tükör, megnézheted magad benne. Ha nem kapsz semmit, nem adtál semmit. Ha nem figyelnek rád, te sem figyelsz másokra. Ha egyedül vagy, te nem keresed mások társaságát. Ha bőségben akarsz élni, tanulj meg a bőségben osztozni másokkal. Ez a karma tükre. Mindenki azt kapja, amit előbb megtanult odaadni másoknak.

(Tarr Bence László)

A hit - honnan tudom?

Nagyon sokszor és sokan teszitek fel magatoknak azt a kérdést, hogy kihez forduljak? Honnan tudom, hogy akihez fordulok az jó, az segít, az nem ver át, vagy épp nem akar uralkodni felettem?

Nagyon egyszerű a válaszadás lehetősége.. sokkal egyszerűbb, mint sokszor választani, hiszen napjainkban már rengetegen hirdetik magukat, mint különböző segítők.

Ha hagyod, hogy az érzeteid vezessenek, azok az érzetek amik belülről törnek fel, akkor célodhoz találsz! Sose hagyd, hogy elméd vezessen ilyenkor.. nem számít, hogy akihez fordulsz öreg.. vagy fiatal.. szép.. avagy csúnya.. egy valami számít.. az, hogy segítségedre lesz! Épp ezért kell hagynod, hogy belülről érezd, hogy ő e az, akire neked szükséged van. Amikor pedig már találkoztál vele, kommunikálsz vele, akkor jó, szeretetteljes érzetek fognak eltölteni.

Viszont ha elmédre hallgattál és lelked hiába taszított volna tőle, akkor már jöhetnek azok az érzetek, hogy itt valami nincs rendjén.. ilyenkor jobb elfordulni tőle, mert előbb-utóbb elhatalmasodhat feletted és uralkodhat majd rajtad. Lelked azért éreztet, hogy tudd.. olyan "segítőhöz" fordultál.. akinek saját hatalmának növelése a célja.

Az érzeteket mindig a szeretet és a szeretetteljesség adja meg, ezt figyeld! Érezni fogod azt, ha valaki szeretetteljes, érezni fogod, azt is, ha valaki nem. Melegség árad abból aki valós segítő szándékkal van irántad!

Ha nem ilyen, akkor érezni fogod azt a barátinak sem nevezhető kisebbségérzetet, amit a "segítő" kisugárzása ad, illetőleg azt a felsőbbrendűséget ami belőle árad, amit még ráadásul ki is mutat. Feljebb valónak tartja magát.. "én az angyali mágia legfelsőbb szintjén álló főpapnő", "a mágia hierarchiája legmagasabb fokán álló mágus", "felsőbbrendűségemet az Isteni erő stigmákkal jelölte" és még sok hasonló.. nem valós állításokat hallhatsz tőle!

A szeretetben nincs felsőbbrendűség, mindannyian egyek vagyunk.. annyi a különbség, hogy aki ezt vallja, az tud segíteni is, és fog is.. A különbség mindössze csak a lélekfejlettség mértékében lehet, és sose feledd! Minél fejlettebb egy lélek, annál jobban egynek tartja magát veled!

(Forrás: Carmelian & Cedamus)

Szellemi törvények - A te életutad

Senki

nem ismeri az utat, amely előtted áll.

Még soha senki nem járt ezen az úton,

és nem is fog más járni rajta, mert ez a te utad.

Olyan egyedülálló,

mint amilyen egyedülálló te vagy.

Igen, egyedülálló vagy,

és különleges, egyedülálló módon kell hozzájárulnod az élethez:

ez a te igazi rendeltetésed.

Menj hát az utadon,

menj azon az egyedülálló módon,

amely csak a tiéd,

de ne próbálj

mielőbb célba érni.

Mert nincsen cél.

Maga az út a cél,

a cél csak az út vége

és egy új út kezdete.

Élvezd hát utadat,

a te egyedülálló, csodálatos életutad.

Engedd, hogy az élet mindennap megajándékozzon,

és ha készen állsz,

engedd, hogy „belső mestered” vezessen.

Életed egyedülálló melódiáját ekképpen

fogod egyre tisztábban hallani magadban.

És énekelj!

Mert minden a te örömödre teremtetett.

Az egész teremtés éretted van!

(Kurt Tepperwein)

A szellemi törvények - Záró gondolatok

Ezek a szellemi törvények a legtöbb ember elõtt ismeretlenek ugyan, ám ez nem azt jelenti, hogy nem is hatnak. Valójában függetlenül attól, hogy hiszek benne vagy nem, mûködnek.

Meglehetõsen nagy káosz uralkodna a teremtésben, ha a szellemi törvények csak akkor hatnának, ha az emberek felismernék õket.
Lehet, hogy valamely törvényt nem tudom mérni, de hatását igen. Lehetõségünk van arra, hogy azokat a törvényeket is kutassuk, amelyek még ismeretlenek számunkra, éspedig az analógia törvényének segítségével. Ennek a törvénynek megbízható hatása lehetõséget ad arra, hogy az életnek azon területeit is vizsgáljuk, amelyek eddig kívül estek látókörünkön. A realitás megfigyelése késõbb aztán megmutatja, valóban széleskörûen ismerjük-e a törvényt.
A szellemi törvényeket nem tudjuk megváltoztatni, legfeljebb fellázadhatunk ellenük. Csakhogy mihelyt önfejûen cselekszünk, hatályba lép az ok és okozat törvénye, és cselekedeteink következményeivel szembesít bennünket. Ennek a törvénynek a hatását hívjuk aztán sorsnak, végzetnek.
A szellemi törvényekkel együtt is mûködhetünk. Ez esetben engedelmesen szolgálnak bennünket, miként mindazok, amik velünk történnek, csak segítségünkre és szolgálatunkra vannak, bármennyire is kellemetlennek tûnhetnek alkalmanként. Ha megtanuljuk, miként tudunk a szellemi törvényekkel összhangban élni, a teremtéssel is összhangban leszünk, és magával az élettel is. Akkor megtanuljuk, miként lehet "a teremtés könyvében" olvasni, és egyre tisztábban felismerjük a látszat mögött rejlõ valóságot.

(Kurt Tepperwein)

A szellemi törvények - A bölcsesség születése

Az élet olyan, mint egy film. A legtöbb ember úgy játssza el a szerepét, hogy észre sem veszi, hogy csupán egy filmrõl van szó. Mások felismerik ugyan az "életfilmet", de kívül érzik magukat rajta, holott benne cselekszenek. És csak nagyon kevesen állnak a vetítõgép mögött, és rendezik a filmet.

Az igazi életet azonban csak az az ember éli, aki a kamera mögött áll, és tudatosan leforgatja az életfilmet, amely a saját forgatókönyve alapján készül. Azt is tudja, kié a mozi, és valójában kik is a nézõk. A mozitulajdonos példánkban az Isten, az egyetlen realitás, és mi valamennyien ennek a realitásnak részei vagyunk, részei annak az egyetlen tudatnak, amelyet Istennek nevezünk. Minden egyéb Maja, azaz látszat, ennek az egyetlen valóságnak a képe. A film címe így hangzik: Életjáték.
Ebben a filmben mi magunk vagyunk a forgatókönyvírók, a rendezõk, mi játsszuk a fõszerepet, mi vagyunk a nézõk, sõt a mozi társtulajdonosai is, ahol a filmet vetítik. A lényeg az, hogy mindezt tudatosítanunk kell! Minden a mi örömünkre teremtetett. Ha nem élvezzük a filmet, változtassuk meg a forgatókönyvet, játsszunk el egy másik szerepet, tudatosítsam magamban ezt a szerepet, és élvezzem az életjátékot!!!
A következõ történet szép példa erre: Dzsau­-Dzsou megkérdezte tanítóját, Nan-tyuant: "Hogyan találom meg az igaz utat, és hogyan tudom megtanulni?" A mester így válaszolt: "Ha keresed az utat, soha nem fogod megtalálni. Ha nem keresed az utat, akkor sem fogod megtalálni. Ha meg akarod tanulni, soha nem fogod megtanulni. Ám ha nem akarod megtanulni, akkor sem fogod megtanulni. Légy nyitott és tágas, mint az égbolt, és rajta vagy az úton. Az igaz út ugyanis a mindennapi út."

Egyszer tudatosítottam magamban az utat, és megpróbáltam a következõ szavakkal leírni: koan - ,,átlépni a kapu nélküli kapun" (túlhaladni az értelmet).

Nincs semmi kapu, mégis keresztül tudok menni rajta.
Keresztül tudok menni rajta, és mégsem megyek.
Nem megyek, és mégis elõrehaladok.
Elõrehaladok, és mégis saját magam középpontjában maradok.
Saját magam középpontjában maradok, és mégis mindenben benne vagyok.

Mindenben benne vagyok, és mégis egy vagyok!!!

(Kurt Tepperwein)

A szellemi törvények - Az Út benned van

Teljesen mindegy, hol vagy, és mit csinálsz, miként az is mindegy, hogy kinek hiszed magad - önmagadat keresed! Bármit teszel, egy napon meg fogod találni az utat. 

Eldöntheted, hogy egy nehezebb utat választasz, vagy a lét könnyedségének útját, a döntés a te kezedben van. Még ha azt gondolnád, hogy nincs több kiút, csupán egylépésnyire vagy az úttól - az úthoz vezetõ kapu ugyanis belülrõl nyílik!
Amint ráléptél az útra, kezdõdik a tulajdonképpeni élet. Választhatsz, hogy sok-sok évet vársz még erre, akár inkarnációkat, ám ezt az igazi életet akár most is megkezdheted, ebben a pillanatban. A legmegfelelõbb idõ erre mindig a most.

Mihelyt ráléptél az útra, mindaz, ami eddig számodra fontos és elérendõ érték volt, teljesen lényegtelenné válik. Új képességeket és ismeretlen erõket fogsz majd felfedezni, az élet olyan lehetõségeket fog kínálni számodra, amelyekrõl eddig még csak álmodni sem mertél.

Ez mind a te szellemi örökséged, amely örök idõktõl fogva vár rád, arra, hogy felébredj, és önmagadat birtokba vedd. Semmi mást nem kell tenned, mint régi énedet elengedned, hogy Igaz Valód elõléphessen most!

Életkörülményeidnek te vagy a teremtõje! Tudatosan választhatsz, milyen életet akarsz élni!

(Kurt Tepperwein)

Mit jelent az Akasha Tudatosság

1. A világ része vagyok. A világ nem rajtam kívül van, és én sem vagyok a világon kívül. A világ bennem van és én is a világban vagyok.

2. A természet része vagyok, és a természet is az én részem. Az vagyok, ahogy a körülöttem lévő élő dolgokkal kommunikálok, érintkezek. Változtathatatlanul, elévülhetetlenül teljes része vagyok a bolygón található élet szövetének.

3. Része vagyok a társadalomnak, és a társadalom az én részem. Az vagyok, ahogy a körülöttem lévő embertársaimmal kommunikálok, érintkezek. Változtathatatlanul, elévülhetetlenül teljes része vagyok a bolygón élő emberi közösségeknek.

4. Több vagyok, mint csontból és bőrből álló anyagi szervezet: testem annak sejtjeivel és szerveivel együtt teljes valómnak igazi megtestesülése: egy önfenntartó, önfejlesztő dinamikus rendszer, mely a körülöttem álló dolgokkal való kapcsolatba lépésének köszönhetően emelkedett ki, maradt fenn és fejlődött tovább.

5. Az univerzum teljességére törekvő hajtóerő egyik legmagasabb szintű, legfejlettebb megtestesülése vagyok. Minden rendszer minden más rendszerrel kapcsolatba lépve a teljességre törekszik, és nekem is ez a kozmikus hajtóerő az igazi lényegem. Ugyanez a lényeg, ugyanez a szellem található meg minden dologban, melyek a természetből emelkednek ki és fejlődnek tovább, akár ezen a bolygón, akár bárhol máshol az űr és az idő végtelen kontinuumában.

6. Nincsenek valódi határok és megosztottságok ezen a világon, csak átmeneti pontok, ahol a kapcsolatok bizonyos formája túlsúlyba kerül egy másikkal szemben. Bennem, ebben az önfenntartó és önfejlesztő teljességre törekvő rendszerben, azok a kapcsolatok vannak túlsúlyban, melyek a testemben lévő sejteket és szerveket összekapcsolják. Testemen kívül más kapcsolatok a meghatározóak: azok, amelyek a társadalomban és a természetben küzdenek a teljesség eléréséért.

7. A más emberekhez és dolgokhoz általam csatolt külön identitás nem más, mint egy kényelmes egyezmény a részemről, mely megkönnyíti számomra a velük való kapcsolatfelvételt. Családom és közösségem legalább annyira „én” vagyok, mint amennyire a testemben lévő szervek. Szerveim és elmém, családom és közösségem olyan változóan uralkodó, egymással kapcsolatba lépő és egymásba hatoló elemei egy kapcsolatrendszernek, melyek minden, a természetben és az emberi világban megtalálható dolgot magába foglalnak.

8. Az identitásomat vagy más embereket, közösségeket más emberektől vagy közösségektől elválasztó koncepciók és gondolatok teljes skálája ennek a kényelmes, de önkényes egyezménynek a megtestesülései. Csak az összetevők különböztetik meg az individuumokat egymástól és környezetüktől, nincsenek valódi határok, megosztottságok. A való világban nincsenek „mások”: mindannyian élő rendszerek vagyunk, és mind részei vagyunk egymásnak.

9. Ha megpróbálom fenntartani az általam ismert rendszert „én”-ként, kőkemény versenyben a rendszerrel, amit „te”-ként ismerek, óriási hibát követek el: sebet ejthetek a mindent átfogó teljességen, mely a te és az én életemet is keretbe foglalja. Nem tarthatom fenn saját életemet és teljességemet a teljesség megsebzésével, még akkor sem, ha egy részének megsebzése látszólag rövid távú előnyökkel jár számomra. Amikor neked, vagy bárkinek körülöttem kárt okozok, saját magamnak okozok kárt.

10. Nem a verseny, hanem az együttműködés királyi útja vezet a teljességhez, s ez fémjelezi a világ egészséges rendszereit. Az együttműködéshez empátia, szolidaritás, és végső soron szeretet kell. Nem szeretem és nem is szerethetem magamat, ha nem szeretlek téged és másokat a környezetemben: mind ugyanannak a teljességnek vagyunk részesei, tehát egymás részei is vagyunk.

11. Az „önvédelem”, sőt a „nemzetvédelem” eszméjét is újra kell fogalmazni. Az ellenfelek erővel való megsemmisítésén alapuló hazaszeretet és az előbbi eszmék érdekében történő hősi tettek elhibázott törekvések. A kardot és fegyvert fogó hazafi és hős egyúttal saját maga ellensége is. Minden sebesítésre és ölésre létrehozott fegyver mindenkit veszélyeztet. A megértés, a béke és a megbocsátás nem a gyengeség, hanem a bátorság jelei.

12. Számomra és mások számára sem az „a jó”, ha személyes vagyont birtoklunk és halmozunk fel. A vagyon mind pénzben, mind erőforrásokban semmi másra nem jó, csak saját magam fenntartására környezetemben. Mivel kizárólag az enyém, ezért lefoglalja azon erőforrásokat, melyeket mindannyian meg kellene osztanunk ahhoz, ha élni és gyarapodni szeretnénk. A kizárólagos vagyon veszélyt jelent minden emberre az emberi közösségekben. És mivel én is részese vagyok ennek a közösségnek, a végén ez rám is, és minden birtokosra veszélyt fog jelenteni.

13. A világ teljes valójaként tekintett szent teljességen túl csak az élet és annak fejlődése rendelkezhet a filozófusok által belbecsnek nevezett dologgal, minden másnak pusztán instrumentális haszna van: ami egészen addig érték, amíg a belbecs, belső értékek növeléséhez járul hozzá. A világ materiális dolgai és az általuk termelt, magukban foglalt energia és anyag csak akkor rendelkeznek értékkel, ha hozzájárulnak az élethez és a jóléthez a Föld létrendszerében.

14. Eredményeim és kiválóságom valódi mértéke, hogy mennyit vagyok kész adni. Nem az általam adott dolgok mérik eredményeimet és kiválóságomat, hanem az általam adott dolgok, valamint a családom és jómagam fenntartásához és gyarapításához szükséges dolgok közötti kapcsolat.

15. Minden egészséges ember élvezetet lel az adásban: sokkal nagyobb öröm, mint birtokolni. Egészséges és teljes ember vagyok, ha az adást nagyobbra becsülöm, mint a birtoklást. Egy közösség, ahol az adást jobban értékelik a birtoklásnál, az egy egészséges emberekből álló közösség, mely az egymás közötti empátián, szolidaritáson és szereteten alapuló gyarapodást állítja a középpontba. Az osztozkodás növeli a közösség életét, míg a birtoklás és a felhalmozás elszigetelődést hoz létre, a versenynek kedvez és irigységet szül. Az osztozkodó társadalom a bolygó minden közösségi életének normája kellene, hogy legyen, a birtokló társadalom csak a modern kori ember társadalmára jellemző, és ez nem más, mint rendellenesség.

16. Felismerem a modern kori ember rendellenességét a világra jellemző univerzális teljesség normájával szemben, felismerem saját szerepemet ennek kialakításában, és fogadom, hogy elkötelezett leszek a teljesség visszaállításának irányában úgy, hogy saját magamat is teljessé teszem: teljessé gondolkodásmódomban, cselekedeteimben, és tudatomban is.

(Forrás: budapestklubalapitvany)

Te már felismerted mi az életfeladatod?

Mikor ideérkeztél, választottál magadnak egy életfeladatot. Ha ezen az úton haladsz, béke és nyugalom van benned, bármilyen körülmények között élsz is. Ha figyelmen kívül hagyod, nyugtalanság és zűrzavar van benned, mert a lélek tiltakozik, üzen, hogy rossz úton jársz. Ha az életfeladatod megoldásán dolgozol, mindig lesznek segítőid itt a Földön, s az Univerzumban is.

Az élet bármely ösvényén járjon is, minden ember ösztönösen késztetést érez arra, hogy értelmet, irányt és célt leljen magának. Hogy megtaláljuk-e, egyáltalán keressük-e életcélunkat, annak éppoly fontos szerepe van lelki fejlődésünkben, mint a táplálkozásnak a biológiai túlélésben.

Bár sokan még azt sem ismerjük fel,  hogy saját életfeladatunk volna, a tudatalattink tudja, mi végre vagyunk itt a földön, és megpróbál elérni bennünket : álmaink, megérzéseink  és legbensőbb vágyaink formájában üzeneteket küld nekünk. Elhivatottságunk legmélyebb vágyaink és képességeink, a személyiségünk mögött rejlő erők formájában nyilvánul meg. Ezek az ösztönző erők formálják az életpályánkat  és kapcsolatainkat, és hatást gyakorolnak életünk minőségére és irányára is.

Amíg nem ismerjük fel a lelkünk mélyén rejlő faladatunkat, és nem annak megfelelően élünk, az életünk esetleg hiányos kirakójátéknak tűnhet : talán érezzük, hogy van valamiféle feladatunk, de nem tudjuk pontosan, mi az.

Ha el akarsz jutni önmagadhoz, egyszer az életben teljesen reményvesztetté kell válnod. Amikor azt érzed, hogy minden teljesen reménytelen, minden értelmetlen, bármit teszel is. Ha úgy érzed, minden reményed elveszett, az egész életviteled értelmetlenné vált, akkor fogsz szembenézni a valósággal, önmagaddal. Ebben a helyzetben lehet, hogy megtanulnál erőlködés nélkül létezni,s ebben az erőlködés mentes állapotban könnyebben felismerésre juthatsz.

„Az életfeladatot nem úgy kell elképzelni, mint egy olyan munkát, vagy tevékenységet, amire majd életünk folyamán valamikor rátalálunk, és onnantól ezt végezzük. Születésünk előtt nem azt döntjük el, hogy pl. építészek leszünk, és majd egyszer mi fogjuk megtervezni, vagy megépíteni pl. a kölni dómot”

Először is van egy mindenkire vonatkozó általános feladat: ez önmagunk (a teljes, valódi lényünk – az, akik valójában vagyunk) felfedezése, megismerése, ezáltal a boldogság és a harmónia megélése, bárhol is vagyunk éppen. Pontosan ezért születtünk mindannyian a Földre, hogy más és más leckéken keresztül, de lépésről lépésre megleljük, és megéljük azt a csodálatos lényt, aki az emberi álruha mögött rejtőzik.

Azért, hogy ehhez egyre közelebb kerülhessünk, születésünk előtt eldöntjük, hogy melyek azok a főbb területek a személyiségünkben – érzelem- és gondolatvilágunkban, viselkedésünkben -, amelyeket szeretnénk fejleszteni, ahol szeretnénk valamit „kihozni” önmagunkból, ill. változtatni a meglévő mintáinkon, és ez által megtalálni igaz valónkat.

Ilyen terület lehet pl. a kreativitás, önkifejezés, együttműködés és egység megélése másokkal, a belső egyensúly kialakítása, bizalom, önbizalom, önbecsülés fejlesztése, a belső béke és biztonság megtalálása magunkban, stabilitás, önfegyelem, elfogadás (önmagunkat, és ezáltal mindent, ami van), önhatalom-hatalom gyakorlása, ismertség, sikeresség kezelése.

Érdemes végig gondolni a következőket

Először is vizsgáld meg, hogy mely területeken van harmónia benned, és melyek azok, amelyeken még nincs, mert ez utóbbiak lesznek a fejlesztendő területek. Aztán gondold végig az eddigi életedet, és a főbb szereplőket benne. Mely tulajdonságodra volt legtöbbször szükséged életed során? A meghatározó szereplők hogyan viselkedtek veled, és te velük? Mely tulajdonságok azok, amelyekt sokszor kellett volna használnod, de nem mindig sikerült, vagy nem merted használni? Melyek azok a helyzetek, amelyek elől folyamatosan elmenekültél? Segíthet még az asztrológiai, vagy a számmisztikai elemzés is.

Életünk során folyamatosan olyan helyzetekben, területeken, munkakörben találjuk magunkat, amelyekben a fejlesztendő tulajdonságunkra van szükség. A körülöttünk élőkben pedig a tanuláshoz negatív és pozitív példákkal, katalizátorokkal találkozunk. Lesznek akik mintát mutatnak, vagy bátorítanak az adott viselkedésre, és lesznek, akik túlzásaikkal mutatják meg, hogy az adott helyzetben mi az, ami már nem harmonikus, vagy az elnyomó viselkedésükkel igyekeznek belőlünk kihozni olyan reakciókat, amik fejlesztik az adott tulajdonságunkat. Ők mindannyian segítenek nekünk a helyes minta megtalálásában, és begyakorlásában. Életünk során az adott dolgot pl. az önbizalom fejlesztését gyerekként, a munkánk során, női, vagy férfi minőségünkben, és szülőként is folyamatosan gyakorolhatjuk.

Ennélfogva láthatjuk, hogy számtalan helyzet, tevékenység, vagy hivatás által fejlődhetünk, pl az önkifejezési készséget gyakorolhatjuk az építészi pályán is, de színészként, pedagógusként, politikusként, vagy bármilyen művészi tevékenységben (zenész, festő, író stb.) is megélhetjük.

Hogyan ismerd fel az életfeladatot?

Legbelsőnk (tudatalattink, lelkünk) tudja ezt (hiszen ismeri terveinket), álmaink, megérzéseink, vágyaink, késztetéseink útján küldhet róla üzeneteket, de minden, és mindenki erről árulkodik a környezetünkben, nekünk jelez.

Sokszor az a feladatod, amit a leginkább nem szeretnél csinálni, amire legkevésbé érzed alkalmasnak magad. A feladat pont abban rejlik, hogy tanuld meg, old meg, válj rá alkalmassá! Hiszen ami megy, ami működik, azon már nincs mit dolgozni, azt csak használnod kell (azokat már más életeidben, kifejlesztetted, begyakoroltad, és a megtanult leckék nem kerülnek megismétlésre, azt tudásként, képességként hoztad magaddal).

(Forrás: lelekebreszto.wordpress.com)

 

 

A szeretet

"Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, hogy mikor van az, amikor szeretek, akkor azt mondanám, hogy akkor, amikor a szeretet érzése boldogság érzést vált ki, és ez az érzés végig söpör egész testemen, átjárja teljes lényem. Ha megkérdeznék, hogy mikor van az, amikor bárki a valós szeretettel, a Mindenség szeretetével tud szeretni, akkor azt mondanám, hogy aki nem az elcsépeltként használt szeretettel, hanem valósan szeret, az ezt a boldogságérzést minden pillanatban érzi, - mert a valós szeretet nem kizárólagos, nem egy valaki és nem egy valami szeretete, hanem általános - mindenkire és mindenre, sőt az egész Univerzumra irányul."

(Cedamus)

A szeretet az Univerzum legmagasabban frekventált, legerősebb energiája. Ha tudod mi az igaz belülről áradó szeretet, akkor bármit megvalósíthatsz.

Ha Te csak konkrét dolgokat vagy személyeket szeretsz és nem tudsz általánosan szeretni, akkor Te nem tudsz szeretni. Szeresd Önmagad, hogy mások is szerethessenek, szeresd Önmagad, mert ha magad nem tudod szeretni, semmi mást nem tudsz szeretni. A lényedet minden pillanatban át kell, hogy járja a szeretet, mert boldog csak így lehetsz.

Az általános szeretet tanulható, csak tudni kell akarni szeretni. Ha "felébredsz", akkor hamar elsajátíthatod az igaz szeretetet és Tied lehet mind az az erő, ami az Univerzumból származik.

Ébredj hát fel, tudd, hogy csak tanulni és fejlődni születünk le a Földre! Tudd, hogy jelenlegi életünk, csak egy a sok közül.

Élj szeretetteljesen, bocsáss meg magadnak mindenért, bármiért, majd bocsáss meg mindenkinek, szívből bánd meg azt amit tettél, hogy ezt és következő életed is tisztán, boldogan tölthesd.

Én szeretlek!

(Melin Cedamus)

Az imádságról...

Az imádságnak nem szabad megtanultnak lennie; spontán kell érkeznie.

Sok ember imádkozik a templomokban, a szentélyekben, és semmi sem történik; semmi sem fog történni. Sok-sok életen át folytathatják az imádkozást, és semmi sem fog történni, mert imádságuk nem magától érkezik. Ők irányítják; az elmén keresztül történik. Túl bölcsek, és ahhoz, hogy egy imádság működjön, bolondnak kell lenni.

Az imádság bolondság – talán furcsán is érzed magadat, ha Istenhez beszélsz. Igen, bolondság, de működik. Vannak idők, amikor a bolondság a bölcsesség, és a bölcsesség a bolondság. Ezért mindannyiszor, ha olyan pillanatot érzel, amikor szükség van az imádságra, használd. Minél többet használod, annál elérhetőbbé válik. És a meditáció révén elmélyül az imádságod.

Belül imádkozol, és ha valami történik a testedben, engedd, hogy történjen, bármi legyen is az. Ha valamilyen mozgás támad a testedben, ha valamilyen energia kezd hullámozni a testedben, vagy olyanná válsz, mint egy apró levél az erős szélben, csak imádkozz, és engedd.

(Osho)

A karma, amiért sokszor nem sikerül semmi.

"A karma önmagában nem büntetés.. a karma a lélekfejlődés része. Még akkor sem büntetés.. ha Te annak veszed.. A jót akkor tudod értékelni.. ha megtapasztaltad a rosszat. A lélek, csak így fejlődik. Ahhoz, hogy megismerd a fényt.. élned kell a sötétben is.. Ahhoz, hogy tudd milyen az édes.. meg kell tapasztalnod a keserűt!"

(Melin Cedamus)

Tanulni és fejlődni születünk le a Földre. Ha nem éppen ide, akkor ugyanígy máshová. A lélekfejlődéséhez elengedhetetlen az anyagi test felvétele. Az újbóli és újbóli leszületések teszik lehetővé a lélek fejlődését, a kezdetleges született lélektől a megerősödött tanult fénylénnyé vagy tiszta energiává váló lélekig. Sokan ezt felemelkedésnek hívják.

Ha már ezt tudod, akkor felébredtél, ha nem akkor épp itt az ideje, hogy lelked által idáig szunnyadni hagyott tudatod megvilágosodjon.Az életünket szeretet szövi át, ami a szeretettel ellentétes, az rossz. És ami rossz, azt ki kell javítani, mert a jót csak úgy érhetjük el, ha megszüntetjük a rosszat. Mindennek két ellentétes pólusa van, valamilyen cselekedet, vagy gondolat negatívját csak ugyanolyan erősségű pozitívval lehet kiküszöbölni.

Bármit is teszel, bármit is gondolsz, az belevésődik a Mindenségbe, vagy egyenlőre még csak hívjuk Univerzumnak. Akár gondolat, akár cselekvés, amit teszel, ami rosszat teszel, az visszaszáll rád. Sosem fogod tudni előre, hogy mikor. Ha nem ebben az életedben, akkor viszed tovább magaddal, hisz sosem fog megsemmisülni. Csak kétféleképpen tud, ha beteljesül rajtad, vagy ha Te lecsökkented és megszünteted. Bármit rosszat is tettél, hidd el nekem, ha nem szünteted meg, visszakapod.

Lehetsz rá még képtelen, hogy meghalld magadtól a lelked, hogy mi is volt az a múltbeli, vagy múlt életedbeli dolog, amit tettél és most vissza üt, és ezért nem haladsz. Amiért baleset ért, vagy épp nevetnek rajtad az emberek. Minden a múltad következménye, akár gondolati, akár tevőleges.

Ahhoz, hogy a karmád levesd, ahhoz hogy megszűnjön, látnunk kell a múltat. Ezt pedig a lelked mutatja majd meg Neked. Ha még képtelen vagy rá, hogy meglásd, vagy meghallgasd, akkor nyugodtan bízd rám magad. A lelked beszél, mindent elmond, mit miért tettél. Ha ezt tudjuk, akkor már azt is tudni fogod, mit kell tenned. S ha már tudod, akkor egyenes az út a boldogságodig, hogy minden, ami akadályoz, megszűnhessen.

De ne felejtsd, karmát más levenni rólad nem fog tudni!! Levetetni másnak csak ideiglenesen lehet, mert az ettől, nem fog meg szűnni. Mert egy energia sosem szűnik meg magától, nem talál meg senki mást vele, hanem újra visszatalál hozzád,mert csak általad semmisülhet meg! Épp ezért nem is fogom levenni rólad. Te fogod megtenni! Te fogod megszüntetni. Mert ha tudod az okát (és általam tudni fogod), ha át tudod érezni cselekedetet felelősségének a súlyát, ha szívből megtudod bánni amit tettél (még akkor is ha ez előző életed bármelyikében is történt) akkor, és csakis akkor tudod megszüntetni végérvényesen!

Minden, mindennel összefügg, ez az egyik alaptörvény! Megbánni csak akkor tudsz, ha tudsz igazán szeretni. Amit adsz, azt kapsz, ha mást bántasz, magadat bántod, ha mást szeretsz, magadat szereted. Ha senkit nem fogsz bántani, magadat sem bántod, ha szívből megbánod azt amit tettél, lecsökkentheted vagy elkerülheted teljesen cselekedeteid következményét. De ellenkező esetben nem!

Közösen feltárjuk az okokat, és elkerüljük a következményeket! Mert a karma, mint derült égből..

Attól, hogy még nem hiszed, vagy nem hiszel benne, az nem jelenti azt, hogy nem így van. Attól, hogy valamiről nem tudunk, az nem jelenti azt, hogy nincs. Mindennek meg van az oka, még akkor is ha nem tudunk róla. Amit mások véletlennek hívnak, én okozati következménynek. Mert mindennek meg van az oka. Az pedig, hogy mi lesz az okozat, lesz-e okozat, ez már csaj RAJTAD múlik..De ha a karma a lélekfejlődés része, akkor miért kell feloldani, miért kell megszüntetni? Hisz ez esetben nem fejlődik a lélek! Ez csak egy paradoxon, csak egy látszólagos ellentmondás!

A valóság, hogy a rossz cselekedetekkel, gondolatokkal létrejött “negatív energia” nem semmisíthető meg, csak akkor ha visszatér, akkor amikor visszakapod, vagy amikor a teljes szívből történő megbánással ezt a negatív energiát megszünteted vagy minimálisra csökkented. Ezért tartózkodom a karmaoldók által levett negatív energiától, mert az nem fog megszűnni, az csak vár, hogy majd egyszer visszatérhessen.

Viszont maga az a tudat, amivel a negatív energiát létrehozó személy, a rossz cselekedetét felismeri, azt a rosszat amivel a “büntető karmát” létre hozta, már magának a lélekfejlődésének a része. A felismerés és a teljes szívből történő megbánás már hatalmas ugrás a spirituális lépcsőkön. A spirituális fejlődését pedig tovább szolgálja az, hogy a büntetés mértékét csökkentette, vagy meg is szüntette. Így a lélek innentől kezdve könnyebben kiteljesedhet és fejlődhet.

Csak a saját felismerése által lehet végképp megszüntetni, senki más által. Ahhoz, hogy tudd a problémád forrását, beszélgetni kell a lelkeddel, hogy látassa, hogy elmondja mi is volt az.

Sok ember még nem képes beszélgetni a lelkével, ezért segítségre van szüksége.

( Melin Cedamus)