Az ősi szimbólumok egyfajta
misztériumba, csodálatba, néha félelembe burkolóznak. Egy ilyen szimbólum a
szvasztika, másképp horogkereszt is.
Ami legelőször eszedbe jut róla,
valószínű, hogy Hitler náci csapatai, ami megbélyegezte használatát a nyugati
kultúrában. De érdekes módon, a horogkereszt egy szent szimbólum a világon több
ősi civilizációban, ami, több mint 3000 éves múltra nyúlik vissza – az élet,
nap, tűz, erő, hatalom és a jó szerencse jelképe.
Indiában még mindig az egyik
legfontosabb vallásos jelképek közé tartozik, főként a buddhizmusban,
hinduizmusban, dzsainizmusban.
A dzsainizmusban a horogkereszt felvázolja a
hetedik szentet és a négy, órajárással ellentétes beállítású kezeket, amik az
újjászületés négy lehetséges helyeinek jelképei: az állat- vagy növényvilág, a
pokol, a föld, vagy szellemvilág.
A buddhistáknál a lemondást jelképezi,
és gyakran látni Buddhát ábrázoló szobrokon, a mellén vagy a lábainál.
A Dalai
Láma trónja négy horogkereszttel van díszítve, és hétköznapi elemként vagy
kolostort jelezve látható Tibetben és Nepál szerte. A hindu vallásban az
éjszaka, a varázslat, a tisztaság és Kali istennő jelképe. Horogkeresztet
rajzolnak számlakönyvek nyitott oldalaira, ajtókra, adományokra, vagy belevésik
templomaik homlokzataiba.
A „szvasztika” szó a szanszkrit
nyelvből származik, és ha szó szerint lefordítjuk, annyit jelent: „jólét”.
Csak, sajnos a nácikkal való kapcsolata negatív jelentést is kölcsönöz neki.
A nácik és a horogkereszt
A második világháború óta, a nyugati
világban, a horogkeresztet gyakran a német náci zászlóval társítják. A
szvasztika az árják szimbóluma volt, egyike a legősibb fajnak, amely a mai Irán
és nyugat India területén telepedett meg. Úgy vélték, hogy ők egy tiszta,
minden más kultúránál felsőbbrendű faj. Mivel a nácik árja leszármazottaknak
tartották magukat, a horogkeresztet választották szimbólumukként.
Adolf Hitler
szerint, a küldetésük a zászlóba van írva: „…a pirosba a szociális mozgalom
eszméje, a fehérbe a hazafias eszme, és a szvasztikába pedig az árja
győzelemért folytatott küzdelem eszméje, ugyanakkor pedig, a kreatív munka
eszméjének győzelme, ami mindig is az volt és mindig is az lesz: antiszemita.”
Így lett a horogkereszt a gyűlölet, agresszió, halál, gyilkosság jelképe.
Még a huszadik század elején, a
horogkereszt egy közönséges dekorációs elem volt cigarettás dobozokon,
képeslapokon, érméken és épületeken. Az első világháborúban, a horogkereszt még
az amerikai katonaság 45-ös osztag katonáinak ruháján is megtalálható volt.
A horogkereszt, mint egyetemes szimbólum
Régészeti bizonyítékok tártak fel
horogkereszthez hasonló díszeket az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó ősi
Indiából. Az ősi Trója cserépedényein és érméin is megtalálható szimbólum.
Szvasztika
egy krétai cserépedényen
Athéni műemlékeken, Egyiptomban kövekbe vésve és Spanyolország emlékművein sem
idegen. A kelták, Írországban és Skóciában, gyakran használták sírköveken, és a
skandináv népeknél pedig „Thor kalapácsának” szimbóluma.
Kelta harcos. Szvasztika egy bronz domborművön (Hallstatti kultúra)
A görögök a napisten,
Apollo, szimbólumaként használták, és ruhákra, házakra, kerámiákra festették.
Az ősi amerikai törzseknél a horogkereszt különböző jelentéssel bírt. A Hopi
indiánoknál a hopi törzs vándorlásainak jelképe, a Navajo indiánoknál örvény
jelképeként használták gyógyítási szertartásokban. Viszont napjainkban még élő
indián törzsek lemondtak a használatáról a negatív jelentése miatt. A majáknál
a szvasztika a teremtés, az inkáknál és azték civilizációban a négy évszak
jelképe, a négy kar miatt, a középső rész pedig, ahol a négy kar találkozik, a
napot jelképezte. A horogkereszt sok közép-amerikai nép műalkotásaiban
felfedezhető, ami arra vél következtetni, hogy elterjedt volt a népek között.
A kínaiak Wan Zi-nak nevezik, és
megtalálható volt a kínai írásos jelek között. Kínában és Tibetben a
végtelenség szimbóluma. A japánok Man Ji-nek nevezik, és a japán térképeken a
buddhista templomok helyét jelzik vele. Japán értelemben, a horogkeresztnek
rengetek pozitív jelentése van, az erőtől az együttérzésig. Az örményeknél az
örök fény ősi szimbóluma, Finnországban pedig gyakran használják népművészeti
tárgyakon, szöveteken és fába vésve. A finn légierők zászlajában még mindig
használják.
Az elmúlt évezredek során, a
horogkereszt rengeteg kultúra által ismert és használt szimbólum volt,
változatos alakban (órajárás irányával megegyező vagy ellentétes), változatos
jelentéssel. Mintha egy egyetemes szimbólum lett volna, ami pozitivitásával
alapjaiban összeköti a világot, a náci használattól eltekintve. Ugyanakkor, egy
rendkívüli túlélésről tesz bizonyosságot, térben és időben, napjainkig. Sokan
azon a véleményen vannak, hogy fennmaradt a Carl Gustav Jung által
megfogalmazott „kollektív tudattalanban”, ami az egész emberiség pszichológiai
hagyatékát tartja nyilván és őrzi.
(forrás: http://filantropikum.com)
Szvasztika egy ősi
szimbólum - videó