A hit megrendíthetetlen energia. A Bibliában is azt olvashatjuk, hogy hegyeket képes elmozdítani.
A hit annál erősebb, minél erősebb bennünk a vágy, hogy az, amiben hiszünk valóság, vagy legalábbis majd egyszer azzá válik.
Az a hatalmas energia, amit a megrendíthetetlen hit teremt, lehetővé teszi, hogy még a lehetetlennek tűnő dolgok is megvalósuljanak.
A hit meghatározott célra irányítja és koncentrálja az energiát. A vakhit ezzel szemben beszűkíti a lakóterünket, és számos fontos dolgot kizárhat az életünkből.
A hit csak a pozitív dolgokra irányuljon
Fontos, hogy érzelmi szinten a hit csak konkrét pozitív dolgokra irányuljon, ha ugyanis abban hiszünk, hogy negatív események történnek majd velünk, meggátolják a fejlődésünket.
Az egyik legfontosabb pozitív alapfelfogás, hogy minden, amivel találkozunk az életben, alkalmas arra, hogy tanuljunk belőle valamit. Minden esemény magában rejti annak a lehetőségét, hogy bővítsük a tudásunkat.
Az életben nem az a cél, hogy ne kövessünk el hibákat, és kerüljük a kihívásokat, hanem az, hogy tanuljunk a hibáinkból, és fejlődjünk általuk.
Aki helyett mindig mások döntenek, és azt teszi, amit mások elvárnak tőle, könnyen elveszítheti önmagával szembeni tiszteletét. Aki ötleteket, elképzeléseket és célokat fogalmaz meg magában, a lehetőséget is meg kell keresnie ahhoz, hogy megvalósítsa őket.
A sikeresen megvalósított ötletek biztosítják számunkra azt a létfontosságú érzést, hogy bízhatunk magunkban, és képesek vagyunk megvalósítani, amit elterveztünk.
Bármit is tegyünk vagy cselekedjünk, fontos, hogy legbelül is elfogadjuk és értelmét lássuk tevékenységeinknek és cselekedeteinknek. Ha csak másoknak akarunk tetszeni, vagy másokra akarunk jó benyomást tenni, azzal sem becsülni, sem szeretni nem fogjuk magunkat.
Hinni önmagunkban
Amire szükségünk van, az önmagunk elismerése és megbecsülése. Csak így keletkezhet olyan energiaminőség, ami erősíti és kibontakoztatja jó közérzetünket.
Ha hiszünk abban, hogy bennünk is egy isteni lény rejlik, öntudatossá válhatunk, és függetleníteni tudjuk magunkat a sikertől és a külső elismerésektől. Ez a hit abban is segít, hogy harmóniába kerüljünk az emberekkel és a természettel.
Ez a hit húzhat ki a krízishelyzetekből, és ez az a reménysugár, ami sohasem hagy el, és mindig erőt ad ahhoz, hogy bízzunk az újrakezdésben és a változtatások kivitelezésében.
(Kurt Tepperwein)
(forrás: http://joportal.hu)
