2011-ben a Finn Idegenforgalmi Hivatal egy olyan kampányt folytatott, amelyben a csendet használták mint marketing "terméket". A céljuk az volt, hogy arra csábítsák az embereket, hogy látogassanak el Finnországba, és tapasztalják meg ennek a néma földnek a szépségét. Egy fotósorozatot adtak ki, melyeken emberek láthatók a természetben, és hozzájuk a "Csendet kérek" szlogent használták. Egy jelmondattal egészítette ki Simon Anholt, aki egy nemzetközi márka tanácsadó: "Nincs beszéd, csak tettek."
Finnországban úgy tűnik, hogy rátapintottak valami fontos dologra. A csend manapság egyre vonzóbb, és ahogy a körülöttünk lévő világ egyre hangosabb és zsúfoltabb, mind többen keresik a csendet nyújtó helyeket. Úgy látszik, hogy ez bölcs dolog, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy a csend sokkal fontosabb az agyunk számára, mint azt gondolnánk.
A csend fontos szerepet játszik az agysejtek regenerálódásában
2013-ban egy egerekkel végzett tanulmány jelent meg a "Brain, Structure and Function" című folyóiratban, melyben eltérő típusú zajokat és csendet használtak, és figyelemmel kísérték a hatásukat az egerek agyán. A csend célja az volt, hogy ellenőrizzék a tanulmányt, de amit találtak, az meglepte a tudósokat. A kutatók felfedezték, hogy amikor az egereket napi két órán át csendnek tették ki, új sejtek fejlődtek ki a hippocampusukban. A hippocampus az agynak egy olyan területe, ami az emlékezethez, az érzelmekhez és a tanuláshoz kapcsolódik.
Az új sejtek növekedése az agyban nem feltétlenül nyilvánul meg kézzelfogható egészségügyi előnyként. Ebben az esetben azonban Imke Kirste kutató szerint a sejtek úgy tűnik, hogy működő neuronokká váltak.
"Láttuk, hogy a csend valóban segíti az újonnan létrejövő sejtek differenciálódását neuronokká, és beilleszkedni a rendszerbe."
Ebből a szempontból a csend a szó szoros értelmében növeli az agyat.
Az agy aktívan teszi belsővé és értékeli az információkat a csend során
Egy 2001-es tanulmány meghatározott egy "alapértelmezett üzemmódot" az agyműködésben, amely megmutatta, hogy amikor az agy "pihen", folyamatosan aktív az információk belsővé válásában és értékelésében.
Egy második kutatás azt találta, hogy az agy az alapértelmezett módot az önreflexió folyamata során is használja. 2013-ban a "Frontiers in Human Neuroscience" című folyóiratban Joseph Moran azt írta, hogy az agy alapértelmezett mód hálózata "leginkább egy ember személyiségére és jellemzőire reflektáló pszichológiai feladatok során figyelhető meg (önreflexió), mintsem például az önismeret, az énképről vagy az önbecsülésről való gondolkodás során."
Amikor az agy pihen, képes integrálni a külső és belső információkat a "tudatos munkaterületre," - mondta Moran.
Amikor nem zavarja a zaj vagy a célorientált feladatok, úgy tűnik, hogy a csendes idők lehetővé teszik, hogy a tudatos munkaterület feldolgozza a dolgokat. A csendnek ezen időszakaiban az agynak megvan a szabadsága, ami ahhoz szükséges, hogy felfedezze helyét a belső és külső világban.
Az alapértelmezett mód a mély dolgokról képzeletgazdag módon segít gondolkodni.
Herman Melville egyszer azt írta: "Minden mély dolgot és az érzelmeket a csend előzi meg."
A csend oldja a stresszt és a feszültséget
Azt találták, hogy a zaj kifejezett fizikai hatással lehet az agyunkra, ami a stresszhormonok emelkedését eredményezi. A hanghullámok elektromos jelekként érik el az agyat a fülön keresztül. A szervezet akkor is reagál a jelzésekre, ha alszik. Úgy gondolják, hogy az amygdala (az agy temporális lebenyében található), amely kapcsolatban áll az emlékek kialakulásával és az érzelmekkel aktiválódik, és ez okozza a stresszhormonok felszabadulását. Ha valaki egy folyamatosan zajos környezetben él, az valószínűleg krónikusan magas stresszhormon szinttel jár.
Egy tanulmány, ami 2002-ben jelent meg a "Psychological Science" (Vol. 13, No. 9) című folyóiratban, a müncheni repülőtér áthelyezésének hatását vizsgálta a gyermekek egészségére és gondolkodására. Gary W. Evans humánökológiai professzor a Cornell Egyetemről megjegyzi, hogy azoknál a gyerekeknél, akik zajnak vannak kitéve, egy stresszválasz alakul ki, ami azt okozza, hogy figyelmen kívül hagyják a zajt. Ami érdekes, hogy ezek a gyerekek nem csak a káros ingereket hagyják figyelmen kívül, hanem olyan impulzusokat is, melyekre oda kellene figyelniük, mint például a beszéd.
"Ez a tanulmány az egyik legerősebb, ha nem a legmeghatározóbb bizonyíték arra, hogy a zaj - még olyan szinten is, ami nem okoz halláskárosodást - stresszt okoz, és káros az emberekre," - mondta Evans.
Úgy tűnik, hogy a csend éppen ellenkező hatást vált ki az agyban, mint a zaj. Míg a zaj stresszt és feszültséget okozhat, a csend oldja a feszültséget az agyban és a testben. A "Heart" című folyóiratban megjelent tanulmány felfedezte, hogy két percnyi csend pihentetőbbnek bizonyulhat, mint "pihentető" zenét hallgatni. Ezek a megállapítások a vérnyomásban és az agy vérkeringésében bekövetkezett változások megfigyelésén alapulnak.
A csend pótolja a kognitív erőforrásokat
A hatást, amit a zajártalom okozhat a gondolkodáson alapuló feladatmegoldás során, alaposan tanulmányozták. Azt találták, hogy a zaj károsan hat a feladatmegoldásra a munkahelyen és az iskolában. Valamint oka lehet a motiváció csökkenésének és a hibák növekedését okozhatja. A gondolkodási funkciók, melyeket a leginkább érint a zaj, az olvasási figyelem, az emlékezet és a problémamegoldás.
A vizsgálatok azt is megállapították, hogy azoknak a gyerekeknek, akik repülési útvonalak, vasútvonalak vagy autópályák közelében vannak kitéve a zajnak otthon vagy a tantermekben, alacsonyabbak az olvasási teszteredményeik, és lassabb a kognitív és nyelvi készségeik fejlődése.
De azért van jó hír is. Lehetőség van az agy számára, hogy helyreállítsa a véges kognitív erőforrásait. A figyelem helyreállítási elmélet szerint, ha olyan környezetben vagyunk, ahol alacsony az érzékszervi bemenet, az agy képes "helyreállítani" néhány kognitív képességet. A csendben az agy képes leereszteni az érzékszervi védelmet, és visszaadni néhány "elveszett" dolgot, amit a felesleges zaj okozott.
(forrás:ujvilagtudat.blogspot.com)
