„Az angyal válaszol” című könyv egy egyedülálló spirituális tanítás, amelyet négy fiatal magyar művész, Hanna, Gitta, Lili és József élt meg Budaligeten és Budapesten, 1943 júniusától 1944 novemberéig. A második világháború embertelensége közepette szomjasan keresték az igazat, az élet értelmét, a maguk helyét. Hanna intuíciója és belső hallása tette lehetővé barátai számára a belső mesterükkel való kapcsolatot. A 88 tanítás, amelyet Gitta és Lili jegyzett le szóról szóra, átformáló erejű volt számukra.
A fiatalok közül hárman, Hanna, Lili és József, akik zsidó származásúak voltak, deportálásban haltak meg. Az egyedüli túlélő, Gitta 1960-ban Franciaországba emigrált, ahol a tanításokat lefordította francia nyelvre.
A fiatalok közül hárman, Hanna, Lili és József, akik zsidó származásúak voltak, deportálásban haltak meg. Az egyedüli túlélő, Gitta 1960-ban Franciaországba emigrált, ahol a tanításokat lefordította francia nyelvre.
fotó:multesjovo.hu
Mallász Gitta (1907-1992) egyike azoknak, akikhez ez az egyedülálló spirituális tanítás szólt, amelyet ő tett ismertté „az angyal válaszol” című könyv kiadásával.
Életrajz
Mallász Margit Eugénia (Gitta, férjezett nevén Walder) 1907. június 21-én született Ljubljanában (Szlovénia) egy osztrák-magyar családban. Édesapja magyar ezredes volt, édesanyja osztrák születésű. 1920-ban a trianoni békeszerződés után édesapját Magyarországra helyezték, és a család Budapestre költözött. Gitta tizennégy évesen kezdett magyarul tanulni. Tizenhat éves korában érettségizett, és beiratkozott a budapesti Iparművészeti Iskolába, ahol barátságot kötött Dallos Hannával. Az úszás és a képzőművészet lett szenvedélye. Kimagaslóan tehetséges úszó volt, s a 20-as évek végén hátúszásban bajnok lett.
Mallász Gitta
A margitszigeti Sportuszodában ismerkedett meg Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát és relaxációt tanított, valamint masszázzsal is foglalkozott. Gitta azonban otthagyta sport-karrierjét és visszatért a grafikusi tevékenységhez. Csatlakozott Hannához, akinek férjével, Kreutzer Józseffel grafikusi műterme volt. Mivel az antiszemitizmus Budapesten felerősödött, és Hanna, József (amint Lili is) zsidó származásúak voltak, Gittának, az arisztokratának a feladata volt az állami megrendelések megszerzése.
Így jött létre a kis csoport a négy fiatalból, akik egyre nagyobb szomjúsággal keresték az élet lényegét, igazságát. Kitört a második világháború. A helyzet egyre aggasztóbbá vált. Hanna és és József Budapest környékén, Budaligeten egy kis parasztházat béreltek. Gitta és Lili csatlakozott hozzájuk. Tevékenységüket a minimálisra csökkentették, hogy a lényegre figyelhessenek. Egy péntek délután, 1943. június 25-én Gitta felolvasta papírra vetett gondolatait Hannának, aki figyelmeztette Gittát:
A margitszigeti Sportuszodában ismerkedett meg Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát és relaxációt tanított, valamint masszázzsal is foglalkozott. Gitta azonban otthagyta sport-karrierjét és visszatért a grafikusi tevékenységhez. Csatlakozott Hannához, akinek férjével, Kreutzer Józseffel grafikusi műterme volt. Mivel az antiszemitizmus Budapesten felerősödött, és Hanna, József (amint Lili is) zsidó származásúak voltak, Gittának, az arisztokratának a feladata volt az állami megrendelések megszerzése.
Így jött létre a kis csoport a négy fiatalból, akik egyre nagyobb szomjúsággal keresték az élet lényegét, igazságát. Kitört a második világháború. A helyzet egyre aggasztóbbá vált. Hanna és és József Budapest környékén, Budaligeten egy kis parasztházat béreltek. Gitta és Lili csatlakozott hozzájuk. Tevékenységüket a minimálisra csökkentették, hogy a lényegre figyelhessenek. Egy péntek délután, 1943. június 25-én Gitta felolvasta papírra vetett gondolatait Hannának, aki figyelmeztette Gittát:
„Vigyázz, többé nem én beszélek”
Így kezdődött a tizenhét hónapon keresztül tartó tanítás-sorozat, „az angyal válaszol” – Hanna közvetítésével. A tanítások befejező részét egy régi iskolából átalakított hadiüzemben kapták, amelynek a vezetését Gitta azért vállalata el, hogy zsidó származású barátait mentse. 1944-ben Magyarországon a zsidók fenyegetettsége felerősödött: Józsefet június 3-án deportálták, Hannát és Lilit december 2-án hurcolták el Ravensbrückbe. Egyikük sem tért vissza. Gitta egyedül maradt a kis fekete fedelű füzetekkel, amelyek a beszélgetéseket tartalmazták.
A náci terrort szovjet elnyomás követte Magyarországon. 1950-60 között Gitta jelmez- és díszlettervező, valamint tolmács volt a Rábai Miklós vezette Állami Népi Együttesnél. Tíz év alatt az együttessel bejárták a világot. Ezekben az években szakmai sikerei ellenére Gitta olyan volt, mint egy élő halott – emlékezett rá később. Gitta 1960-ban a „szabadságot választotta”, és Franciaországban telepedett le. Hogy megmentse családtagjait az üldöztetéstől (ami az ő külföldön maradása miatt fenyegette volna őket), érdekházasságot kötött Walder Lászlóval (Laci). Kapcsolatuk később szerelmi házassággá alakult. Férjével, továbbá Hélène Boyer-val és néhány baráttal hozzálátott a nagy feladathoz: a „Beszélgetések” (a továbbiakban a francia kiadás címét követve: Dialógusok) franciára fordításához. De a kiadás késett. És ekkor Claude Mettra író, a France Culture producere az 1976. március 22-i adást teljes egészében Mallász Gittának és „spirituális felfedező útjának” szentelte. A hatás leírhatatlan volt. Az Aubier kiadó 1976-ban kiadta a könyvet „Párbeszéd az angyallal” címmel. Jaques Chancel 1977. március 10-i „Radioscopie” műsorában megismertette a művet a nagyközönséggel.
Teltek az évek. Walder Laci 1982-ben meghalt. Gitta határozottan visszautasította a guru szerepet, noha erre nagy volt a kísértés. 1983 júniusában mégis elfogadta a zürich-i C. G. Jung Intézet meghívását egy konferenciára. Ettől kezdve életét a Dialógusok magyarázatának szentelte. Konferenciákon és „magyarázó” könyvein keresztül próbált fellépni a Dialógusokkal kapcsolatos félreértések és félremagyarázások ellen. 1988-ban súlyos balesetben mindkét csuklója eltört. Périgord-i kis házából Tartaras-ba, a Côte Rôtie szőlővidékre költözött Patricia és Bernard Montaud szomszédságába, akikkel szoros barátságot kötött.
A náci terrort szovjet elnyomás követte Magyarországon. 1950-60 között Gitta jelmez- és díszlettervező, valamint tolmács volt a Rábai Miklós vezette Állami Népi Együttesnél. Tíz év alatt az együttessel bejárták a világot. Ezekben az években szakmai sikerei ellenére Gitta olyan volt, mint egy élő halott – emlékezett rá később. Gitta 1960-ban a „szabadságot választotta”, és Franciaországban telepedett le. Hogy megmentse családtagjait az üldöztetéstől (ami az ő külföldön maradása miatt fenyegette volna őket), érdekházasságot kötött Walder Lászlóval (Laci). Kapcsolatuk később szerelmi házassággá alakult. Férjével, továbbá Hélène Boyer-val és néhány baráttal hozzálátott a nagy feladathoz: a „Beszélgetések” (a továbbiakban a francia kiadás címét követve: Dialógusok) franciára fordításához. De a kiadás késett. És ekkor Claude Mettra író, a France Culture producere az 1976. március 22-i adást teljes egészében Mallász Gittának és „spirituális felfedező útjának” szentelte. A hatás leírhatatlan volt. Az Aubier kiadó 1976-ban kiadta a könyvet „Párbeszéd az angyallal” címmel. Jaques Chancel 1977. március 10-i „Radioscopie” műsorában megismertette a művet a nagyközönséggel.
Teltek az évek. Walder Laci 1982-ben meghalt. Gitta határozottan visszautasította a guru szerepet, noha erre nagy volt a kísértés. 1983 júniusában mégis elfogadta a zürich-i C. G. Jung Intézet meghívását egy konferenciára. Ettől kezdve életét a Dialógusok magyarázatának szentelte. Konferenciákon és „magyarázó” könyvein keresztül próbált fellépni a Dialógusokkal kapcsolatos félreértések és félremagyarázások ellen. 1988-ban súlyos balesetben mindkét csuklója eltört. Périgord-i kis házából Tartaras-ba, a Côte Rôtie szőlővidékre költözött Patricia és Bernard Montaud szomszédságába, akikkel szoros barátságot kötött.
Mallász Gitta 1983-ban (Robert Hinshaw fotója)
1985-től az Art’As keretében Bernard Montaud szervezte Gitta előadásait. Utolsó éveit Gitta Tartaras-ban élte, békében, az angyal-tanítás örömében. Itt írta utolsó könyveit, amelyekben az olvasók által felvetett kérdésekre válaszolt.
1992. május 25-dikén halt meg Tartaras-ban. Hamvait a Rhône folyóba szórták. Akárcsak barátainak, neki sincsen sírja.
(forrás:dialogues-ange.fr)
"Elhagytam testemet
ezt a becses eszközt, mely földi
feladatom elvégzéséhez adatott nekem.
Túlságosan megviselte az idő.
Tudom, hogy kapok majd egy másik,
Túlságosan megviselte az idő.
Tudom, hogy kapok majd egy másik,
az új feladathoz alkalmasabb eszközt.
Neked is van rád szabott feladatod. Fontos, hogy jól teljesítsd addig,
amíg az Égnek eme páratlan ajándéka
- földi tested -alkalmas rá.
Különben hiába éltél!"
Neked is van rád szabott feladatod. Fontos, hogy jól teljesítsd addig,
amíg az Égnek eme páratlan ajándéka
- földi tested -alkalmas rá.
Különben hiába éltél!"
Gitta
Beszélgetés az angyallal című tanítás világa:
http://www.beszelgetesazangyallal.hu/
Posztumusz elismerést kapott Mallász Gitta 1992-ben elhunyt grafikus, iparművész.
A díjat dédunokahúga, Mallász Andrea vette át.
A Világ Igaza kitüntetést adományozta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Mallász Gittának (Margit), aki 1944 decemberében több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg Budapesten a deportálástól.
A Világ Igaza emlékérem az Izrael állam általi legmagasabb kitüntetés, amelyet olyan nem zsidók kaphatnak meg, akik a II. világháború alatt zsidók életét mentették meg. Az eddigi 24 ezer Igazak között 764 magyar van.
(forrás: kulturpart.hu)
Mallász Gitta
Mallász Gitta, Az "Angyalok Írnoka" - 4 részes videó
forrás:Ferenc Heiszer
Használjátok a magyar felirat gombot
1. rész
2.rész
3.rész
4.rész
