A tudomány maga alá temette az istenhitet? Schawlow és Philips nem így gondolják. Arthur L. Schawlow a lézertudomány egyik atyja (Charles Townes a másik), a lézerspektroszkópia kifejlesztéséért kapott 1981-ben megosztott Nobel-díjat. Az Amerikai Fizikus Társaság 1991 óta adományozza a lézertudományban elért kiemelkedő eredményekért az Arthur L. Schawlow-díjakat.
William D. Phillips az egyik, aki megkapta ezt a díjat, de előtte egy évvel (1997-ben) két társával együtt megkapta a fizikai Nobel-díjat is az atomi gázok lézeres hűtése, illetve a lehűtött gázok atomi csapdában való összetartása területén kifejlesztett technológiáért. Mind Schawlow, mind Phillips protestáns keresztények, metodisták, nyíltan beszélnek Istenbe vetett hitükről, ismert szereplői a vallás és a tudomány kapcsolatáról szóló párbeszédnek. Phillips 1979-ben – már tudósként – kezdett aktívan gyülekezetbe járni. Következzenek most idézetek ettől a két embertől is az istenhitről és a tudományról.
Arthur Leonard Schawlow (fizikai Nobel-díj)
„A világ annyira lenyűgöző, hogy nem tudom elképzelni, hogy egyszerűen csak a véletlen műve lenne.” (A. L. Schawlow: Optics and Laser Spectroscopy, Bell Telephone Laboratories, 1951-1961, and Stanford University Since 1961. Regional Oral History Office, The Bancroft Library, University of California, Berkeley, 1998, I/5.)
Arthur L. Schawlow a lézerről - videó
„A vallás hiten alapul. Amikor az ember szembetalálja magát az élet és az univerzum csodájával, úgy tűnik, nem csak a hogyan, de a miért kérdést is fel kell tennie. Az egyedüli lehetséges válaszok vallási jellegűek. Nekem ez a protestáns kereszténységet jelenti, melyet gyermekként ismertem meg és amely kiállta egy élethossz próbáját. A vallás kontextusa kiváló háttér a tudományos munka számára. A 19. zsoltár szavaival: ’Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.’ A tudományos kutatás tehát istentisztelet, mivel Isten teremtésének csodáiból mutat meg egyre többet.” (Henry Margenau és Roy A. Varghese, eds.: Cosmos, Bios, Theos: Scientists Reflect on Science, God, and the Origins of the Universe, Life, and Homo Sapiens. Open Court Publishing Company, 1997, 105-106)
„Szerencsések vagyunk, hogy a kezünkben van a Biblia, különösen az Újszövetség, mely annyi mindent elmond nekünk Istenről, tömegeknek is könnyen érthető emberi szavakkal.” (Margenau és Varghese, 107)
„Mind az univerzumban, mind saját életemben szükségét látom Istennek.” (Margenau és Varghese, 107)
„Azt hiszem, Jézus követése által menthetjük meg az életünket. Ezen túl nincs ismeretem.” (Denis Brian, ed.: The Voice of Genius: Conversations with Nobel Scientists and Other Luminaries. Perseus Publishing, 1995, 242)
William Daniel Phillips (fizikai Nobel-díj)
„Hiszek Istenben. Valójában egy személyes Istenben hiszek, aki kapcsolatban áll teremtésével és cselekszik benne. Úgy hiszem, hogy a fizikai világegyetem rendezettségének és az univerzum kondícióinak – az élet fejlődését láthatóan lehetővé tévő – különleges finomhangoltságának megfigyelése azt sugallja, hogy egy intelligens Teremtő felelős mindezért. Személyes hitem miatt fogadom el Isten létezését, mely hitem összhangban van azzal, amit a tudomány révén ismerek.” (T. Dimitrovnak írt 2002. május 19-i leveléből, melyet Dimitrov Phillips engedélyével közölt.)
Ugyanebben a levélben Dimitrov azt kérte Phillipstől, hogy mondja el, szerinte mi a tudomány és a vallás közötti kapcsolat, és miért az a véleménye, ami. Phillips ezt válaszolta: „Összetett ez a kérdés, sok nálam bölcsebb ember egész könyveket írt róla. Azt hiszem, a tudomány és a vallás többnyire másfajta kérdésekkel foglalkoznak, és más (bár nem teljesen más) módszereket használnak. A tudomány olyan jellegű kérdésekkel foglalkozik, melyek a dolgok működésének hogyanjával kapcsolatosak, a világegyetem kialakulásának történetével, és hasonlókkal. A vallás olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek a végső jelentéssel kapcsolatosak, vagy azzal, hogy milyen legyen az emberek közötti kapcsolat, illetve az ember és Isten közötti kapcsolat. Nem akarom azt mondani, hogy nincs kapcsolat a tudomány és a vallás között. Vannak olyan területek, ahol a vallási-morális döntéseknek figyelembe kell venniük tudományos tényeket. Azt is hiszem, hogy Isten részben a teremtésben szerzett megfigyeléseink által nyilatkoztatta ki magát.” (T. Dimitrovnak írt 2002. május 19-i leveléből, melyet Dimitrov Phillips engedélyével közölt.)
Egy 2002-es párizsi tudományos konferencián “Science and the Spiritual Quest” c. előadásában Phillips a következőt mondta: „Sok tudós hagyományos vallásos hittel rendelkező ember. Fizikusként én is példa vagyok erre. Hiszek Istenben mint teremtőben és barátban. Vagyis hiszek abban, hogy Isten személyes és kapcsolatba lép velünk.” (Ordinary Faith, Ordinary Science, Párizs, UNESCO World Headquarters, 2002. április 20.)
1998. március 6-án Phillips Stephen Hawkinggal együtt vett részt a Fehér Ház által rendezett Millennium előadássorozaton. Arra a kérdésre, hogy az univerzum miért engedelmeskedik egyáltalán törvényeknek, Phillips a következőt válaszolta: „Nos, ez egy nagyon jó kérdés. Az a fajta kérdés, ami régóta izgatja és nyugtalanítja a tudósokat, és valószínűleg a filozófusokat és teológusokat is. Lenyűgöző. Mindazok a csodálatos dolgok, amelyekről Hawking professzor beszélt, valójában leírhatóak néhány viszonylag egyszerű egyenletben, és utána következik egy csomó bonyolult matematika. Miért olyan egyszerű a világegyetem? Miért van az, hogy matematikai törvényeket követ? Nos, az emberek spekuláltak ezen, és az egyik lehetséges válasz az, hogy ha az univerzum másmilyen lenne, mint amilyen, nem lennénk itt. Vagyis ha az univerzum törvényei nem azok lennének, amik, vagy ha egyáltalán nem volnának törvények, lehetetlen lett volna az élet számára, hogy kialakuljon. Lehetetlen lett volna számunkra is, hogy olyanná fejlődjünk, akik fel tudják tenni ezt a kérdést. Úgyhogy ’antropikus elvnek’ szokták ezt nevezni. Nem azért, hogy az emberekre túl nagy figyelmet irányítsanak, hiszen ez valószínűleg az amőbákra is alkalmazható, ők sem tudtak volna kifejlődni. Van azonban egy másik válasz is, ami nincs ettől sem nagyon távol, és ha valaki vallásos hittel rendelkezik, mint én, azt is felelheti, hogy a világ azért olyan, hogy törvényeket követ, mert Isten úgy döntött, hogy így alkotja meg a világot, és Isten azt akarta, hogy úgy fejlődjünk ki, ahogy kifejlődtünk; és ez természetesen filozófiai és teológiai válasz, melynek több köze van az ember hitéhez, mint tudományos következtetésekhez, de szeretem ezt a választ, és szerintem nem különbözik nagyon az elsőtől sem.” (Millennium Lecture Series. The White House, 1998)
William Daniel Phillips néhány fizikai jelenséget mutat be - videó
„Erős meggyőződésem, hogy Isten személyes, ez a hitem alapja is.” (Larry Witham: “Putting Faith in Science”. The Washington Times, 22 October 2001)
„Teljesen természetes számomra, hogy átlagos tudós és átlagos keresztény vagyok. Ez tökéletesen természetes annak a sok tudósnak is, akiket ismerek, akik szintén mélyen vallásos hitű emberek.” (James Christie: “Religion and Science: Converging Quests”. The United Church Observer. January, 2002)
„A vallás azt mondja el nekünk, hogy hogyan viselkedjünk egymással, a tudomány pedig azt, hogy Isten hogyan teremtette a világegyetemet.” (William D. Phillips: Almost Absolute Zero: The Story of Laser Cooling and Trapping. Siloam Springs, 1999)
„Bizonyos dolgok a tudománnyal kapcsolatban lehetetlenné teszik, hogy kizárjuk az isteni beavatkozás lehetőségét.” (Witham, 2001)
„Nehéz megmondani, hogyan mutathat a tudomány arra az Istenre, aki személyes kapcsolatot akar velünk, szeret bennünket, aki azt akarja, hogy mi is szeressük őt, és aki a Szentírás bölcsessége által közli velünk elvárásait.” (Witham, 2001)
„Valószínűleg sokkal több hívő Nobel-díjas van, mint azt általában gondolják. A legtöbb szakmában az emberek többsége nem feltétlenül akarja kiemelni a vallásos nézeteit, mert azok nagyon személyesek.” (Phillips T. Dimitrovnak írt 2002. május 31-i levele, melyet Dimitrov engedéllyel közölt.)
William D. Phillips az egyik, aki megkapta ezt a díjat, de előtte egy évvel (1997-ben) két társával együtt megkapta a fizikai Nobel-díjat is az atomi gázok lézeres hűtése, illetve a lehűtött gázok atomi csapdában való összetartása területén kifejlesztett technológiáért. Mind Schawlow, mind Phillips protestáns keresztények, metodisták, nyíltan beszélnek Istenbe vetett hitükről, ismert szereplői a vallás és a tudomány kapcsolatáról szóló párbeszédnek. Phillips 1979-ben – már tudósként – kezdett aktívan gyülekezetbe járni. Következzenek most idézetek ettől a két embertől is az istenhitről és a tudományról.
Arthur Leonard Schawlow (fizikai Nobel-díj)
„A világ annyira lenyűgöző, hogy nem tudom elképzelni, hogy egyszerűen csak a véletlen műve lenne.” (A. L. Schawlow: Optics and Laser Spectroscopy, Bell Telephone Laboratories, 1951-1961, and Stanford University Since 1961. Regional Oral History Office, The Bancroft Library, University of California, Berkeley, 1998, I/5.)
Arthur L. Schawlow a lézerről - videó
„A vallás hiten alapul. Amikor az ember szembetalálja magát az élet és az univerzum csodájával, úgy tűnik, nem csak a hogyan, de a miért kérdést is fel kell tennie. Az egyedüli lehetséges válaszok vallási jellegűek. Nekem ez a protestáns kereszténységet jelenti, melyet gyermekként ismertem meg és amely kiállta egy élethossz próbáját. A vallás kontextusa kiváló háttér a tudományos munka számára. A 19. zsoltár szavaival: ’Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.’ A tudományos kutatás tehát istentisztelet, mivel Isten teremtésének csodáiból mutat meg egyre többet.” (Henry Margenau és Roy A. Varghese, eds.: Cosmos, Bios, Theos: Scientists Reflect on Science, God, and the Origins of the Universe, Life, and Homo Sapiens. Open Court Publishing Company, 1997, 105-106)
„Szerencsések vagyunk, hogy a kezünkben van a Biblia, különösen az Újszövetség, mely annyi mindent elmond nekünk Istenről, tömegeknek is könnyen érthető emberi szavakkal.” (Margenau és Varghese, 107)
„Mind az univerzumban, mind saját életemben szükségét látom Istennek.” (Margenau és Varghese, 107)
„Azt hiszem, Jézus követése által menthetjük meg az életünket. Ezen túl nincs ismeretem.” (Denis Brian, ed.: The Voice of Genius: Conversations with Nobel Scientists and Other Luminaries. Perseus Publishing, 1995, 242)
William Daniel Phillips (fizikai Nobel-díj)
„Hiszek Istenben. Valójában egy személyes Istenben hiszek, aki kapcsolatban áll teremtésével és cselekszik benne. Úgy hiszem, hogy a fizikai világegyetem rendezettségének és az univerzum kondícióinak – az élet fejlődését láthatóan lehetővé tévő – különleges finomhangoltságának megfigyelése azt sugallja, hogy egy intelligens Teremtő felelős mindezért. Személyes hitem miatt fogadom el Isten létezését, mely hitem összhangban van azzal, amit a tudomány révén ismerek.” (T. Dimitrovnak írt 2002. május 19-i leveléből, melyet Dimitrov Phillips engedélyével közölt.)
Ugyanebben a levélben Dimitrov azt kérte Phillipstől, hogy mondja el, szerinte mi a tudomány és a vallás közötti kapcsolat, és miért az a véleménye, ami. Phillips ezt válaszolta: „Összetett ez a kérdés, sok nálam bölcsebb ember egész könyveket írt róla. Azt hiszem, a tudomány és a vallás többnyire másfajta kérdésekkel foglalkoznak, és más (bár nem teljesen más) módszereket használnak. A tudomány olyan jellegű kérdésekkel foglalkozik, melyek a dolgok működésének hogyanjával kapcsolatosak, a világegyetem kialakulásának történetével, és hasonlókkal. A vallás olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek a végső jelentéssel kapcsolatosak, vagy azzal, hogy milyen legyen az emberek közötti kapcsolat, illetve az ember és Isten közötti kapcsolat. Nem akarom azt mondani, hogy nincs kapcsolat a tudomány és a vallás között. Vannak olyan területek, ahol a vallási-morális döntéseknek figyelembe kell venniük tudományos tényeket. Azt is hiszem, hogy Isten részben a teremtésben szerzett megfigyeléseink által nyilatkoztatta ki magát.” (T. Dimitrovnak írt 2002. május 19-i leveléből, melyet Dimitrov Phillips engedélyével közölt.)
Egy 2002-es párizsi tudományos konferencián “Science and the Spiritual Quest” c. előadásában Phillips a következőt mondta: „Sok tudós hagyományos vallásos hittel rendelkező ember. Fizikusként én is példa vagyok erre. Hiszek Istenben mint teremtőben és barátban. Vagyis hiszek abban, hogy Isten személyes és kapcsolatba lép velünk.” (Ordinary Faith, Ordinary Science, Párizs, UNESCO World Headquarters, 2002. április 20.)
1998. március 6-án Phillips Stephen Hawkinggal együtt vett részt a Fehér Ház által rendezett Millennium előadássorozaton. Arra a kérdésre, hogy az univerzum miért engedelmeskedik egyáltalán törvényeknek, Phillips a következőt válaszolta: „Nos, ez egy nagyon jó kérdés. Az a fajta kérdés, ami régóta izgatja és nyugtalanítja a tudósokat, és valószínűleg a filozófusokat és teológusokat is. Lenyűgöző. Mindazok a csodálatos dolgok, amelyekről Hawking professzor beszélt, valójában leírhatóak néhány viszonylag egyszerű egyenletben, és utána következik egy csomó bonyolult matematika. Miért olyan egyszerű a világegyetem? Miért van az, hogy matematikai törvényeket követ? Nos, az emberek spekuláltak ezen, és az egyik lehetséges válasz az, hogy ha az univerzum másmilyen lenne, mint amilyen, nem lennénk itt. Vagyis ha az univerzum törvényei nem azok lennének, amik, vagy ha egyáltalán nem volnának törvények, lehetetlen lett volna az élet számára, hogy kialakuljon. Lehetetlen lett volna számunkra is, hogy olyanná fejlődjünk, akik fel tudják tenni ezt a kérdést. Úgyhogy ’antropikus elvnek’ szokták ezt nevezni. Nem azért, hogy az emberekre túl nagy figyelmet irányítsanak, hiszen ez valószínűleg az amőbákra is alkalmazható, ők sem tudtak volna kifejlődni. Van azonban egy másik válasz is, ami nincs ettől sem nagyon távol, és ha valaki vallásos hittel rendelkezik, mint én, azt is felelheti, hogy a világ azért olyan, hogy törvényeket követ, mert Isten úgy döntött, hogy így alkotja meg a világot, és Isten azt akarta, hogy úgy fejlődjünk ki, ahogy kifejlődtünk; és ez természetesen filozófiai és teológiai válasz, melynek több köze van az ember hitéhez, mint tudományos következtetésekhez, de szeretem ezt a választ, és szerintem nem különbözik nagyon az elsőtől sem.” (Millennium Lecture Series. The White House, 1998)
William Daniel Phillips néhány fizikai jelenséget mutat be - videó
„Erős meggyőződésem, hogy Isten személyes, ez a hitem alapja is.” (Larry Witham: “Putting Faith in Science”. The Washington Times, 22 October 2001)
„Teljesen természetes számomra, hogy átlagos tudós és átlagos keresztény vagyok. Ez tökéletesen természetes annak a sok tudósnak is, akiket ismerek, akik szintén mélyen vallásos hitű emberek.” (James Christie: “Religion and Science: Converging Quests”. The United Church Observer. January, 2002)
„A vallás azt mondja el nekünk, hogy hogyan viselkedjünk egymással, a tudomány pedig azt, hogy Isten hogyan teremtette a világegyetemet.” (William D. Phillips: Almost Absolute Zero: The Story of Laser Cooling and Trapping. Siloam Springs, 1999)
„Bizonyos dolgok a tudománnyal kapcsolatban lehetetlenné teszik, hogy kizárjuk az isteni beavatkozás lehetőségét.” (Witham, 2001)
„Nehéz megmondani, hogyan mutathat a tudomány arra az Istenre, aki személyes kapcsolatot akar velünk, szeret bennünket, aki azt akarja, hogy mi is szeressük őt, és aki a Szentírás bölcsessége által közli velünk elvárásait.” (Witham, 2001)
„Valószínűleg sokkal több hívő Nobel-díjas van, mint azt általában gondolják. A legtöbb szakmában az emberek többsége nem feltétlenül akarja kiemelni a vallásos nézeteit, mert azok nagyon személyesek.” (Phillips T. Dimitrovnak írt 2002. május 31-i levele, melyet Dimitrov engedéllyel közölt.)
(forrás: divinity.szabadosadam.hu)
