A New Age mozgalom hívei, az ezotériával, a spiritualitással foglalkozók körében az egyik legtöbbet emlegetett szó az Akasa.
Az Akasa szankszrit kifejezés, jelentése: ragyogó űr, ragyogó tér, elsődleges szubsztancia, amelyből minden dolog kialakult.
Az Akasa szankszrit kifejezés, jelentése: ragyogó űr, ragyogó tér, elsődleges szubsztancia, amelyből minden dolog kialakult.
Az Akasa – vagy elsődleges szubsztancia – végtelenül finom, és olyan érzékeny, hogy az Univerzum bármelyik pontján keletkező legparányibb éteri rezgés is kitörölhetetlenül nyomot hagy rajta.
Mint számos ezoterikus megnyilvánulásnak, úgy az Akasából való olvasás megkísérlésének is nagy divatja lett, amely tevékenységtől az emberek saját és mások életének megsegítését remélik. Az emberiség évezredek óta hordozza azt a hitet, érzetet, tudást, hogy létezik egy olyan téren és időn átívelő információs mező, amely – mint az egyén genetikai térképe – tárolja, rögzíti az emberiség múltját, miközben aktív kapcsolatban áll a jelen minden pillanatával, és ezek alapján a jövőbeli történések lehetőségeit is megmutatja. Hasonlóan a korunk fejlett számítástechnikai rendszereihez.
Mivel ma már természetes számunkra, hogy bizonyos rezgések, hullámok energiát és információt tartalmaznak, közvetítenek, ezért a modern tudományt is foglalkoztatja az, hogy létezhet egy központi, téren és időn átterjedő információs mező, „felhő”, amely aktív kapcsolatban van az emberek elméjével. Ezt a bizonyos központi tárhelyet, „felhőt” nevezik többek között Akasának, morfogenetikus mezőnek, tudat-mezőnek, isteni mátrixnak, kollektív tudatnak és tudattalannak, Nagy Könyvnek, mágneses mezőnek, Könyvtekercsnek, elsődleges szubsztanciának, éteri rezgésnek, beszélő fény krónikájának, pszí-mezőnek, A-mezőnek, panorámikus emlékezetnek stb.
Ennek vélt vagy valós létezésére számos ősi vallásos és tudományos írás utalást tesz úgy, hogy ezek sokszor egymástól több ezer kilométerre és eltérő időben születtek meg. Ez a tény sejteti azt, hogy a régebbi korok emberei már megfigyelték az ezzel összefüggő jelenségeket, tapasztalásokat.
Számos modern kutató foglalkozott és foglalkozik ma is ezzel a kérdéssel. Ebben az írásomban – a terjedelem rövidsége miatt – csak felsorolásszerűen utalok ezekre. Akit mélyebben érdekel a téma, rá tud keresni a digitális és nyomtatott információs forrásokban, a „felhőkben”.
Upert Sheldrake „A new science of life” (Az élet új tudománya) című művében nevezi ezt az információs rendszert morfogenetikus mezőnek.
Sokat hallottunk már a „századik majom elvéről”, melyről Lyall Watson: Lifetide: The Biology of Consciousness (Életáradat: a tudat biológiája) című könyvében olvashatunk. Ehhez kapcsolódik az angliai és európai kék cinegék viselkedésének vizsgálata, mely szintén azt látszik bizonyítani, hogy ha egy faj egy csoportja megtanul egy bizonyos új viselkedést, akkor a távolban élő egyedek egy idő után automatikusan követik őket. Garay Schwartz – a Yale egyetem professzora – emberekkel végzett kísérlete is ezt a tényt igazolta.
László Ervin fizikus munkája tudományos megközelítéssel azonosítja be és erősíti meg az úgynevezett „A-mező” létezését.
Edgar Cayce több mint 14 ezer hipnotikus állapotban történő érzékelésének rögzítése is valamilyen központi információs mező létezésére utal, ahogy Gregg Braden is erre a következtetésre jutott írásaiban.
Dr. David Lorimer amerikai pszichológus vizsgálta a halálközeli élményeket, és panorámikus emlékezetnek nevezte el a nagyon hasonló egyedi tapasztalatok alapján ezt a közös információs bázist.
A jungi pszichológia kollektív tudatlannal foglalkozó iránya is ehhez a témához kapcsolódik.
A mai ember számára az olyan eszközök használata, melyek arra alapulnak, hogy mágneses rezgések, hullámok segítségével információkat, adatokat tároljanak és közvetítsenek, természetes. Mindössze pár évtizeddel ezelőtt csodaszámba ment volna annak a lehetősége, hogy egy parányi, kezünkben tartott eszköz által több ezer kilométerre lévő embertársunkkal kommunikálunk. Ma pedig ezekkel kelünk, élünk, fekszünk.
Az, hogy valaki tudja-e, hiszi-e, vagy tapasztattal rendelkezik-e az Akasa létezéséről, meglehetősen vegyes megközelítéseket mutat. Én inkább hiszem, mint tudom, de ehhez a hozzáálláshoz sok-sok egyéni megélés vezetett, amelyek nyilván nem tudnak mások számára bizonyítékul szolgálni, mert vagy hisznek nekem, vagy nem. Ez így van rendben.
Azt gondolom, hogy ez a képesség – ahogy a más egyéni adottságok – sem lehetnek mérői az emberi értéknek. Az sem minősíthet senkit, hogy hiszi-e vagy sem az Akasa létezését.
Az is elgondolkodtató, hogy talán nem véletlen az, hogy nem férünk hozzá automatikusan a végtelen, feldolgozhatatlan mennyiségű információhoz. Én abban hiszek, hogy minden ember kapcsolatban áll azzal az intelligens mezővel, amely az ember szellemi létezéséhez kapcsolódik, és azok is „olvasnak” belőle ösztönösen, tudat alatt, akik nem nyitottak ebben a témában.
Álljon itt végezetül Szepes Mária nagyon kifejező gondolata az Akasáról:
„Akasa, a beszélő Fény krónikája valójában a rejtélyes, meg nem nyilvánult, nirvanisztikus lét örök emlékezete. Minden múlandóban kivetült idea gondolata, tette, képzete, valamennyi történése, a mélybe merült energiából anyaggá sűrűsödött, majd tapasztalatokon át megtisztult mozzanata feljegyződik benne, emlékpotenciává válik, és újra felidézhető. Az Akasa megőrzi a belé kerülő ideatartalmakat, energiában gazdag formákat vagy mozgásokat, ezért szellemi látás birtokában lévő beavatott – a kozmikus jelképek ismeretében – a múltnak minden alakulását, eseményét kiolvashatja belőle, és a jövőbe is betekinthet. Kifejezési formája élő szimbólumok jelbeszéde. Ami annyit tesz, hogy képei nem merev, geometriai formák, hanem alakjukat az élőlényekhez hasonlóan folyton változtatják és kiegészítik. Az élő jelkép egy fejlődési folyamat kiindulási pontja, és annak minden változását megjeleníti, s így analóg az álomszimbólumokkal. Megfejtéséhez azonban szükséges, hogy a szemlélő az Akasa-szimbólum teljes ívének mozgását megragadja, a kiindulási ponttól a befejezésig.”
(forrás: Csizmadia Attila Természetgyógyász - kicsibudoar.hu)
Kapcsolódó írás
AZ ÚJ TUDOMÁNYOS VILÁGKÉP: ELMÉLETE ÉS JELENTÕSÉGE A GYAKORLATBAN:
