2020. február 6., csütörtök

Tanuljunk a buddhistáktól!



„Amikor 18 éves voltam, sokat betegeskedtem, főleg gyomorbántalmaim voltak az idegeskedéstől, a szüleim pedig pszichológushoz küldtek, aki azt javasolta, menjek el egy buddhista szerzeteshez, és tanuljak meg magamról pár dolgot, főleg meditálni. Természetesen kigyógyultam minden bajomból, és a következő fontos tanulságokkal tértem haza” – olvashatjuk Robert Piper beszámolóját a Tiny Buddha blogján. 

Fotó: Pixabay/CCO Public Domain

Ne add fel!

„Az egyik legfontosabb, amit tanultam, hogy ne adjam fel, míg legalább háromszor, négyszer neki nem futottam valaminek. Különböző nézőpontokból újra és újra neki kell mennünk ugyanannak a problémának, mielőtt továbblépnénk.” 

A válasz a kérdéseimre bennem van

„Ha kérdezel valamit egy szerzetestől, az sosem fog egyenes, igen vagy nem, fekete vagy fehér választ adni, helyette inkább valami olyat mond, ami rávezethet a megoldásra, amit hitük szerint mindenki tud, csak sokat kell dolgozni azért, hogy elő tudja azt ásni a szíve legrejtettebb zugából.”


A türelem a legfontosabb

„A szerzetes mindig megváratott, így tanított meg arra, hogy a türelem a legnagyobb emberi erény. Az üres percektől mindig féltem, de egy idő után a barátaim lettek, szerettem csendben ücsörögni és elmélkedni. Már nem féltem a gondolataimtól, helyette meditáltam, és elengedtem minden rosszat, ami addig felgyülemlett bennem.” 

A bölcs ember tud elbukni

„Nem a sikereinkből, hanem a bukásokból tanulunk a legtöbbet. Hiszen míg talpra állunk, rengeteg mindent tanulhatunk meg önmagunkról, miközben minden egyes kudarc után egyre erősebbek, kitartóbbak és bátrabbak leszünk.”

(forrás: ridikul.hu)