Ezúttal egy kedves Olvasóm saját történeteit szeretném megosztani - a szíves beleegyezésével -, melyek úgy érzem, másoknak is hasznos és segítő pillanatokat fognak jelenteni.
"Az alábbi megélések az elmúlt két évben történtek velem, és amik kétségkívül bizonyítják számomra a halál utáni létezést.
Az első furcsaság akkor történt, mikor elhunyt férjem temetésén voltam, voltunk.
Láttam, ahogyan az urnája mellett 'áll' az öltönyében, és a tömeget szemléli. Egy pillanat volt az egész.
A temetés után a közeli családtagjaimmal beszélgettünk, és kiderült, hogy összesen hárman láttuk ugyanezt, ugyanúgy.
Még a temetés napján megtudtam, hogy idős nagymamám kórházba került.
2 nap múlva látogattuk meg.
Éreztem, hogy utoljára látom.
Bár zaklatott voltam miatta, de utána két napig semmi sem történt.
Aztán beültem a kedvenc fotelembe, és lehunytam a szememet. A fejemben a régen elhunyt nagypapámnak 'szóltam'.
Azt válaszolta: - Itt vagyok, kisunokám, de nem hozzád jöttem.
Annyit kérdeztem: - Ma fog elmenni a mama?
Azt mondta, igen.
Ennyi volt a beszélgetés.
Másnap reggel megtudtam, hogy mama azon az éjszakán meghalt.
Pár hétre rá a gyász egy mély fázisában az ágyon feküdtem, a halálomért könyörögtem az égiekhez.
Mondhatni, hogy önkívületi állapotban voltam, ahonnan nem tudtam visszatérni, mert nem is akartam... De mégis sikerült.
A rengeteg festményem, szélcsendes időben, a falról sorba potyogott le. Akkor tértem magamhoz.
Tudtam, éreztem, hogy csak a férjem lehet, és nem akarja, hogy ilyet éljek át.
A támogatását többször is éreztem azóta.
Hogy ezt őrangyalként teszi, vagy csak 'odaátról' jelzi, azt nem tudom. És talán jobb, ha nem is tudok mindent, mert földi ésszel a teljes igazságot felfogni, elfogadni, úgysem tudnám.
Úgyis eljön majd az idő, amikor összeáll a kép."
Ezúton is szeretném megköszönni a kedves Olvasómnak, hogy a saját történeteit megosztotta velem és hozzájárult annak nyilvános közléséhez is.
Azt gondolom, nagyon jól látja, hiábavaló próbálkozás, hogy most akarjunk mindent megérteni az 'túlvilággal' kapcsolatban, hisz a földi elménk nem is lenne rá képes. Ugyanakkor sok mindent átláthatunk, beláthatunk most is, s pláne olyan történések után, amiket most olvashattunk. Úgy gondolom, hogy ezek - az átélők számára legalábbis - mindenképpen bizonyítják a túlvilág létezését. Azt, hogy valójában lelkek vagyunk, kiknek jelen testi életünk csupán egy aprócska szakasz, melyben minden okkal történik, de az elválásunk senkitől sem végleges.
- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -
