Ez a történet azoknak szól, akik nem elégedettek az életükkel és másokat sokkal boldogabbnak tartanak maguknál…
Volt egyszer egy holló, aki nagyon elégedetlen volt az életével. Egy nap sírni kezdett végső bánatában, miközben egy fa ágán ült. A bölcs szerzetes ült a fa alatt. Ekkor a holló könnycseppje a szerzetes arcára hullott. A szerzetes felemelte a fejét, és látta, hogy egy holló sír. Így hát megkérdezte tőle: “Mi a baj kedves barátom, miért sírsz?”. A holló így felelt: “Ó bölcs, nagyon elkeserített az életem. Senki sem szeret engem. Az emberek is csak szégyenszemre lövöldöznek utánam. Senki sem ad nekem enni. Mindenki gyűlöl engem. Talán jobb a halál, mint az ilyen élet.”
A holló szavait hallva a szerzetes szíve megtelt együttérzéssel és így folytatta: “Barátom, meg kell tanulnunk boldognak lenni, bármilyen állapotban is vagyunk”. De a holló nem értette meg a Dharma bölcsességét, és tovább sírt. Ekkor a szerzetes azt mondta: “Ne búsulj. Mondd, mi akarsz lenni? Azzá tudlak tenni a mantrámmal.”
A holló boldog lett, és azt mondta: “Ó áldott nagy bölcs, ha szívességet akarsz tenni nekem, akkor kérlek, csinálj belőlem hattyút.” A holló boldog lett. A szerzetes azt mondta: “Rendben, hattyúvá teszlek. De először menj el egy hattyúhoz, és kérdezd meg tőle, hogy boldog-e az életével vagy sem. Menj és tudj meg mindent, addig én itt várok rád.”
A holló boldogan elrepült, hogy találkozzon egy hattyúval. Meglátott egy hattyút úszkálni egy tóban. Odament a hattyúhoz, és azt mondta: “Milyen szép vagy! Olyan fehér vagy, mint a tej. Mindenki szeret téged. Te lehetsz a legboldogabb madár a világon.” A hattyú szomorú szívvel mondta a hollónak: “Nem, barátom, nem vagyok boldog. Annyi szép szín van a világon, de nekem nincs színem. A fehér egy semmilyen szín. Szerintem egy papagáj lehet a legboldogabb madár a világon. Ő olyan színes.”
Ezt hallva a holló elrepült, és felkereste a papagájt. Azt mondta a papagájnak: “Ó papagáj, te olyan színes és gyönyörű vagy. Te lehetsz a legboldogabb madár a világon.” A papagáj szomorú szívvel mondta a hollónak: “Nem barátom, nem vagyok boldog. Tudod, az emberek kalitkában tartják a papagájokat. Én mindig attól félek, hogy valaki egyszer megfog és bezár egy ketrecbe. Szerintem a páva a legboldogabb madár a világon. Ráadásul sokkal színesebb is, mint én.”
Ezt hallva a holló körberepült, és pávákat keresett. Hosszas keresgélés után végül talált egy pávát, amely egy állatkertben volt ketrecben. Látta, hogy több száz ember gyűlt össze, hogy megnézze. Miután az emberek elmentek, a holló odament a pávához, és azt mondta: “Kedves páva, olyan gyönyörű vagy. Minden nap emberek ezrei jönnek el hozzád, hogy megnézzenek. És nézz rám, amikor az emberek meglátnak, azonnal elzavarnak. Szerintem te lehetsz a legboldogabb madár a világon.”
A páva szomorúan válaszolt: “Mindig is azt hittem, hogy én vagyok a legszebb és legboldogabb madár a világon. De a szépségem miatt csapdába estem ebben az állatkertben. Az emberek pedig gyakran kitépik a színes tollaimat, hogy díszes dolgokat készítsenek belőlük, ez nagyon fáj nekem.”
A páva mélyet sóhajtott, és így folytatta: “Nem vagyok boldog, barátom”. A holló meglepődött, hogy ezt hallja a pávától, és megkérdezte tőle: “Ha te nem vagy boldog, akkor szerinted ki a legboldogabb madár a világon?”. A páva így felelt: “Nagyon alaposan megvizsgáltam az állatkertet, és rájöttem, hogy te, a holló vagy az egyetlen madár, akit nem tartanak ketrecben. Az emberek nem próbálnak téged elkapni és ketrecbe zárni. Ezért az elmúlt napokban arra gondoltam, hogy ha én is holló lehetnék, akkor boldogan kószálhatnék mindenfelé, és mindig szabad lennék.”
Ezt hallva a holló elrepült onnan, és életében akkor először érezte magát boldognak, hogy holló lehet. Visszatért a szerzeteshez, és így szólt: “Ó bölcs, én nem akarok semmi lenni. Jól vagyok így ahogy vagyok.”
Ha megnézzük az életünkben, rájövünk, hogy ez a mi problémánk is. Feleslegesen hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, majd elszomorodunk. Nem értékeljük azt, amink van, és mindez a boldogtalanság ördögi körforgásához vezet. Meg kell tanulnod örülni annak, amid van, ahelyett, hogy azt néznéd, amid nincs. Mindig lesz valaki, akinek több vagy kevesebb van, mint neked. De senki sem tudja olyan jól érezni magát a bőrében mint te. Ha folyton másokhoz hasonlítgatod magad, soha nem leszel képes boldog lenni. Aki elégedett azzal, amije van, az a legboldogabb ember a világon. Köszönöm, hogy végig olvastad, és kívánom, hogy mindig érezd jól magad.
- forrás:facts -
- - - - - - - -
Holló - videó
forrás: Gábor Decsi
Okos hollók - videó
