Az az ember (politikus, befektető), aki egy évvel előre látja a jövőt, hatalmas nyereségre tehet szert. az a személy, aki már egy évtizednyi távolságból helyesen prognosztizálja az elkövetkezendő évek főbb irányvonalát, megérdemli a tiszteletet és a figyelmet. De miként értelmezzük azt az esetet, amikor egy szakmájában elmélyült géniusz egy vagy több évszázadra vonatkozó helyes előjelzést fogalmaz meg? Nikola Tesla prognózisát (például a bolygók közötti kommunikációról) nem egy esetben maguk az újságírók tették nevetség tárgyává, pedig a 160 évvel ezelőtt született feltalálónak számos kijelentése az idő távlatából nézve is helyesnek bizonyult. Sőt, Tesla víziói még ma is tartogatnak meglepetéseket számunkra.
Bill Gates „már” 1999-ben bejelentette, hogy az emberek olyan kis elektromos eszközzel fognak rendelkezni, amellyel rögtön értesülnek majd a leg-frissebb hírekről, ellenőrizhetik a repülőjáratot, amelyre jegyet váltottak, vagy éppen a másod-perc töredéke alatt értékes üzleti információkhoz juthatnak. S valóban, alig egy évtizeddel az ezredforduló után, szinte minden ember számára elérhetővé váltak ezek az okosnak nevezett, internetet és más kommunikációs csatornát kezelni tudó készülékek.
Nikola Tesla azonban jóval előbb, mintegy kilencven évvel Bill Gatest megelőzve felvázolta az okostelefonok majdani elterjedését. Egy 1908-ban megjelent könyvben olvasható az a vízió, amelyet két riporter (Charles Underhill és Walter Massie) kérdéseire felelve vázolt fel:
„Kísérleteimre támaszkodva ki merem jelenteni, hogy nincs messze az az idő, amikor egy New York-i üzletember a berendezésem birtokában lediktálja utasításait Londonban tartózkodó titkárnőjének. Egy nagyon egyszerű és olcsó, mindenki számára hozzáférhető szerkezet segítségével zenét vagy politikai beszédeket hallgathat, esetleg egy másik kontinensen tartózkodó lelkész prédikációját. Ugyanezzel a berendezéssel bármilyen kép, rajz, írott vagy nyomtatott szöveg is továbbítható lesz bárhová a Földön, másodperceken belül.”
(A. P. Morgan: Wireless Telegraphy and Telephony)
1908-ban a rádiózás teljesen mást jelentett, mint a ma használatos fogalom, hiszen a szikratávírók még csak morzejeleket közve-títettek! A moduláció feltalálása után (1920-as évek) adatott meg a lehetőség hang, majd képek közvetítéséhez (televízió). Nem tudjuk pontosan, hogy a nagyközönség mennyire vette komolyan Teslának ezt a rendkívül merésznek tűnő előrejelzését, tény azonban, hogy a különböző újságoknak adott hasonló témájú interjúi rendszeresen „kivágták a biztosítékot” az olvasók idegrendszerében, több találmányának értelmezése, titkának megfejtése pedig még ma is várat magára.
Tesla élete során nem az üzleti hasznot tartotta a legfontosabbnak, fő célja például, hogy találmányai révén alanyi jogon (ingyen vagy pedig rendkívül olcsón) tegye elérhetővé az emberek számára a nekik szükséges energiát, a világ üzleti beállítottsága miatt hiúsulhatott meg:
„A tudós nem törekszik azonnali sikerre. Nem várja el, hogy haladó gondolatait rögtön elfogadják. Munkája olyan, mint az erdőtelepítőé: a jövőnek szól” – írta egyik értekezésében a feltaláló, aki 1926-ban már egy világméretű hálózatról vizionált. Olyanról, ami-kor a rádiózás és a vezeték nélküli kommunikáció tökéletesítése által az egész Föld egy „nagy aggyá” válik. Telsa egyik legjelentősebb találmánya, a rádiózás pedig napjaink GSM, Bluetooth, GPS, wifi adatátvitelének technikai alapjait teremtették meg.
Bolygók között
Tesla gondolkodása azonban nem korlátozódott le csupán a földi – vagy Föld körüli – világra, hiszen Colorado Springsben felállított adótornya segítségével olyan jeleket fogott az űrből, amelyek alapján feltételezte más civilizáció létezését is a Marson.
„Azt hiszem, a marsiak számokat használnak a kommunikációhoz, mivel a számok egyetemesek” – írja feljegyzéseiben.
Az 1899-1900-as években földön kívüli idegen civilizációról beszélni hajmeresztő gondolat volt. Ráadásul Colorado Springsben olyan érzékeny vevőkészüléket épített, amelynek képességét csak a mintegy hatvan évvel később épített rádióteleszkópok és vevőkészülékek tudták elérni. Függetlenül attól, hogy a „marsi élet” milyen formában létezik – ha egyáltalán létezik –, a különböző bolygók, csillagok, galaxisok által kibocsátott rádióhullámok tanulmányozása olyan fontos ismereteket tartalmaz, hogy az az 1930-as évektől külön tudományággá vált. A rádiócsillagászat első lépéseit pedig Tesla tette meg.
Tesla autó – az „eredeti”
Nikola Tesla elektromos gépkocsija állítólag megoldotta az „üzemanyag nélküli” autó problémáját. Az üzemanyag szükséges volt ugyan, de azt a „természet fogaskerekeire” való rákapcsolódás, az éterben létező feszültség befogása szolgáltatta. Az éterből származó energia vételére alkalmas készülékről nem maradt ugyan leírás – de azt is tudjuk, hogy Tesla találmányainak nagy részét csupán a fejében „dokumentálta”.
A széles körben elterjedt legenda szerint az 1930-as években népszerű Pierce Arrow nevű luxusautót alakította át Tesla úgy, hogy a benzinmotorral együtt a sebességváltóját is kiszerelték. Helyébe egy nyolcvan lóerős, váltóárammal működő elektromotort szereltek, amelyet feltételezések szerint Westinghouse cége kivitelezett. Az 1931-ben
bemutatott elektromos autó energiaellátását egy máig ismeretlen felépítésű, antennával ellátott szerkezettel oldotta meg. A találmány gyakorlatban történő elterjedését az 1933-as gazdasági világválság akadályozta meg – szól a legenda, amelynek hitelessége vitatható ugyan, azonban Tesla már korábban is szüntelenül hangoztatta, hogy az „éter” – azaz a minket körülvevő közeg – tele van energiával, csak meg kell találni annak a módját, hogyan tudjuk ezt az energiát befogni a szekerünkbe.
Tesla évtizedeken keresztül dolgozott a legkülönbözőbb energiaforrások hasznosításán – a legegyszerűbbektől a leg-bonyolultabbakig. „A közhiedelemmel ellentétben a szélből nyerhető energia igen jelentős” – írja, s javasolja ennek az egyszerű módszernek minél szélesebb körű alkalmazását. Ugyanakkor az egész bolygót egy elektromos hálózat részeként szemlélve úgy tekint a Földre, mint egy hatalmas kondenzátorra. A kondenzátor egyik oldalának („fegyverzetének”) a légkör felső részét, az ionoszférát tekinti, amely állandóan fel van töltve „a földével ellentétes elektromossággal”. A kondenzátor másik fegyverzete maga a földkéreg, a köztük lévő szigetelés („dielektrikum”) pedig maga a légréteg. Egy kondenzátor kisülésekor (például villámláskor) rövid idő alatt igen jelentős energiát szabadít fel. „Egy dinamit robbanása csak egy tüdőbeteg sóhajtása az elektromos kisülés erejéhez képest” – fogalmaz a feltaláló, s úgy látja, hogy megfelelő eszközök (általa „elektromos rezgéskeltőnek” nevezett rezgőkörök) segítségével ezek az energiák befoghatóak a számunkra. A századforduló után a New York közeli Long Islanden megépített, 57 méter magas Wardenclyffe-torony is a vezeték nélküli energiaátvitel és a távolsági kommunikáció tanulmányozására szolgált.
A Wardenclyffe-torony
A következő lépés, hogy a környezetünkből kinyert energiát vezetékek nélkül kell eljuttatnunk a különböző elektromechanikus szerkezetekbe, mint például óceánjáró hajókba, repülőgépekbe, autókba. Ennek az elképzelésnek a realizálása még várat magára, de megvalósulása esetén nemcsak olcsóbbá válna a közlekedés, hanem biztonságosabbá is: soha nem fogyhatna ki az „üzemanyag”, hiszen a járművek akár a földön, akár a levegőben, bárhol képesek lennének tankolni. Egyébként hasonló módon működne a feltaláló által 1937-ben ismertetett, de meg nem valósított „halálsugara” is, amely – mint azt előző cikkünkben kifejtettük (A titokzatos Tesla 2. rész. Energiafigyelő 2016/1) – védelmi célokból több száz kilométeres távolságból képes volna a földre kényszeríteni az ellenséges repülőgépeket szemmel láthatatlan energiasugarak kilövése által. Noha az ötlet nem valósult meg, az elképzelés a később feltalált sugárfegyverek előfutárának is tekinthető.
HAARP
Az említett látásmód – miszerint a Földet egy elektromos áramkör részeként tekinthetjük – adta az ötletet az Alaszkában 1993-ban (ötven évvel Tesla halála után) felállított megfigyelőállomás (antennaerdő) létesítésére, amelyet az ionoszféra kutatására állítottak fel. A HAARP (High Frequency Active Auroral Research Program) a hivatalos bejelentés szerint csupán a sarkifény-jelenségekkel foglalkozik, azonban kérdés, miért költene az USA több milliárd dollárt egy fényjelenség tanulmányozására. Más magyarázatok szerint titkos katonai objektumról van (volt) szó, a létesítményt fennállása során szigorúan őrizték és kapcsolatban állt az Egyesült Államok Haditengerészetével (U. S. Navy), Légierejével (U. S. Airforce), finanszírozásának egy részét pedig a DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) vállalta magára, amely ügynökség az amerikai védelmi minisztérium felső vezetésének van alárendelve. A Gakona közelében felállított HAARP száznyolcvan darab, kereszt alakú dipól antennából álló nagyfrekvenciás adó volt, amelynek finanszírozását azonban az Obama-kormányzat 2014-ben beszüntette. Felállítását az a Teslával kapcsolatos felismerés indokolta, hogy a Föld ionoszférájának befolyásolása óriási hatással lehet az egész bolygó állapotára (időjárás, viharok stb.).
HAARP kép: Wikipedia/Michael Kleiman, US Air Force
Nikola Tesla hagyatéka olyan gazdag, hogy cikksorozatunkban nem sikerült a témát kimeríteni. Noha Tesláról nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét, nevét viseli az 1960-as évek csehszlovák szalagos magnója, illetve a 2003-ban alapított Tesla Motors autógyár, mindez kevésnek tűnik ahhoz, hogy jelentősége és életműve a méltó helyre kerüljön a tudománytörténetben. Életművének tanulmányozása még sok érdekességet tartalmaz.
- Somorjai László -
A cikk az Energiafigyelő magazin 2016/2. számában jelent meg.
forrás: energiaoldal.hu
- - - - - -
Kapcsolódó írás:
Nikola Tesla szabadenergia autója
- - - - - -
Nikola Tesla Legendája - videó
forrás:Zoltan Kakas
