2018. szeptember 21., péntek

Fantasztikus videó a teknősök könnycseppjeit kortyoló pillangókról



Egy különös példa az állatvilágban az együttműködés csodás módjáról.


Phil Torres entomológus ( rovarokkal foglalkozó kutató) 20 éves korára már 40 új fajt fedezett fel venezuelai és mongóliai expedícióin. Azóta két évet töltött az Amazonas dzsungeleiben, ahol környezettudományi kutatásokat végez, egyéb tudományos munkája révén szinte a világ összes részén ismerik. Mondhatjuk, látott már egyet s mást.

Ám mikor tavasszal a perui Tambopata folyón utazott, valami igazán rendkívülivel találkozott – ami elsőre talán nem mindenkinek szúrt volna szemet. Szerencsére gyorsan kapcsolt, így rögzíteni is tudta a nem mindennapi eseményt, így Youtube csatornájának segítségével – a világgal is megoszthassa felfedezését. A pillanatot, mikor pillangók teknősbékák könnycseppjeit isszák. Nyolc különféle pillangót számolt össze, ez a sokadalom a teknősök figyelmét is elterelte, akik „elfelejtettek” a vízbe menekülni. Így készülhetett el e ritka felvétel.

A pillangók valószínűleg nátrium igényüket igyekeznek ily módon kielégíteni

Hagyományos táplálékukban nem található meg, de szükségük van rá. A teknősök ezen fajtája nem képes a fejét a páncélja alá behúzni, így kénytelen elviselni a szomjas állatok társaságát. Ez egy példa az állatvilágban az együttműködés olyan módjára, mikor csak az egyik fél jár jól; a másiknak semmi haszna nem származik az „üzletből”.

Lenyűgöző videófelvétel


Nemrégiben az mother nature network portál készített a fiatalemberrel interjút.

A lepkék nehezen találnak nátriumot a környezetükben, vonzódnak-e bármihez, ami sós?

Nagyon is. Láttam már őket összeizzadt evezőlapátokon, hosszú túra után ledobott hátizsákokon, szárítókötélre kitett koszos ruhákon, sőt még a saját izzadt vállamon, nyakamon is. Tudósok körében népszerű lepke csali a – nekünk, embereknek rendkívül undorító, nekik viszont vonzó – erjesztett hal és vizelet keveréke, mely tele van aminosavakkal és sóval. Jellemzően a hím egyedek vesznek részt ebben, mivel a nátrium fontos számukra a sikeres párzás érdekében.

Hogyan jönnek rá, hol található a környezetükben só?

Látó- és szaglószerveikkel bukkannak rá a só nyomaira. Nagyon érzékeny „antennáik” vannak a lelőhelyek felkutatására, aztán egyéb érzékelőiket használva állapítják meg már ott a helyszínen, valóban olyan értékes só lelőhely-e az, mint amilyennek tűnt. Egy ilyen érzékelő van például a lábukon. Vizuális nyomok után szintén kutatnak, például ha valahol a sárban (vagy egy teknősön) egy vagy több színes pillangó van, az valószínűleg jó nátrium beszerző hely. Ezt ki is tudjuk használni, egy világos, neon színű műanyag darab a folyóparton elhelyezve egyből odavonzza a sóra ácsingózó, kíváncsi hím pillangókat.

Fotó: Phil Torres

Láttál már valaha ilyet? Nehéz volt megörökíteni?

Méheket már láttam teknősbéka könnyeket inni, valamint már pillangókat is egy pillanatra – de közel nem ennyit. A teknősök elég félénkek, eddig mindig elmenekültek közeledtünkre. Ez esetben szerencsénkre a sok lepke terelhette el a figyelmüket. Fényképeken láttam már ezt a jelenséget, napon sütkérező kajmánokat és teknősöket tucatnyi pillangóval, mindig nagy álmom volt, hogy videón is megörökíthessem. Végre épp jókor voltam a jó helyen..

Mennyire helyhez kötött ez a fura együttműködés közöttük? Máshol is van esély hasonlót látni?

Az egész Amazonas térségére jellemző ez a viselkedés, Ecuadorban inkább kajmánokat, míg Peruban teknősöket láttam képeken hasonló szituációban. A lepkék igencsak hajlamosak lecsapni a gyanútlan „napozókra”, akiknek nehezükre esik elhessegetni a betolakodókat. Bár ismert jelenségről van szó, mégis nagyon nehéz elkapni egy ilyet. Több tucatszor hajóztam már az Amazonason, több száz folyóparton heverésző teknősbékát láttam már, mégis ez volt az egyetlen alkalom, amikor sikerült teljes szépségében megfigyelnem, amint pillangók a teknőcök könnyeit isszák. Valószínűleg sok újabb hajós túrába kerül, hogy ismét tanúja legyek ennek.

(forrás: sokszinuvidek.24.hu)

2018. szeptember 20., csütörtök

Az emberi lélek testbe költözése szükségszerű



Ez a téma a reinkarnáció tárgykörébe tartozik. Nem is képezheti egyetlen cikk tárgyát, ezért úgy döntöttem, hogy korábbi könyvemből – a Beszélgetés a Kristálykoponyákkal címűből – ragadok ki néhány idevágó gondolatot.


„Vannak, akik úgy képzelik el az élet születését, hogy lassan évmilliók alatt, fokról-fokra alakultak ki az élőlények fajai az alacsonyabb rendűektől a fejlettebbek irányába. Ennek az evolúciónak, mintegy a koronájaként, jelent meg az emberi létforma a Földön. Mások, akik a spirituális nézeteket vallják, az előzőeket kiegészítik azzal, hogy már évmilliárdokkal korábban energiák és erők sűrűsödtek össze matériává. Így keletkezett az anyag. Mindez a ma legtöbbünk számára láthatatlan létből bukkant elő a láthatóságba, és minden oda is távozik. Így keletkezik és múlik el az anyagi világ benne minden fizikai formát öltött elemével.

Az isteni láthatatlan erők biztosítottak terepet vagy életteret a megnyilvánulni vágyó, fejlődésre aspiráló lelkek számára. A mi szempontunkból a legizgalmasabbal fogok most foglalkozni, az emberrel.

„Az élet látszat, a halál káprázat. Minden örök – csak eltűnik, mint a gyertyaláng, ha elfújják, ám bárhol újra ég, ha akarod. Valahol mindig ég egy gyertya vagy egy halott emlékére, vagy a békéért, vagy csak mert szép. A megváltó szeretete maga a láng, a mi Istenre való emlékezésünk pedig az örök vágy, ami meggyújtja a gyertyát.”

Michaell, a Reinkarnáció Mestere

Michaelltől (a Bibliában Arkangyalként szerepel, csak ott nem pont így írja a nevét) és a hozzá kötődő energiáktól kaphatjuk a spirituális fejlődéshez szükséges bátorságot és az ő segedelmével valósítható meg az igazán erős akarat az életünkben. Ő a Karma és a „Felsőbb Igazságosság” Ura.

Ő azt üzeni a Fejlődő Léleknek, az embernek, hogy hiábavaló úgy gondolkodni, hogy én a test vagyok, és van egy lelkem is. Ez nem így van. Lelkek vagyunk, és be vagyunk csomagolva egy „átmeneti” testbe. Michaell közli, hogy a Lélek a fontos, mert az az első, s csak utána következik a test. A Lélek egyszer megválik a jelenlegi testétől és elfoglal egy másikat. Michaell a Karma egyik Uraként azt tanítja, hogy éppen az a korszakunk rákfenéje, hogy az emberek túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak egy olyan testnek, amit néhány röpke évtized után úgyis egy másikra cserélnek. Ezzel a cselekedetükkel pedig nagyon sok felesleges karmát termelnek.

Michaell tanításai és iránymutatásai segédkezet nyújtanak az embernek az Isteni Bölcsesség megragadásában és felhasználásában. Energiái megértetik az alapbölcsességet, jelesül, hogy amikor a fizikai organizmus felbomlik, a Lélek tovább él. Mivel minden emberi lény keresztülmegy valamilyen előző életen, onnan is hoz emlékfoszlányokat, sőt olykor sorsot is, illetve karmát. Tehát az élet nem a születéssel kezdődik és nem a halállal végződik. Az élet nem a bölcsőtől a sírig tart, hanem korok százain át létezik.

Aki a kezébe akarja venni sorsának alakítását, annak előbb meg kell értenie a reinkarnációt és annak folyamatait. Mivel az ember tudata túléli a halálélményt, ezért az meghatározza az újabb valóságba való belépésének körülményeit. A reinkarnáció, ami a fizikai testtől független és tudatos én elvén nyugszik, része egy magasabb szintű rendszernek, ami szabályozza, hogyan vándorol az élőlény egyik testből a másikba. Michaell, a reinkarnáció legteljesebb magyarázatát közvetíti. Ma a globális bizonytalanság korát éljük, ezért nélkülözhetetlen, hogy megértsük a tudatos énünk eredetét. Minden embernek megéri ezt elsajátítani, illetve ráébredni erre, mert születésünkkor mindannyian olyan útravalót hoztunk magunkkal, amely különbözővé tesz bennünket testvéreinktől. Mindenkinek saját sorsútja van – ezt lelkileg is meg kell értenünk. Így válhat a Fejlődő Lélek ténylegesen önállóvá, megtalálva a középpontját és kapcsolatba lépve a Teremtővel.”

(Részlet: Száraz György – Beszélgetés a Kristálykoponyákkal című könyvéből)

Gunagriha előadása: Fejlődés útja, mindentudáson át az Istenemberré válásig - videó

2018. szeptember 19., szerda

A Greencastle-i rózsaszín hölgy



Az indianai Greencastle-ben régóta él egy legenda Irene O’Hare-ről, aki az 1800-as években épített O’Hare kastélyban élt, és ott kísértett még a halála után is, hosszú évekig. Azt senki sem tudja, hogy a róla szóló történetek mikor kezdtek el terjedni a környéken, csak az biztos, hogy Pink Lady-nek nevezték el a helybeliek.


Egy fotós, Guy Winters a kilencvenes évek elején úgy döntött, végére jár a legendáknak, és egy barátjával engedélyt kértek az egyébként üresen álló kastély feltérképezésére. Miután azt megkapták, beléphettek, és bejárták az épületet.


A fotós és barátja annyira ijesztőnek találták a házat, hogy egy rövid idő után úgy döntöttek, inkább elmennek. Winters kint még lőtt néhány képet, aztán hazaindultak. Otthon látták meg, mit, vagy inkább kit sikerülhetett lencsevégre kapni.


A fényképész többször, több szögből is megvizsgálta a filmet, hogy nem csak arról van-e szó, hogy esetleg a fénytörés vagy a világítás miatt látnak furcsa alakokat a felvételen. De nem erről volt szó: később is állította, hogy a Pink Lady-t sikerült lefotóznia. Amikor képeit nyilvánosságra hozta, azok teljesen érthető módon elég nagy port kavartak.

Irene O’Hare

Ha valaki vissza szeretett volna menni a kísértetkastélyhoz, hogy megerősítse, vagy megcáfolja a fotós tapasztalatait, az ezt már nem tudta megtenni: a tulajdonos a képek elkészítése után nem sokkal úgy döntött, inkább porig romboltatja a kastélyt, mint hogy paranormális jelenségek kutatói lepjék el a környéket.

Szerintünk rossz döntést hozott, hiszen így sosem tudjuk meg az igazságot a Pink Lady szelleméről – bár sokak szerint a fényképek elég nagy bizonyító erővel bírnak… mások pedig azt mondják, a tulajnak azért is mérlegelnie kellett volna annak lehetőségét, hogy fenntartja a kastélyt, mert ebből anyagi haszna is lehetett volna. De ez már egy másik történet lehetne…
(forrás: http://offline.hu - http://saltandshotgun.blogspot.com)

A Greencastle-i rózsaszín hölgye  -videó
forrás: AfortunateLie

2018. szeptember 18., kedd

Mi vagyunk a lélek



Mi vagyunk a lélek, a fény gyermekei, akik mindig, újra és újra készek összeköttetésbe lépni az anyaggal. Ha egy új életre készülünk, elsőként azzal a személlyel kerülünk kapcsolatba, akit következő anyának szeretnénk. És miközben a gyermek fejlődik, számtalan energiaszál szövődik a növekvő test és lelkünk energiái között. Ez a kapcsolat pedig egyre mélyebb lesz, és mire a gyermek megszületik, testét teljesen körülveszi és beborítja az éteri életerő. És ez nemcsak az élet energiáinak a forrása, hanem a lélek földi teste, éteri burka is.


Ezeken az energiaszálakon keresztül árad mindaz az erő, amelyre egy testnek szüksége van. Éppúgy áramlik, mint a vér az artériákon és ereken keresztül. Ez az éteri életerő borít be minden élő testet, és ez az alapja minden látható életnek. Mert az éteri test az alapja az életnek, minden kis és nagy – mikrokozmikus vagy makrokozmikus – testnek. De minden egyes éteri test egyúttal a nagy, egész földet átfogó kozmikus energiahálónak is része. Így saját energiaburkunk egyben egy kis átalakító is, ami a nagy kozmikus energiamezőből, mint egy nagyfeszültségű áramkörből, használható erejűre csökkenti az energiát.

Minden éteri energiatest magában hordozza az élet alapmintáját. Már a Bibliában is említésre kerül az energiatest, mint tűzzel átszőtt szövevény, mint arany fénnyel telt burok, vagy mint „aranyozott héj”. Az élet energiája sugárzik a virágok színein is keresztül, és mint energia árad a nagy fák törzseiből. És ha a nagy szellemi mesterek a földön járnak, az ő sugárzó energiamezőik is azokban a színekben izzanak, amik megfelelnek a sugaraknak, melyeket kísérnek.

A minket körülvevő éteri energiatestnek hét központja van, melyeknek az a feladata, hogy irányítsák mind az energiafelvételt, mind az energiaelosztást, vagyis az életerő továbbvezetését az egész test rendszerébe. Ennek testi központja a hét fő mirigy, melyek mindegyike a test egy-egy területéért felelős. Az életerő további elosztása pedig az idegek hálózatán keresztül történik. Ezáltal könnyen érthető válik, hogyan hatja át a legkisebb problémánk is az egész testünket.

Újra és újra megélünk olyan időszakokat, amikor azt érezzük, hogy a lélek és a személyiség szemben állnak egymással. Mint lélek, már magunkban hordozzuk a születendő holnap tervét, de mint személyiség még az el nem engedett tegnappal vagyunk összekötve. De a testünk fénnyel telt, így mindig jelzi, hogy az általunk eltervezett irány növekedés felé visz, vagy legszívesebben még mindig a tegnapot ismételjük. Mert ha még nem vagyunk a lélek energiáival összekötve, az akadályozza az energia áramlását, így egy fontos erő hiányozni fog az életünkből.

Ha ismét befejeződik egy életünk a földön, és lelkünk a ragyogó éteri testével eltávolodik a földtől, a hátrahagyott földi testünk felbomlik. Mert ha az éteri energiák elhagyják a testet, az éltető tűz nem áramlik már az anyagba, és a fizikai testünk visszatér a földbe. Ezt a folyamatot nevezzük az „első halálnak”, mikor a lélek a fizikai testet visszahagyva az éteri testében – az éteri vágy- és gondolati testtel együtt – felemelkedik az égi sík közelébe.

Néha hosszabb időt is eltöltünk ezen a föld közelében lévő, átmeneti síkon. Itt még sok minden hasonló, mint a földön, de nem kell gondoskodnunk mindarról, amire egy testnek szüksége van. Így lehetőségünk van magunkban sok mindent feldolgozni, és a hatalmas éteri egyetem termeiben, magas rangú szellemek vezetésével a tudásunkat kibővíteni. Ezért szívesen vagyunk itt, különösen, ha egy mély érzés még összeköt minket a földdel. De egyszer innen is továbbmegyünk. Egyszer készek leszünk vágyainkat és gondolatainkat is hátrahagyni, hogy mint lélek, a mennyei kapukon átlépve, egyesüljünk a szellemmel. Az éteri burkunk, a vágy és a gondolatok éteri burka – éppúgy, ahogy a fizikai testünk is visszatért a földbe – újra beleolvad a nagy éteri összességbe, amíg ismét magunkkal nem visszük egy új földi életre. A testünk elhagyása az első halál, de ez magától történik, nem a mi hozzájárulásunk által. Ám ha a lélek és a személyiségünk szétválik, akkor az érző és gondolati éteri testünktől – átmenetileg – tudatosan kell megválnunk. A lelkünk második, teljes elválását az ősi írások „második halálnak” nevezik, mert a léleknek két halálon kell átmennie, míg a mennyei kapuk megnyílnak előtte. Hiszen mint lélek csak ekkor hagytunk mindent hátra, és csak ekkor tudunk visszatérni a mennyei hazánkba a szellemhez, a lét teljességébe.

Ezek a felismerések hozzásegíthetnek minket ahhoz, hogy tudatosabb kapcsolatot építsünk fel mind az éteri világokkal, mind a finomanyagú világok hatásaival, hogy nagyobb figyelmet és jelentőséget adjunk a színek sugárzó energiáinak. Mert a fizikai testünk képes színekre és hangrezgésekre reagálni. A jóleső beszélgetések hatásában is jelentős része van a szavak „hangzásának”. Így nem csoda, hogy napjainkban, amikor a lélek létezése egyre tudatosabbá válik, az ősi gyógymódok a fény színein és a hang rezgésein keresztül újra egyre inkább használatba kerülnek.

Így ébred fel bennünk is egyre inkább a megértés a láthatatlanul áradó energiák, és a láthatatlan világokkal való tudatosabb kapcsolat iránt. 

(forrás:evagostoni.hu - Eva Gostoni spirituális tanító és írónő)

Energiatest és spirituális világ - videó
Balogh Béla előadásából

2018. szeptember 17., hétfő

Hallgasd meg ezt a mantrát, hogy megtaláld a lelki békét, nyugalmat és jólétet



 Lelki békét, nyugalmat és jóllétet eredményező mantrák! 

Fotó: Benjamin Balázs/Flickr.com

Az igazi nyugalom akkor köszönthet ránk, ha lelki békénk átöleli az Univerzumban vetett hitünket.
Lelkünk számára, a mantrák valóságos gyógyírt jelenthetnek.
Köztudottan, a mantrák olyan egyedülálló szavak vagy bizonyos gonddal összeválogatott több szó összessége, melyek ismételgetése révén, ezek jelentése áthatolva a testünk auráján, egész a tudatalattinkig hatol, ezzel pozitívvá változtatva testünk energiáit, rezgéseit.

Ahogyan a virágmagot is egy szép növény reményében vetjük el, úgy a mantrák is olyan magvaknak tekinthetőek, melyek bizonyos szándékainkat töltik el a megvalósulás energiájával.

Mantrák a lelki békéért, nyugalomért és jóllétért 

Amikor egészségesek vagyunk és boldogok, akkor testünk pozitív rezgése harmonizál a természet energiáival, a környezetünkkel és az egész Univerzummal. Azonban ha ezekben a rezgésekben bármilyen torzulás történik, akkor a tökéletes harmónia csorbát szenved, és ez kellemetlen változást idéz elő testünkben.

Testünk és lelkünk gyógyításának számos formája a helyes hang vagy rezgés ismeretén alapul, melyek alkalmazásával visszaállíthatjuk a felborult testi és lelki egyensúlyt és harmóniát.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány gyógyító és belső békét előidéző mantrát:

00:00 – Ganesh Maha Mantra
05:28 – Tu Hain Maslat
10:17 – Prana Apană
15:51 – Kal Bhairav Mantra
21:01 – Nirvana Shatkam
28:02 – Maha Mrityunjaya Mantra
33:24 – Guru Gur Guru Gur Wahe Guru
39:22 – Om Namo Bhagwate Rudraya
44:20 – Ashtaang Bij Mantra
50:09 – Om So Hum

A  10 mantra -videó
forrás:Meditative Mind


(forrás:http://filantropikum.com)

Ezt nem hi­szed el: Zon­go­rázó csir­kén ámul a fél világ!


Nem valószínű hogy Jokgu, a házityúk rántotthús formájában végzi a vacsoraasztalon. Semmi trükk, semmi káprázat, Jokgu a középkorú tojótyúk tényleg profi szinten játszik szintetizátoron!


Több éves fáradalmas munka, hosszú órák gyakorlása árán tanulta meg, mikor melyik billentyűt kell leütnie. A trükk végtelenül egyszerű! Az okos-szintetizátoron van egy úgynevezett gyakorlóprogram, ami segít megtanítani egy-egy számot a kezdő zongoristáknak. Lényege, hogy az a billentyű, amit éppen le kell ütni, pirosan felfénylik. Jokgu ennek a segítségével sajátította el a zongorázás művészetét. Persze nem maga vagy más szórakoztatása miatt játszik: jutalomfalatot kap minden egyes szám után.


Igazi win-win szituáció: A virtuóz tyúk jóllakik, mi meg ámulhatunk a tehetségén.

A tyúk tulajdonosa, Jogku tehetségén felbuzdulva több, zenészpalánta kinevelésébe is belevágott. Végső célja, hogy egy együttest rakjon össze a szárnyasokból. Kísérleti jelleggel már össze is állt párszor a baromfibanda, de az, az alábbi videón jól látszik, hogy még némi finomhangolásra szorul az együttes.

(Forrás:ripost.hu - http://sosefeledd.hu)

2018. szeptember 16., vasárnap

A mese - ha más névvel is - rólad szól...



Podrohovszky Miklós egy ember közülünk. Lehetnél te is vagy én is, de abban különbözik tőlünk, hogy a Jó Isten olyan képességgel ruházta fel őt, amikor a Föld nevű bolygóra született, ami se nekem és talán neked sem adatott meg ebben az életedben. Érzéseit, gondolatait, spirituális felismeréseit, megéléseit úgy tudja szavakba, rímekbe szedni, hogy az mélyen megérinti a sorait olvasók lelkét. 


 Szerencsésnek tudhatom magam, mert ő egy régi, nagyon kedves barátom. Írói álnév mögött maradva ... 
A kis baráti körünkben mindenki megkapta a neki szánt verset az évek folyamán. 

Nagy szeretettel ajánlom figyelmetekbe, hátha a ti lelketeket is megérinti.

Élet-mondat

 Öntudatra sírni magunk e világban,
Megbújni anyánknak szerető karjában,
Kezeibe bátran belekapaszkodni,
Gyenge lábainkat egymás után rakni,
Mesék tündérszárnyán messzire repülni,
Nyár-illatú réten táncra penderülni,
Homokba álmodni sárkánykirály várát,
Önfeledten nézni bogár-sereg táncát,
Apánkat csodálni, a nagy és erős Istent,
Cipőjébe bújni, s épp úgy tenni mindent,
Messzire ellátni széles, erős vállán,
Büszke arcát lesni drótparipa hátán,
Tollat elővenni, ha szeptember csenget,
Álmosan tanulni konyhaasztal mellett,
Könyvek bölcs szavait ereinkbe szívni,
Suta gyermek-rímmel első verset írni,
Mindenért lázadni, semmitől sem félni,
Élni, élni, élni, élni, 
Élni álmainkat, szerelmet tanulni,
Reszkető kezünkkel keze után nyúlni,
Sokadalom előtt oltár elé állni,
Mondani örökké, és soha meg nem bánni,
Felnőttet játszani, hinni még a jóban,
Angyalként elbukni minden hazug szóban,
Üveg jó bor mellé barátokat hívni,
Versek címe fölé hamis nevet írni,
Kórház-félhomályban elmúlást tagadni,
Zokogni, hogy bárcsak újra visszakapni,
Harangszóra lelkét végleg elengedni,
Mécsesek ha gyúlnak, sírja mellett lenni,
Vad hétköznapokban embernek maradni,
Bús, sarki koldusnak alamizsnát adni,
(mert tudni, életének nem ez volt az álma,
s hinni, hogy bejuthat még a Mennyországba),
Minden nap megvívni a Nagy és Nemes Harcot,
Bátran elviselni sok fájó kudarcot,
Sorsnak fintorain nagyokat derülni,
Édes-bús filmeken elérzékenyülni,
Egy nap ráeszmélni: hogy futnak az évek,
Unokákat várni, hátha hazatérnek,
Karácsony estéken egyedül maradni,
Emlékeink közt egy arc után kutatni,
Ifjúnak érezni halhatatlan lelkünk,
S megadón szemlélni agglott tükörképünk,
Életet számvetni, hogyha üt az éjfél,
S érezni, hogy erőnk lassan elhagy végképp,
Bágyadtan eldőlni rideg kórház-ágyon,
Istenre gondolni: kívánni, hogy várjon,
Üres szemeinket plafonra szegezni,
Hiába, ha szólnak - többé nem felelni.


Inkarnáció

Két világ közt, semmi ágán, kétségek közt létezem:
Miként fogom véghez vinni eljövendő életem?

Okulni a múlt hibáit, s másként tennem - sikerül?
S sikerül-e jobbá válnom, ember-módra, legbelül?

Merész tervek, szép, nagy célok, s megfogadott szent szavak -
De hogy fogadja el majd lelkem a csillag-szülte holt anyag?
Hogyan fogom átlépni majd e két világ határát?
És elkísér-e majd az Úton, ki lelkembe írt szonátát?

Lélek-társak, jó barátok, szellemcsalád-rokonok -
Összehoznak-e majd újra az együtt megélt századok?
Aratunk-e diadalmat élet-játszma harcokon,
S felismerjük-e majd egymást, sosem látott arcokon?

Itt az idő, indulnom kell, s kérdésem még egy maradt:
Odaát, a hosszú úton meglelem-e társamat?
Kit elválasztott lelkemtől az ős-bukásnak szégyene -
Megtalálsz-e ott az úton, s kezem fogni - leszel-e?

Podrohovszky Miklós - Inkarnáció - videó

 


Fényösvény
Szilvinek, szeretettel 

Éppen midőn harminc múltam, fényösvényre léptem én: 
Elindultam felkutatni létezésem értelmét – 
A megannyi könyvbe írt szó, s szellem-súgta bölcselem 
Fellebbenti-e a fátylat, mely titkon rejti életem?


Nemsoká a széles ösvény több keskenyre ágazott – 
Körülnéztem: Merre tovább? Útmutatást hol kapok? 
Tanácstalan álltam ottan, s szemléltem a sok utat, 
S egyszeriben felderengett mind mellett egy árny-alak:

Az Első - magas, íbisz-arcú -, a Háromszor Szent égi lény 
Kezében a Hórusz-kulccsal smaragdtáblát tárt elém – 
Hangja csengő ércként harsant, s visszhangot vert szívemen: 
„Miképpen itt fenn az égben, éppen úgy van odalenn.”

Alázattal meghajoltam, s már útjára is léptem én, 
De megszólalt a Második, ki ott ült lótusz-mezején 
Arcán mind-tudó mosollyal, forgatván Tan-kereket: 
„Vesd le önzésed ruháját, az örök fényt csak így leled!”

Megtorpantam megbénultan, felfogván a bölcs szavat, 
Hogy öntelt szívvel végig járnom élet-utam nem szabad. 
Levetettem hát magamról énem makacs köpenyét 
S úgy járultam szűz lélekkel orcája színe elé.

A Harmadik, a Fehér Galamb, ki csendben jár a fák hegyén, 
(Összes bűnöm ott vöröslött szeggel átvert tenyerén) 
Csendesen csak ennyit mondott, s nem is szólott egyebet: 
„A legfőbb törvény mindközül csak egyetlen szó: Szeretet!”

És előlépett mind a többi, útját őrző bölcs alak: 
Ajkaikról drágagyöngyként hullottak a szent szavak. 
S én súlyuk alatt térdre rogyva, sírni kezdtem hirtelen: 
Ennyi út közt hogy válasszak? Az igazságot hol lelem?

Ekkor vakító fényesség gyúlt, túl mindenség-tereken, 
Eggyé olvasztva ott mindent: utat, őket, életem. 
Magasba emelvén lelkem, hol születnek a csillagok, 
S megszólalt egy hang szívemben: „Nem kell válassz: MIND vagyok!”

Podrohovszky Miklós - Fényösvény (előadó Ati Répa) - videó


Podrohovszky Miklós oldala:




Aki tényleg látja a szellemeket



Amerika leghíresebb paranormális nyomozója, Allison DuBois - a Magyarországon is népszerű filmsorozat címszereplőjeként ismert médium - 1972-ben született az arizonai Phoenix városában. Allison hatéves korában, elhunyt nagyapjával történő találkozását követően fedezte fel pszichikus képességeit, tizenegy évesen pedig egy olyan eseményt élt át, amely egész életében meghatározó szerepet kapott.

Allison DuBois

Éppen hazafelé tartott a kihalt utcán, ahol egy autó lassított mellette, majd két ismeretlen férfi ugrott elő és megpróbálta berángatni őt a kocsiba. A halálra rémült kislány először tehetetlenül tűrte, hogy a két emberrabló az autó felé vonszolja, de váratlanul egy hang szólalt meg a fejében, és arra figyelmeztette,azonnal meneküljön el a helyszínről.
Ekkor hirtelen magához tért a sokkhatásból, érthetetlen módon megsokszorozódott erővel kivetette magát elrablói kezéből és gyorsan elmenekült. Mikor tudomást szerzett arról, hogy a környéken már több hasonló, végzetes kimenetű támadás is történt, Allison úgy érezte, mindössze a gondviselés révén maradhatott életben, és az őt megszólító hang arra utalt, hogy a szellemvilág kiválasztottjává vált, így ettől kezdve nem hagyta figyelmen kívül a „holtaktól érkező” utasításokat. Gyermekkorában szerzett adottságára azóta is csodálatos adományként tekint.

Az időközben valóságos „sztármédiummá” vált hölgy őszintén és meggyőződéssel állítja, hogy lelki szemeivel látja az „emberi energiahullámokat” és a testetlen lelkeket, s nem csupán az emberi gondolatokat és a betegségeket, valamint a jövő eseményeit érzékeli, hanem a szellemvilággal is tartja a kapcsolatot.

A nemzetközileg elismert pszichikus szakértő, dr. Gary Schwartz az arizonai egyetem kutatóközpontjában négy éven keresztül végzett klinikai és laboratóriumi kísérletekkel igazolta, hogy a médium olyan megdöbbentő és kimagasló eredményekre képes, amelyekre egyszerűen nem adható tudományos magyarázat, ráadásul három kislánya is örökölte adottságait.

Allison DuBois egyedülálló módszereiről és rejtélyes eseteiről írt első könyvében - amely a túlvilági életre utaló Dont Kiss Them Goodbye, azaz Ne búcsúztasd el őket címet kapta - gyermekkori élményei mellett arról is beszámol, hogyan lett a Texas Rangers nevet viselő amerikai rendőrségi egység külsős pszichozsaruja, majd egyre több államban foglalkoztatott médiumdetektív.

 A sorozat főszereplője, akit a képernyőn Patricia Arquette játszik, és Allison DuBois a médium

A sorozatban megjelenített alteregójá-val ellentétben leginkább éber állapotban fogékony DuBois elmondása szerint számos esetben nyújtott segítséget egy-egy elrabolt vagy meggyilkolt áldozat és a feltételezett elkövető megtalálásához, amelyekhez a keresett személy tárgyait és fotóit, valamint a bűncselekmény helyszínéről készített fényképekről támadó látomásait használja fel.

Könyveiben többször is utal arra, hogy tevékenységét rendes állásától függetlenül végzi, és nem kíván „megélhetési médiummá” válni, ezért még soha nem fogadott el pénzjutalmat a szolgálataiért, amit kizárólag az igazság érdekében végez. Az amerikai rendőrség ugyan következetesen tagadja, hogy valaha is igénybe vette volna a világhírű médium segítségét, de Allison ezt azzal indokolja, hogy a nyilvánosság bevonásával a látnokokat is komoly veszély fenyegetheti, ráadásul egyetlen bíróság sem fogadja el perdöntő bizonyítékként egy médium megérzéseit és állításait.
(forrás:titkokbirodalma.blogspot.com)

Allison DuBois médium -videó
forrás:SPAMwd

2018. szeptember 15., szombat

A macska hatodik érzéke



Ezt a titokzatos, kiismerhetetlenül zárkózott állatot hol istenként tisztelték, hol meg üldözték, máglyára vetették, mert az ördög földi megjelenésének vélték. S bár szimbolikus jelentősége mára jelentősen megfakult, azért az ösztönéből fakadó bölcsessége, intelligenciája, hatodik érzéke ugyanúgy működik, mint évezredekkel ezelőtt.


A régészek szerint a macska már tizenkétmillió éve él a földön. A legelterjedtebb álláspont szerint a régi egyiptomiak háziasították a macskát négyezer évvel ezelőtt. A magtárakban tárolt szemes terményt óvta a rágcsálóktól, és az ott menedéket kereső kígyókat is ártalmatlanná tette.

Ám egy újabb felfedezés szerint az egyiptomiak is “örökölték”, ugyanis a legújabb régészeti feltárások alapján az ember és a macska barátsága akár kilenc és fél ezer évre is visszanyúlhat. A Ciprus szigetén, Szillurokambosz településen – egy újkőkorszaki temetkezési helyen – talált leletek ugyanis arra utalnak, hogy a macskát tisztelettel hantolták el, s azért ölhették meg, hogy elkísérje az gazdáját a túlvilágra. Vagyis a macska és az ember között már ekkor is valamiféle spirituális kapcsolat létezhetett.

De vajon mit tiszteltek, mit tartottak szentnek az ősi népek ebben az állatban, amely a kelta hagyomány szerint az oroszlán tüsszentéséből született? Általánosságban a macskák lelkében felemelkedett lelkeket véltek felfedezni, akik a szellemek érzékelésére is képesek, köszönhetően hatodik érzéküknek.

A legtöbb kultúrában a macska egyfajta szerencsehozó, az emberi létet védelmező lény, akit tisztelni kell. Egyiptomban Básztetet, a föld és a termékenység istenasszonyát is macskafejjel ábrázolták.


Időszámításunk előtt ezer körül líbiai eredetű fáraók jutottak Egyiptom trónjára, az egekig emelték a macskakultuszt. A szentként tisztelt állatokat szentélyben tartották, ellátták őket minden jóval, és tetemüket – a fáraókéhoz hasonlóan – bebalzsamozták, s így helyezték örök nyugalomra. A gazdagok macskáinak sírjába balzsamozott egeret is tettek, hogy ha megéheznének, legyen mit enniük. Aki egy macskát megölt, az halállal lakolt tettéért, és nem számíthatott fáraói kegyelemre.

Kr. e. 525-ben a nagy fáraó csapatai nem mertek harcolni Kambyses perzsa király katonái ellen, inkább feladták városaikat, mert a perzsák ördögi hadvezére a katonák sisakjára, pajzsára élő macskákat köttetett. A szent állatra pedig hogyan is támadhatott volna a macskarajongó egyiptomi?

Az Egyiptomból elhurcolt műkincsek múzeumi termei a világ nagyvárosaiban ma is ősmacskákkal vannak tele: papirusztekercseken a szent macskák ájtatos pofácskája látható. Ők ülnek a vitrinek mélyén agyagba égetve, őket faragták elefántagyarból, őket öntötték aranyszobrocskákba. Mert az ókorban úgy hitték, a macska szerencsét és gyermekáldást hoz. Annyi gyermeke lesz a fiatalasszonynak, ahány cicaszobor van a házban. A legnagyobb “kőmacska”, a szfinx máig őrzi Egyiptomban a fáraók titkát.

A buddhizmus szerint a macskalét a jók kiváltsága, a paradicsomba való belépés előszobája. Kínában is természetfölötti képességekkel ruházták fel a bársonytalpú kis négylábúakat: az ártó szellemek, démonok ellenségeinek tartották őket, akik mágikus erővel bírtak.

A kínai asztrológiában helyenként a nyúl évét a macska évének nevezték el, és az év szülötteinek személyiségét a macskáéhoz hasonlítják. Japánban ugyancsak szerencsehozónak tartották – és tartják ma is. A legenda szerint az egyik templom szerzetesének macskája úgy mentette meg egy gazdag és magas rangú ember életét, hogy elcsalta az alól a fa alól, amelybe nem sokkal ezután belecsapott a villám.

Mohamed prófétáról feljegyezték, hogy egy alkalommal inkább óvatosan letépte díszes ünneplőruhája ujját, mintsem megzavarja édes álmukban a köntösén alvó kiscicákat.

Ám nem minden nép tartotta a szerencse hírnökének a macskákat. Míg a mohikán indiánok istenként tisztelték, testvéreik, a kecsua indiánok alapvetően gonosz, félelmetes erőt láttak benne.

“Isten teremté a macskát, az ördög az egeret”- tartották még az időszámítás kezdetén a rómaiak. De aztán jött a kereszténység, és a macskagyűlölő egyházatyák a középkorban már úgy vélték: a démonok, az ártó szellemek, az ördög s a boszorkányok macska képében kísértenek a földön.

Ördögi eredetét részben az éjszakai kóborlásaiban, nesztelen járásában, sötétben világító szemében vélték felfedezni, másrészt viszont különös megérző képességét tartották ördöginek: hiszen a macska legalább 15 perccel előbb érzékeli a földrengést, és megérzi a földsugárzásokat is. 


Azok a pontok a kedvenc pihenőhelyei, ahol az emberre káros földsugárzás legerősebben érvényesül.
Szegény állatokat ezerszám vetették máglyára. De teljesen kiirtani nem tudták.

A közhiedelem szerint kilenc élete van, s ebben közrejátszik az a megfigyelés is, hogy a macskák túlélnek akár ötemeletnyi zuhanást is, és élve kerülnek ki olyan helyzetekből, amelyekbe más élőlény már belepusztulna. Arról, hogy mihez kezd egy macska esés közben, a kutatók filmfelvételekkel bizonyosodtak meg. Háton fekve esett ki a magasból, majd a levegőben átfordult négykézláb tartásba. Ehhez farkával kormányzott és lábait – mint a repülő a futóművet – széttárta. Ezután hátát felpúposította, hátsó lábait felhúzta. Földhöz ütközésekor púpos háttal és szétterpesztett elülső mancsain rugózva ért talajra.

S hogy milyen titokzatosnak tűnő tetteik vannak a macskáknak? Nemrégiben az interneten is napvilágot látott a hír, miszerint az Egyesült Államokban a providence-i idősek otthonában élő cica képes megérezni előre az otthon lakóinak halálát. Amikor valamelyik beteg, idős ember ágyához ül Oscar, a cica, és ott időzik jó darabig, azt követően a beteg néhány órán belül eltávozik az élők sorából. A cicának ez a szokása olyannyira megbízható, hogy az ápolók külön figyelik, kihez megy oda. Hogy ezt a különös szokását mi váltja ki, egyelőre nem tudják megmagyarázni, így marad a “hatodik érzék” elmélet.

(forrás: rejtelyekszigete.com)

SOHA Ne Nézz Bele Egy MACSKA SZEMÉBE - videó
forrás:LEGJOBB [MAGYAR TOP 10]

2018. szeptember 13., csütörtök

7 tudományos tény a zene jótékony hatásairól


Egy jó zene egy átlagos napba is varázslatot hoz: szebbé, érdekesebbé, élvezhetőbbé teszi az életet – ezt már mindannyian tapasztalhattuk. De vajon a tudomány is alátámasztja a zene pozitív élettani hatásait, vagy csupán a mi érzékeink csalnak pozitívan, ha meghallunk egy kellemes muzsikát?


1. Fejleszti a verbális képességeket

A kora gyermekkorban elkezdett zenei tanulmányok látványosan fejlesztik az intelligenciát és a szóbeli készségeket is. Az angliai St. Andrews Egyetemen 8–11 éves gyerekek körében készített felmérés szerint azok a tanulók, akik napi rendszerességgel kerültek aktív kapcsolatba a zenével – nem csak mint hallgatók –, jobban teljesítettek az intelligenciateszteken és szóbeli kifejezőképességük is gazdagabb volt. Mindemellett nemcsak gondolkodási képességeik, de a memóriájuk és a fantáziájuk is élénkebb volt társaiknál.

2. Fájdalomcsillapítás pirulák nélkül

A test és a lélek fájdalmait is képes enyhíteni a zene. A Journal of Advanced Nursing című orvosi szaklapban közzétett kísérlet a csontritkulásban, fájdalmas porckorongkopásban és reumában szenvedő betegeknél mérte, hogy pusztán a zene hatására hogyan változik az állapotuk. Az eredmények szerint 20-25 százalékkal enyhült a betegek fájdalomérzete. Ma már több kórházban is használják a fájdalomcsillapító készítmények kiegészítéseként a zenét még altatás alatti műtétekkor is, és a nagy fájdalmakkal járó szüléseknél. A zene ugyanis nem csupán érzékelhetően csökkeni a fájdalmakat, de meg is nyugtatja a betegeket, mert serkenti az örömérzetet okozó endorfin termelését a szervezetben, eltereli a kellemetlen körülményekről a figyelmet és lassítja a túl szapora szívverést és lélegzést.

3. Szívhez szóló muzsika

A zene tempója a szív működésére is hatással van. Olasz és brit kutatók fedezték fel a Paviai Egyetemen, hogy az élénkebb zene hatására a szívverés és a légzés tempója is emelkedik, míg a nyugodtabb muzsika lassítja azt. Mindez attól függetlenül történt, hogy a betegeknek tetszett-e vagy sem az általuk hallgatott zene, a légzés és szívverés tempójára csupán a ritmus sebessége volt hatással.

4. Segít a beilleszkedésben

Kevés nagyobb hatású közösségi élmény létezik, mint a csoportos muzsikálásé. Päivi-Sisko Eerola és Tuomas Eerola finn kutatók általános és középiskolai diákoknál figyelték meg, hogy azoknak a tanulóknak, akik részt vesznek valamilyen zenekari vagy kórustagként közösségi zenélésben, sokkal több barátjuk van, könnyebben alkalmazkodnak másokhoz, nyitottabbak és fogékonyabbak társaikra. Emellett az sem elhanyagolható, hogy általában kellemesebbnek találták az iskolai élet szinte valamennyi aspektusát, míg a zenében kevésbé jártas diákok jóval nagyobb ellenérzéssel viseltettek a suli és általában a kötelezettségeik iránt.

5. Látásjavító zeneterápia stroke után

A stroke-on átesett betegek 60 százalékánál a látásért felelős agyi területek is sérülnek. Az American Journal of Occupational Therapy című szaklapban megjelent publikáció szerint Amerikában dolgozó kínai orvosok ötlete volt, hogy próbálják ki a zeneterápiát ezeken a betegeken, mert a muzsika az ősi kínai orvostudomány szerint általában jótékonyan hat az idegrendszeri betegségben szenvedők felépülésében. Az orvosok meglepődve tapasztalták, hogy a stroke miatt jelentkező látászavarokat sok páciensnél enyhítette, sőt teljesen meg is szüntette az intenzív zenehallgatás.

6. A babákat is jobban érdekli a zene a beszédnél

A néhány hónapos csecsemők számára a ritmus és a dallam a Duke University Medical Center kutatói szerint sokkal érdekesebb és élvezetesebb dolog, mint az emberi beszéd. A kísérletek során a zenét hallgató kisbabák sokkal többet nevettek és ösztönösen “táncolni” kezdtek, ringatták, mozgatták tagjaikat a zene ritmusára. A zene így nemcsak a hangulatukat befolyásolta pozitívan, hanem az ebben a korban igen érzékeny és intenzív idegrendszeri fejlődésre és mozgáskoordinációra is jótékonyan hatott.

7. A fizikai teljesítőképességet is növeli egy jól megválasztott zene

Egy kedvelt zeneszám lelkierőt, jókedvet és motivációt nyújt a nehezebb feladatokhoz is. Sportolóknál gyakran láthatjuk, hogy egy versenyszám előtt fejhallgatóval a fülükön érkeznek meg és csak az utolsó pillanatokban veszik azt le. Ez is segíti őket a koncentrációban, izmaik kellő ellazításában. Az University of Plymouth tudományos munkatársainak kutatásai azt is kimutatták, hogy a motoros képességek “csúcsra járatását” is elősegíti a zene, és egy jó muzsikát hallgatva mozgásunk koordináltabbá, tudatosabbá és hatékonyabbá válik.

(forrás: nlcafe.hu)

Jean Michel Jarre - Oxygene - videó
forrás:Jarre98


2018. szeptember 12., szerda

Paranormális jelenségeket észleltek a magyar kastélyban: mi okozza a furcsaságokat?



Emberi arcok és alakok rémisztgetnek a kastélyszállóban.

Az angol vidékeken szinte úton-útfélen bele lehet botlani szellemjárta kastélyokba, de hazánkban azért ritkábbak a kísértetjárta helyek. Az Ó-Ebergényi-kastély egyike azoknak a helyeknek, ahol megmagyarázhatatlan, hátborzongató dolgok történnek.


Történelmi műemlék

Szombathelytől körülbelül 15 kilométerre található Vasszécseny, amelynek leghíresebb nevezetessége az Ó-Ebergényi-kastély. Az épületet egy, az 1300-as években épült erődítmény alapjaira húzták fel.

Az évek során számos család élt itt, mondhatni kézről kézre adták egymásnak a kilincset a vérvonalak tagjai, ám napjainkban a kastély már csak szállóként működik, általában esküvőknek szokott otthont adni a műemlékké nyilvánított épület.


Azonban nem annyira történelmi szépsége és kies parkja vonzza a látogatókat a környékre, még csak nem is a zavartalan pihenési lehetőség, hanem a furcsa jelenségek, melyek egyre gyakrabban ütik fel a fejüket a kastély falain belül és kívül egyaránt.

Természetfeletti események

Néhány évvel ezelőtt egy kiállítást szerveztek az épületben. Az egyik hölgy, aki képeket készített ez alkalomból, olyasmit vélt felfedezni a fotókon, ami már-már háttérbe szorította magát a rendezvényt. A képeken egy ismeretlen arcot lehetett kivenni. Már korábban is akadtak megmagyarázhatatlan jelenségek, például éjszaki léptek, suttogások az üres szobákban, hátborzongató sikolyok vagy éppen zörgések, de igazán csak ezt követően - egészen pontosan 2009-től - kezdtek kutatni a kastély paranormális jelenségei után.


Azóta már nemcsak arcokat, hanem guggoló kísértetet és suhanó árnyakat is felfedezni véltek, ám az a mai napig rejtély, hogy vajon kik lehetnek ezek az alakok. Az sem bizonyítható, hogy az egykor itt élők szellemei járnak vissza, hiszen közel ötszáz éves múltja alatt rengetegen megfordultak az építményben.


Föld alatti járatok

A kastély tipikus középkori építmény, nem egy titkos folyosó és alagút található benne, ami összeköttetésben van az Új-Ebergényi-kastéllyal. Több mint valószínű, hogy egyazon család osztozott a birtokon, így lehet, hogy két kastély épült ugyanarra a területre, az alagút pedig azért épült, hogy menekülési útvonalat nyújtson a lakóknak. Az Ó-Ebergényi-kastélyban is található egy hasonlóan titkos folyosó, ám erre a mai napig nem sikerült rábukkanni, pedig elképzelhető, hogy választ adna a rejtélyes alakok megjelenésére.
(forrás: femina.hu)

Szellemkastély Magyarországon Ó-Ebergényi-kastély -videó
Forrás:GhostHUNgary

2018. szeptember 11., kedd

Ne szennyezd be magad a bosszúval, a karma mindent kiegyenlít


Sokan szeretnénk revansot venni, amikor valaki átgázol rajtunk vagy méltatlanul bánik velünk. Az igazság az, hogy aki erről komolyan elgondolkodik és még meg is teszi, az nincs magasabb tudatossági szinten attól, akit jogosan vagy jogtalanul büntetni akar. A bosszú, egy alacsony szintű energia, ahogy az ítélkezés is. Senkinek sincs igazán joga Istent játszani. Mindig mindennek megvan az ideje az életben, ahogyan az ok okozati összefüggése is. Amit kapsz, amit tapasztalsz, azért te vagy a felelős, te indítottad útjára a megvalósulását és valamiért szükséges tapasztalat volt számodra. Felesleges mutogatni és még nagyobb butaság ezért mélyebbre süllyedni.


Vigyázz mit teszel vagy mondasz, mert visszaszáll rád. Ha mi emberek picit tudatosabbak lennénk, akkor már a gondolatainkat is nagyon gondosan megválogatnánk. Hiszen elég egyetlen gondolat, ami megjelenik a fejedben, azt máris útnak engedted az anyagba és idővel valamilyen formában meg fog jelenni.Nincs olyan energia, amit, ha útjára bocsátasz, csak úgy lenne céltalanul az éterben majd egyszer csak felszívódik. Mindig minden energia betölti a szerepét, felveszi a formáját arra, amire teremtve lett. Lehet, hogy akkor már erre nem is emlékszel majd, amikor visszatalál hozzád, de akkor is te voltál a forrása, mert nélküled egyszerűen nem is lehetne létjogosultsága az életedben. Semmi sem érkezhet meg hozzád, amivel nem vagy affinis, vagyis azonos, amire nem rezonálsz, az egyszerűen elkerül téged, meg sem jelenik a világodban.

Így van ez a vágyaiddal is amit nem érsz el. Azért nem éred el, mert nem azon az energia szinten vagy, nem vagy vele igazságban, önazonosságban, nem hiszed el, hogy megérdemled, tiéd lehet. Hiányban vagy, csak sóvárogsz, de közben negatív szinten tartod magad, ezzel szemben a vágyad, sokkal magasabban van. Ezért van, hogy valami csak később jelenik meg az életünkben, mert akkor vagyunk ott, vele elérhető rezgésszintben.

Amikor karmáról beszélünk és a jólétről, akkor fontos, hogy tiszta maradjon a kezed, tiszták legyenek a szándékaid. Neked nem kell senkit megbüntetni, ahogyan a karma sem ezt teszi, csupán aszerint cselekszik, ahogyan mi viselkedünk. A karma nem címkéz, mi jó vagy rossz, ez egy téves hiedelem, ahogyan az is, hogy a karmát csak az éri utol, aki rosszat tett. Ellenkezőleg, a karmát jobban megértve, vonzásnak is nevezhetnénk, a kiegyensúlyozásról szól. A hasonló, a hasonlót vonzza elve alapján, rezgés szinten működik az életünkben. Amit teszel, amit árasztasz magadból, az vissza fog áradni hozzád is. Ha jó dolgokat teszel, akkor hozzád is jó dolgok érkeznek vissza. Ha rossz dolgokat cselekszel, áramoltatsz, akkor az fog vissza köszönni a saját életedben is. Mindez nem attól függ, hogy az adott dolgot jónak vagy rossznak címkézzük, egyszerűen minden, amit kiáramoltatsz, az a kiegyenlítődés törvénye miatt hozzád is meg fog érkezni. Előbb-utóbb.

A bölcs emberek tudják, hogy felesleges harcolni a világgal és nem is azért vannak itt, hogy bírót játszanak. Ha kapunk valamit az élettől, más emberektől, akkor azt azért kaptuk, hogy megragadjuk a fejlődés, a növekedés lehetőségét. A tudatos ember okul belőle és azt nézi, hogy mivel lett több vagy mivel lehet több, ha jól megtanulja a kapott leckét. Az öntudatlan ember pedig fröcsög, köpköd, hibáztat és mutogat. Dühös és az önsajnálatában lubickol még. Nem halad, sőt, még többet fog kapni abból a kellemetlen tapasztalatból, sérelemből, amiről panaszkodott és nem érti miért. Majd még többet panaszkodik és haragszik a világra. Egy részt azért kapja, mert a karma körbeér, a fájdalmának, sértettségének, dühének ad még mindig teret, figyelmet, energiát, vagyis ezt árasztja, ezt hangoztatja állandóan. Más részt azért, mert nem volt hajlandó segíteni önmagán és okulni, fejlődni a helyzetből, amit nem véletlenül kapott. Addig biztos szembe találja magát ugyanazzal a problémával, amíg nem érti meg, amit meg kell. Amíg a keserűség és mások hibáztatása helyet, felelősséget nem vállal az életéért.

Felesleges a bosszú, akkor is ha senki nem tudja meg, az univerzum mindig mindent feljegyez. Minden lépésedet, gondolatodat, érzésedet. Olyan, mintha lenne egy titkárnőd, aki a nap minden pillanatában gépelné mi történik veled. Mit áramoltatsz ki, hogyan hatsz a világra és e szerint küld vissza hozzád mindent. Nincs szelektáció, azt kapod, amit adtál. Ha bosszút akarsz állni, valójában magadnak ártasz vele. Ha elégedetlenséged szórsz ki, dühöt vagy valami rossz dolgot teszel mással, mert szerinted megérdemli, akkor neked is ezekből lesz még több az életedben. A Karma azt mondja: Lám, úgy tűnik te ezeket szeretnéd, erre van szükséged, mert állandóan erről beszélsz, ennek adsz teret, figyelmet, nincs gond! Küldünk még neked!

Goerge Herbert, angol költő mondta jól – “A legjobb bosszú, ha szépen élsz“. Azzal szemben, aki megbántott vagy rosszul bánt veled, a legnagyobb bosszú az lesz, ha te hű maradsz önmagadhoz és sikeresen, boldogan élsz. Akkor biztos szálka leszel a szemében, a többit pedig, ahogyan mondani szokás, a karma majd intézi.

(forrás:Virág Klaudia - tollpihek.com)


2018. szeptember 10., hétfő

Tartsd be ezt a 7 spirituális törvényt, boldogabb és nyugodtabb életed lesz!



A következő 7 szakrális-spirituális törvény betartásával jobbá teheted az életedet, kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb lehetsz. Próbáld ki, nem fogsz csalódni.


1. A vetés-betakarítás törvénye

Biztosan te is hallottad azt a mondást, hogy “ki mint vet, úgy arat”. Nos, ez bármennyire is hihetetlen, a spirituális 7 törvényének egyike, ami arról szól, hogy olyan kapcsolat- és viszonyrendszert tudsz kialakítani, ahogyan az emberekhez viszonyulsz. Tehát, ha azt várod el másoktól, hogy tiszteljenek, akkor neked is tisztelned kell másokat.

2. Az alkotás törvénye

Nagyon figyelj arra, hogy mit gondolsz, mit hozol létre, mert az ember képes egyaránt bevonzani a jót, és a rosszat is. És nem mindegy, hogy melyik ölt testet.

3. Az alázatosság törvénye

Mindenben igyekezz alázatos lenni, még az olyan dolgokban is, amelyeket nem egészen értesz. Egy idő után képes leszel jobban megismerni önmagadat, ami számtalan előnnyel járhat.

4. A hála törvénye

Ha nem is teljesült még minden álmod, azért ne ess kétségbe. Inkább légy hálás mindazért, amit elértél, amit megvalósítottál, és szeresd ezt az életet.

5. A szeretet törvénye

A szeretet olyan erős energiával rendelkezik, amely minden nehézséget képes legyőzni. Ezért szeresd az ellenségedet, és önmagadat, így baj nem érhet.

6. A megbocsátás törvénye

Ne csak szeresd, hanem bocsáss is meg az ellenségednek, így te is megnyugodhatsz. Szabadulj meg a nyomasztó érzelmektől, és megkönnyebbül a lelked.

7. A hit törvénye

Higgy bármiben, az megvalósulhat. A hit egy olyan óriási erő, amely útjába nem állhat semmi. Semmi sem lehetetlen, bármit tégy, azt tedd szívvel és lélekkel.
(forrás: http://elozoeletek.blogspot.com)

2018. szeptember 9., vasárnap

Látnak a gyerekek és az állatok szellemeket?



Ha hiszünk a Reddit paranormális threadjének, ahol megkérdezték a felhasználókat, hogy milyen természetfeletti élményeik vannak gyerekkorukból, akkor valószínűleg tényleg látnak a gyerekek és állatok szellemeket. Válogattunk nektek párat a legjobb történetek közül.


Álom a halott férfiról

„Amikor négy-ötéves voltam, egyszer egy férfiról álmodtam, aki bejött a szobámba. A nyakán volt egy lyuk, de azt mondta, hogy nem kell félnem tőle. Azt feleltem neki, hogy nem félek. Szeretett volna megtudni dolgokat a családról, én pedig el is mondtam neki, amire kíváncsi volt, aztán felébredtem. Másnap elmeséltem nagyanyámnak az álmomat, ő meg erre elfehéredett. Elővett egy fényképalbumot, és megmutatta benne az egyik képet, én pedig azonnal felkiáltottam: ő az! Kiderült, hogy a szellem a nagyapám volt, aki két évvel a születésem előtt gégerákban halt meg, és gégecsőmetszést hajtottak végre rajta” – Jordanlund

A szomjas kislány

Az onetwothreefouronetw nevű felhasználó abban a házban nőtt fel, amelyet a nagymamája egyik dédapja épített: „Legalábbis nekem ezt mesélték, de én abban bízom, hogy nem igaz, és az őseim jobb emberek voltak, mint amit a ház sugall. Mindig nevettünk a szellemmacskáinkon, mert imádtak hozzánk bújni. Ezenkívül egy idő után közösen elhatároztuk, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt a hintát a padláson, amelyik magától ringatózott. A régi házak már csak így mozognak… minden éjjel. Ritmikusan… De a legjobban a kislány aggasztott minket. Mindig odajött az ágyhoz, és egy pohár vizet kért. Ezt a család nőtagjaival csinálta, minden generáció találkozott vele, már amelyikről tudok. Úgy nézett ki, mint nagyanyám gyereke. Nekem nincsenek gyerekeim, mégis jött. Ha lennének gyerekeim, úgy néznének ki, mint ő. A családunkhoz tartozik. Egész életemben hallottam, ahogy szaladgál a házban. Azt hiszem, a régi hálószobám valamikor az övé lehetett, vagy legalábbis közel áll hozzá a helyiség. Az egyetlen dolog, amitől félek, hogy egyszer én is így itt maradok. Úgy nézett ki, mint egy öt-, esetleg hatéves. Jobbat érdemelt volna.”

Az ember legjobb barátja

„Amikor még nagyon kicsi voltam, minden éjjel két kutya ült az ágyamnál, egy kicsi fehér és egy nagy fekete. Egyszerűen csak ott ültek. Aztán a szomszédunk kutyája az arcomba harapott, és leszakította a fülcimpámat. Attól a pillanattól kezdve a kutyák eltűntek. Amikor megkérdeztem anyámat, hol vannak, azt mondta, hogy soha sem voltak ilyen kinézetű kutyáink.” – synfidie

Szellemek, akik magukra zárják az ajtót

WizardWithShortBeard felhasználónak saját elmondása alapján már több paranormális élménye volt. Az összes közül a leghátborzongatóbb akkor történt, amikor 16 éves volt. „A kutyám és én voltunk csak otthon. Szuper nyugis kutya, csak akkor ugat, ha fél valamitől. Fent volt, és mint az őrült, úgy ugatott. Természetesen nagyon megijedtem. Kijöttem a fürdőből, égve hagytam a villanyt, nyitva az ajtót, és felmentem. A kutyám a levegőbe ugatott, majd intenzíven bámult rám, aztán a lépcső felé nézett. Láttam, hogy a fürdőajtó, amit nyitva hagytam, be volt zárva. A villany sem égett. A kilincsen lehetett látni, hogy zárva van. Fogtam a kulcsot, és kinyitottam. Senki. Nem nagy meglepetés. Ahogy kinyitottam az ajtót, ismét lépéseket hallottam, de most fentről. Felmentem az emeletre a testvérem szobájába. Ahogy odaértem, állatira megijedtem. A szoba be volt zárva, bent égett a villany. Még szerencse, hogy tudtam, hogyan kell feltörni az ajtót, mert a kulcsot már évekkel korábban elvesztettük. Senki sem volt benn.”

(forrás: K.G. nlcafe.hu)

Szellemekkel suttogó gyermekek - videó

2018. szeptember 7., péntek

A nagy mesterek szerint a megvilágosodáshoz kell egy jó nagy adag humorérzék



A nagy kozmikus vicc az, hogy te magad vagy az, amit keresel. Minden vallási és lelki keresés ezen a bolygón végül ugyanoda tér vissza, ahol elkezdődött. Ha ez nem egy fantasztikus vicc, akkor nem tudom mi az.


Mindannyian a boldogságot, a békét és a beteljesedést keressük a világ dolgaiban, és végig ezek a dolgok azok, amelyek a természetünk és a létezésünk központi részét képezik. A nagy mesterek és misztikusok a történelem során végig látták ezt a viccet, és Thich Nhat Hanh zen mester el is magyarázta ennek a mibenlétét.

"Nevetek, amikor eszembe jut, hogy egyszer a paradicsomot kerestem, mint a születés világán kívüli birodalmat. Ez közvetlenül a születés és a halál világában van, ahogy a csodálatos igazság kiderült. De ez nem az a nevetés, amikor valakinek hirtelen nagy szerencséje van; és nem annak a nevetése, aki győzelmet aratott. Ez inkább annak a nevetése, aki miután fájdalmas módon keresett valamit hosszú ideig, egy reggel a kabátjának zsebében találja."

A buddhisták nagyon jól ismerik a vicc lényegét, mivel a képzésük egyik központi eleme az, hogy ne vegyék komolyan a dolgokat. Mi az, ami függetlenné képes tenni a dolgoktól, mint maga a nagyszerű humorérzék? Buddha felismerte, hogy a világ minden körülménye mulandó, és ha bármit túl komolyan veszünk, az csak szenvedést okoz.

Nem vagyok biztos benne, hogy az emberek hogyan csináltak ilyen nagy ügyet ebből az egyszerű üzenetből, de azt hiszem az történt, hogy mindenki túl komolyan vette a dolgokat, és ezáltal sok problémát okoztak maguknak, követték Buddhát, hogy mind megvilágosodjanak, imádták őt, csináltak egy másik vallást, és az évek során többnyire elfelejtették a lényeget.

Egy másik buddhista mester, Longchenpa újra megértette ezt az egyszerű igazságot mintegy kétezer évvel később, és azt mondta:

"Mivel minden csak egy jelenés, nincs semmi köze a jóhoz vagy a rosszhoz, az elfogadáshoz vagy elutasításhoz, akár ki is törhet belőlünk a nevetés."

Mi a helyzet a lelki tanítóktól érkező figyelmeztetéssel, hogy minden, amit elképzelsz magadnak, olyan okos hazugság, amelyet egy pszichológiai védelmi mechanizmusként építünk fel az átmeneti egzisztenciális igazság ellen. Más szóval, nem az vagy, aki szerinted vagy. Ez elég vicces, nem igaz? Nevetni rajta és nem venni túl komolyan magunkat egy csodálatos rendező mechanizmus, hogy képesek legyünk megemészteni az ilyen látszólag durva igazságokat. Ahogy Longchenpa mondja, akár nevetni is lehet, vagy ahogy a modern zen mester, Adyashanti elmagyarázza:

"Rájövünk - gyakran hirtelen -, hogy az önérzetünk, melyet elképzeléseinkből, hiedelmeinkből és képeinkből alakítottunk ki és építettünk fel, nem igazán mi vagyunk. Nem határoz meg minket, nincs központja."

Több száz spirituális tanítót láttam, és a legjobbaknak van egy közös vonása - sokat kuncognak. Még a fő buddhista tanítómnak, egy intellektuális óriásnak a Gelug-pa tibeti buddhista hagyományban, következetesen előre jelzi a templomba való érkezését a nevetési roham.


Egy másik kedvenc tanítóm Alan Watts, akit 5 percig nem nézhetsz anélkül, hogy ne hallanád a fertőző vihogását, és a jelenlegi Dalai Láma is híressé vált arról, hogy szinte mindenen melegen kuncog. Alan Watts egyszer megjegyezte:

"Az emberek csak azért szenvednek, mert komolyan veszik mindazt, amit az istenek a móka kedvéért teremtettek."

A nevetés és a humor nem csupán könnyed dolgok, hanem akár komoly eszközök is lehetnek, hogy átverekedjük magunkat a komoly kihívásokon. A társadalomban néha a komikusok az egyetlenek, akik kimondják az igazságot. Nem a politikusok, nem a papok, sőt még az iskolai tanárok sem képesek visszalépni, hanem az emberek, akik látják az aktuális dolgok nevetségességét.

Valójában egyre többen értesülnek a valóságos politikai információkról a késő esti showműsorokból és olyan komikusoktól, mint a néhai Bill Hicks és George Carlin, akik kijózanító dózisokban szállítják a valóságot, ami valójában nagyon igaz és ezért nagyon vicces. A humoristák gyakran mutatnak rá arra, hogy ellentmondás van aközött, amit a dolgokról gondolunk és ahogy azok valójában vannak, de sajnos az emberek hajlamosak újra visszatérni, hogy a hazugságban éljenek, miután elmúlt a nevetés.

"A megvilágosodó bolond az, aki látja a társadalom ego utazásait, és közben még mindig talál örömöt és nevetést. A bolond gyakran a megvilágosodott ember, az ember őrült bölcsességgel, nevetéssel és viccekkel, mint fegyverrel, mellyel átvágja magát a világi szokásokon, és megvilágítja a lappangó gyermeket mint boldogságot a komolyság fortyogó felszíne alatt. A bolondnak olyan bölcsessége van, melyet a konformista nem érhet el. Egy játékos hozzáállás egy nagy adag kreativitással."

A humor emellett rendkívül gyógyító, azt mondják, hogy a nevetés a legjobb gyógyszer, és ez igaz. Megkönnyítheti a mindennapi élet stresszét és feszültségeit, csökkentheti az unalmat a munkahelyen, és egyesíti a különböző háttérrel rendelkező embereket. Mindenki túl komolyan veszi önmagát és másokat. Ez a módja annak, ahogy az ego létezik. Kezdjünk kicsit játékosabbak lenni, és látni fogjuk, hogy az ego elpárolog.


"Tehát, ha a humor képes gyógyítani, pihentet, egyesíti az embereket, visszafordítja az egot és egyben szórakoztat, ez eléggé úgy hangzik, mint egyfajta megvilágosodás."

Ami a nevetés útjára vezet, azt a legtöbb ember megvilágosodásnak tartja. Van egy közös vélemény arról, hogy egy felvilágosult ember egy tökéletes személy kifogástalan erénnyel, tökéletes szeretettel, tökéletes tudással. Ennek a tökéletes embernek az eszménye egy vicc, és nem létezik a valóságban. Olyan emberek köré épít kultuszt, akiket tökéletesnek tartanak, és csak a többiek bűnösségét hangsúlyozzák, mert nem élnek ezekkel az idealista fantáziákkal.

Ha Nietzsche kijelentette, hogy "Isten halott", és a zen buddhista arra késztet minket, hogy "öljük meg Buddhát az utcán", akkor csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy ha egy tökéletes guruban hiszel, akkor csapd magad arcon, és meglátod, hogy fáj-e. Ez a valóság. A valóság tökéletes, mert az emberi érzelmek széles skáláját képes elhozni a szomorúságtól és a kétségbeeséstől az élvezetig és az örömig, és csak a tökéletes érzelmekkel és a tökéletes élettel próbálkozni egy hatalmas csalódást jelent. Ahogy Alan Watts mondja, nem lehet fel vagy lefelé, vagy akár a helyes a rossz nélkül, mert valójában magukban foglalják egymást.

Csak annyit kell tenned, hogy légy természetes önmagad. A hiteles, kondicionált és összetört önmagad, és mindig találj módot arra, hogy magadon nevess. Ahogy valaki egyszer azt mondta, ha tudsz nevetni magadon, soha nem leszel szűkében a jókedvnek. Vagy, ahogy az egyik kedvenc zen tanítóm Brad Warner mondja:

"A kétértelműség - az a rendetlen, zavaros és szörnyű helyzet, amelyben most éppen élsz - maga a megvilágosodás."

Chad Foreman

Hozzáteszem, hogy megtalálni mindezen dolgok vicces oldalát, csak megvilágosodást okozhat.

Egy másik kozmikus vicc az, hogy mindannyian meghalunk. Ez nem ijesztő, ez a valóság. Természetesen a vallások üzletet csináltak abból, hogy megígérték neked a halál utáni életet, és hogy hogy minden tettednek következménye lesz a halálod után, a tűztől és a kénkőtől való félelmet, vagy a szüzek iránti erős vágyat a mennyországban, melyek erőteljes ösztönzők, hogy felelősséget vállaljunk az életünkben, valamint egy erős felszólítás, hogy vegyük komolyan a papokat, az egyházakat és a hagyományos vonalakat.

Ez a legrégebbi trükk a "könyvben". De itt az ideje felnőni, és képessé válni arra, hogy felelősségteljesen tevékenykedjünk anélkül, hogy mesékre lenne szükségünk. Élünk, szeretünk, felnövünk és meghalunk. Ez elég gyönyörű és elég bámulatos. Ahogy Osho mondja:

"Az életnek elegendő oknak kell lennie ahhoz, hogy nevetni lehessen rajta. Annyira abszurd, annyira nevetséges. Olyan szép, olyan csodálatos. Mindenféle dolog együtt. Nagyszerű kozmikus vicc."

Tehát, hová vezet bennünket ez a kozmikus vicc? Vissza oda, ahonnan elindultunk, az élet hamisítatlan tiszta öröméhez, ahol minden ok nélkül nevethetünk és úgy vigyoroghatunk, mintha őrültek lennénk. Az élet játékká válik a kötelesség helyett, egy kozmikus tánccá az örökkévalóság tűjének hegyén.

Az igazság felszabadít, hogy egy megvilágosodott humorérzékkel rendelkezzünk, és nincs nagyobb öröm, mint megosztani ezt a jókedvet, ami elavulttá teszi az erőszakot. Kapcsolatba kerülve a mulandóság igazságával, a felszínen lévő boldogság és humor buborékaival, az élet valódi ünnepe megtalálható ebben a szabadságban, hogy megtapasztaljuk a szeretetet, a nevetést és azt a mennyországot, ahol valójában létezhetnek, itt a Földön.

Chad Foreman

(forrás: ujvilagtudat.blogspot.com)

Nevetés a Dalai Lámával - videó
forrás:DalaiLamainAustralia