"Az ember szívében lévő lótusz, epekedik a Nap sugaraira, az Úr ragyogására...."
( Sri Sathya Sai Baba)
A lótuszvirágot az egyiptomiak is a reinkarnáció folyamatának a szimbólumaként tartják számon, ugyanis a lótuszvirág megtalálható ugyanabban az összefüggésben az egyiptomi mitológiában, mint a hindu mitológiában. Mindkét kultúrában a legendák szerint az élet a vízből, egy mély, végtelen óceánból és egy hatalmas lótuszvirág sarjadásából jött létre
A lótuszvirág éjjel összecsukódik és a vízbe merül, hajnalban pedig a víz felszínére kerül és kinyílik, csakúgy, mint a Nap.
A lótuszvirág a vizek, a teremtés, a világmindenség és a lélek jelképe, az élet születése, a sötét mélyben rejtőző csíra kibontakozása, félistenek születési helye, örök élet, lelki fejlődés. A Himalája hegység, a világ tartópillére nem más, mint a világlótusz szára és magtokja; az egyes világrészek pedig úgy veszik körül, mint a lótuszvirág szirmai. Magvait és gyökerét megeszik, gyökeréből liszt készül. Csodatevő orvosság és gyógyító erejű étel.
