Minden, amit az ember megvalósít, és
minden, aminek
a megvalósításában csődöt mond, saját
gondolatainak közvetlen
eredménye. Egy igazságosan elrendelt
világegyetemben, ahol az
egyensúly elvesztése teljes
megsemmisüléshez vezet, az egyén
felelősségének teljesnek kell lennie.
Egy ember gyengesége és
erőssége, tisztasága és
tisztátlansága, mind annak, és nem más
embernek a sajátjai. Ő maga idézte
elő azokat, és nem más ember; és
azokat csakis ő változtathatja meg,
más soha. A körülményei szintén
az ő sajátjai, és nem más emberéi.
Szenvedései és boldogsága saját
belsőjéből fejlődtek ki. Ahogyan
gondolkodik, olyan ő; ahogyan
folytatja a gondolkodást, épp olyan
marad.
Egy erős ember nem segíthet egy
gyengén, csak, ha a gyenge is
szeretné, hogy segítsenek neki. És
még ebben az esetben is, a gyenge
embernek kell önmagát erőssé tennie.
Saját erejéből kell
kifejlesztenie azt az erőt, amit
másokban csodál. Senki más, csak ő
maga változtathat az életén.
Szokás, hogy az emberek azt gondolják
és mondják; „Sok ember azért
rabszolga, mert van egy
rabszolgatartó, utáljuk hát a rabszolgatartót!”
De van egy kicsi, de egyre növekvő
tendencia, amely megfordítja ezt a
megítélést, és azt mondja, „Egyetlen
ember a rabszolgatartó, mert
sokan rabszolgák; vessük hát meg a
rabszolgákat! ”
Az igazság az, hogy az elnyomó és a
rabszolgák együttműködő
partnerek a tudatlanságban, s míg
látszólagosan egymást,
valóságosan önmagukat kínozzák. A
tökéletes tudás meglátja a
törvény működését az elnyomott
gyengeségében, és meglátja az
elnyomó rossz célra használt erejét.
A tökéletes szeretet, látva azt a
szenvedést, melyet mindkét állapot
maga után vonz, egyiket sem ítéli
el; a tökéletes részvét mindkettőt,
elnyomót és elnyomottat is átöleli.
Az, aki legyőzte a gyengeséget, és
ellökte magától az önző
gondolatokat, sem az elnyomók, sem az
elnyomottak közé nem
tartozik. Ő szabad ember.
Az ember, csak gondolatai
felemelésével növekedhet, győzhet, és
érhet el célokat. Csak gyenge,
szánalmas és nyomorult maradhat, ha
visszautasítja gondolatainak
felemelését.
Mielőtt az ember bármit is elérne,
még ha csak az anyagias dolgokról
beszélünk is, fel kell, hogy emelje
gondolatait a rabszolgákra jellemző
és állati vágyak fölé. A siker
érdekében lehet, hogy nem szükségszerű
feladnia minden állatiasságát és
önzőségét, de annak legalább egy
részét fel kell áldoznia. Egy ember,
akinek az első gondolata egy
állatias vágy, nem tud sem tisztán
gondolkodni, sem módszeresen
tervezni. Nem tudja megtalálni és
fejleszteni rejtett forrásait,
és minden vállalkozásában el fog
bukni. Mivel nem kezdi el derekasan
kontrollálni gondolatait, nincs olyan
pozícióban, hogy bármilyen
ügyet kézbe vegyen, és komoly
felelősséget vállaljon fel. Nem
alkalmas arra, hogy önálló döntést
hozzon és hogy önmagában
megállja a helyét. De határait, csak
gondolatai és választásai szabják
meg.
Nem lehet sem előrehaladás, sem
megvalósulás áldozat nélkül. Egy
ember világi sikere akkora lesz, mint
amekkora mértékben feláldozza
zavarodott állati gondolatait, és
irányítja gondolatait terveinek
megvalósulására, illetve szándékának
és önbizalmának erősítésére.
Minél magasabbra emeli gondolatait,
annál nagyobb lesz a sikere,
annál áldottabb és kitartóbb lesz
céljainak elérésében.
Az univerzum nem szívleli a kapzsit,
a becstelent, az erkölcstelent,
bár néha a puszta felszínen úgy
tűnhet, hogy igen. Segíti az őszintét, a
nagylelkűt, az erkölcsöst. Minden
idők legnagyobb tanítói különböző
módokon jelentették már ki ezt, és
hogy ezt bebizonyíthassa és
tudatosíthassa az ember, nem kell
mást tennie, minthogy kitartóan
egyre erkölcsösebbé tennie magát
gondolatainak felemelésével.
Intellektuális eredmények a
gondolatok bölcsességre vagy a
természet szépségére és
igazságosságára való koncentrálásából
lesznek. Ilyen eredmények lehetnek
kapcsolatban a hiúsággal és az
ambícióval,de nem ezen
jellemvonásokból következnek. Természetes
eredményei a hosszú távú és lelkes
erőfeszítésnek és a tiszta és
önzetlen gondolatoknak.
A spirituális eredmények, szent
törekvések beteljesülései. Az, aki
állandóan nemes és szárnyaló
gondolatok elképzelésében él, aki
tisztaságban és önzetlenségben
lakozik, olyan biztosan fog bölccsé és
nemessé válni és befolyással bíró és
áldott pozícióba emelkedni, mint
ahogy a nap eléri az ég tetejét, és a
hold a holdtöltét.
Bármilyen előrehaladás az erőfeszítés
koronája, a gondolat diadémja.
Az önuralom, eltökéltség, tisztaság,
becsületesség és jól irányított
gondolatok segítségével az ember
felemelkedik.
Az ember magas sikereket érhet el a
világban, a szellemi
birodalomban, magasztos
hozzáállásának megfelelően, és újra
gyengeségbe és nyomorba ereszkedik
le, megengedvén, az arrogáns,
önző, és romlott gondolatoknak, hogy
őt birtokba vegyék.
A jó gondolatok általi győzelmeket,
csak körültekintéssel tarthatjuk
fenn. Amikor a siker biztosra vehető,
sokan utat engednek, és hamar
visszaesnek a kudarcokba.
Minden, az üzleti, értelmi, vagy
szellemi világban elért eredmény,
meghatározottan irányított gondolatok
eredményei. Ugyanazon
törvény által irányítottak, és
ugyanaz a módszerük. Az egyetlen
különbség abban van, hogy mi a
megszerzendő tárgy. Aki keveset
akar elérni, kevés áldozatra lesz
szüksége; aki sokat akar elérni,
annak sokat kell áldoznia. Aki nagy
dolgokat akar valóra váltani, nagy
áldozatot kell hoznia.
(James Allen)
