2017. május 31., szerda

Sandrine Thuret: Képesek vagyunk új idegsejteket termelni. Íme, hogyan



Képesek vagyunk-e felnőttként új neuronokat előállítani? Sandrine Thuret idegtudós azt mondja, igen, és tudományos, valamint gyakorlati tanácsokkal lát el bennünket azzal kapcsolatban, hogyan segíthetünk agyunknak a neurogenezisben — javítani a hangulatunkat, fokozni az emlékképződést és megelőzni az öregedéssel járó hanyatlást.

Felnőttként képesek vagyunk-e új idegsejteket létrehozni? Még mindig van némi zavar ezzel a kérdéssel kapcsolatban, mivel ez egy eléggé új kutatási terület.


 Sandrine Thuret idegtudós


Például mikor egyik onkológus kollégám, Robert azt mondta nekem: "Sandrine, ez furcsa. Néhány páciensem, akiknek azt mondták, hogy meggyógyították a rákját, a depresszió tüneteit mutatja.” Azt válaszoltam neki: "Nos, az én szempontomból ennek van értelme. A gyógyszer, amit a betegeknek adsz rákos sejtek szaporodásának gátlására, gátolja az agyukban az új idegsejtek képződését is.” Robert úgy nézett rám, mintha őrült lennék, és így szólt: "De Sandrine, ezek felnőtt páciensek — a felnőttekben nem nőnek új idegsejtek.” Legnagyobb meglepetésére így válaszoltam: "Hát, valójában mégis nőnek.” Ezt a jelenséget neurogenezisnek hívjuk. [Neurogenezis] Robert nem idegtudós, és amikor ő járt orvosi egyetemre , nem tanították, amit most már tudunk, hogy a felnőtt agy képes új idegsejteket létrehozni. Így Robert, amilyen jó orvos, be akart jönni a laboromba, hogy egy kicsit jobban megértse a témát. És én elvittem őt egy kirándulásra az agy neurogenezissel kapcsolatos legizgalmasabb területére, és ez a hippokampusz. Ez a szürke képlet az, az agyvelő közepén. Már régóta tudjuk, hogy fontos a tanulás, az emlékezés, a hangulat és az érzelmek szempontjából. Azt azonban csak mostanában tudtuk meg, hogy a felnőtt agy azon egyedi struktúráinak egyike, ahol új idegsejtek képződhetnek. Ha a hippokampuszból készült metszetet kinagyítjuk, amit itt kék színben látnak, az egy újonnan létrejött idegsejt egy felnőtt egér agyában. Az emberi agyat illetően Jonas Frisén kollégám a Karolinska Intézetben úgy becsülte: naponta 700 új idegsejtet hozunk létre a hippokampuszunkban. Talán azt gondolják, hogy ez nem túl sok a meglévő milliárdnyi idegsejtünkhöz képest. Azonban 50 éves korunkra teljesen kicseréljük az e struktúrában velünk született idegsejteket a felnőttkorban képződöttekkel. Szóval miért fontosak az új idegsejtek, és mi a feladatuk? Először is, tudjuk, hogy fontosak a tanulás és az emlékezés szempontjából. A laborban kimutattuk, hogy ha gátoljuk a felnőtt agy azon képességét, hogy új idegsejteket hozzon létre a hippokampuszban, akkor bizonyos emlékezési képességeket is gátolunk. Ez különösen új és igaz a térlátással kapcsolatban — így például, hogy miként tájékozódunk a városban. Még mindig sokat tanulunk, és a idegsejtek nemcsak a memóriakapacitás miatt fontosak, hanem a memória minősége miatt is. Segítségünkre vannak abban is, hogy időpontot kapcsoljunk az emlékeinkhez, és segítenek megkülönböztetni a nagyon hasonló emlékeket, mint például, hogy miként találjuk meg a bicajunkat, amit az állomás parkolójában szoktunk hagyni, egyik nap itt, másik nap kicsit arrébb. Robertnek ennél is érdekesebb az a kutatás, amelyet a neurogenezis és a depresszió területén végzünk. A depresszió egyik állatmodelljében csekélyebb neurogenezist tapasztaltunk. Ha antidepresszánsokat adunk be, akkor fokozzuk új idegsejtek képződését, és csökkentjük a depresszió tüneteit, így egyértelmű kapcsolatot mutattunk ki a neurogenezis és a depresszió között. Emellett, ha gátoljuk a neurogenezist, akkor az antidepresszáns hatékonyságát is lerontjuk. Robert ekkor megértette, hogy nagy valószínűséggel a betegei azért szenvednek depresszióban az után is, hogy kezelték a rákjukat, mert a rákgyógyszer gátolta új idegsejtek képződését. És időbe telik olyan új idegsejteket létrehozni, amelyek normálisan működnek. Tehát, összességében úgy gondoljuk, már van elég bizonyítékunk, hogy kimondjuk: a neurogenezis a kiválasztott célpont, ha az emlékképződést vagy a hangulatot akarjuk javítani, sőt akkor is, ha az öregedéssel vagy a stresszel együtt járó hanyatlást akarjuk megelőzni. Tehát a következő kérdés ez: tudjuk-e irányítani a neurogenezist? A válasz az, hogy igen. Most pedig egy kis vetélkedőt játszunk. Felsorolok néhány viselkedést és tevékenységet, s önöknek meg kell mondaniuk, mit gondolnak róluk: fokozzák vagy csökkentik a neurogenezist? Készen állnak? Rendben, kezdjük. Szóval, mit gondolnak a tanulásról? Fokozza? Igen. A tanulás fokozza ezeknek az új idegsejteknek a képződését. És a stressz? Igen, a stressz a hippokampuszban az új idegsejtek keletkezését csökkenti. Mi a helyzet az alvásmegvonással? Valóban, csökkenti a neurogenezist. És a szex? Nahát! (Nevetés) Igen, igazuk van, ez fokozza új idegsejtek keletkezését. Habár minden az egyensúlytól függ. Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, (Nevetés) amikor a túl sok szex alvásmegvonáshoz vezet. (Nevetés) Mi a helyzet az öregedéssel? A neurogenezis sebessége folyamatosan csökken, ahogy öregszünk, de még mindig jelen van. És végül mit gondolnak a futásról? Ezt önökre bízom, döntsék el maguk. Ez az egyik első tanulmány, amelyet az egyik mentorom, Rusty Gage végzett a Salk Intézetben. Kimutatta, hogy a környezet hatással lehet új idegsejtek keletkezésére. Itt egy metszet egy egér hippokampuszából, amelynek a ketrecében nem volt futókerék. A kis fekete pontok a leendő új idegsejtek. És most egy olyan egér hippokampuszából származó metszetet látnak, amelynek ketrecében volt futókerék. Látható az új leendő idegsejtet jelző fekete pontok tömeges növekedése. Tehát a tevékeny életmód hatással van a neurogenezisre, de ez még nem minden. Amit eszünk, az is befolyásolja a hippokampuszban új idegsejtek képződését. Itt van egy étrendminta — olyan tápanyagokból, amelyekről kimutatták, hogy hatékonyak. Most csak néhányat emelek ki: a 20‒30 százalékos kalóriacsökkentés fokozza a neurogenezist. Az időszakos koplalás — az étkezések közötti idő növelése — fokozza a neurogenezist. A flavonoidok bevitele, melyek az étcsokoládéban vagy az áfonyában találhatók, fokozza a neurogenezist. Az omega-3 zsírsavak, melyek zsíros halakban, pl. lazacban találhatók, fokozzák új idegsejtek keletkezését. Ezzel ellentétben a magas telítettzsír-tartalmú étrend negatívan hat a neurogenezisre. Az etanol — az alkoholfogyasztás — csökkenti a neurogenezist. Azonban nincs minden veszve: a vörösborban található rezveratrolról kimutatták, hogy elősegíti az új idegsejtek fennmaradását. Ha legközelebb vacsorára mennek, érdemes lehet ezért a feltételezhetően "neurogenezis-semleges” italért nyúlni. (Nevetés) És végezetül engedjék meg, hogy rámutassak az utolsóra, egy furcsaságra. A japán csoportokat lenyűgözi az élelmiszerek textúrája, és kimutatták, hogy a puha ételek rontják a neurogenezist, ellentétben a pépesítést — rágást — igénylő, illetve a ropogós ételekkel. Ezekhez az adatokhoz, ahol a sejtek szintjén kell kutatni, állati modellek útján jutottunk. Ezt az étrendet azonban az emberi résztvevőknek is adtuk, és azt láttuk, hogy ez a diéta ugyanolyan irányban módosítja a memóriát és a hangulatot, ahogy a neurogenezist, azaz: a kalóriamegszorítás növeli a memóriakapacitást, míg a magas zsírtartalmú étrend súlyosbítja a depresszió tüneteit — szemben az omega-3 zsírsavakkal, amelyek fokozzák a neurogenezist, és segítenek csökkenteni a depresszió tüneteit is. Szóval azt gondoljuk, hogy az étrend mentális egészségre, memóriára és hangulatra gyakorolt hatását a hippokampuszban keletkezett új idegsejtek közvetítik. És nemcsak arról van szó, mit eszünk, hanem az étel textúrájáról és arról is, hogy mikor esszük és mennyit eszünk belőle. Ami a neurogenezissel foglalkozó idegtudósokat illeti — jobban meg kell értenünk ezeknek az új idegsejteknek a feladatát, és hogy mivel szabályozhatjuk a fennmaradásukat és a képződésüket. Arra is rá kell jönnünk, hogyan védjük meg Robert betegeinek a neurogenezisét. Ami önöket illeti — a felelősséget saját neurogenezisükért — önökre bízom. Köszönöm. (Taps) Margaret Heffernan: Fantasztikus kutatás, Sandrine. Mint mondtam, megváltoztattad az életem —, most már sok áfonyát eszem. Sandrine Thuret: Nagyon jó. MH: Igazán érdekel a futás témája. Muszáj futnom? Vagy valójában csak az aerob testmozgásról van szó, amely oxigénnel látja el az agyat? Lehet bármilyen intenzív mozgás? ST: Jelen pillanatban nem igazán tudjuk megmondani, hogy csak maga a futás-e a fontos, de azt gondoljuk, hogy bármi, ami valóban fokozza a termelődést — vagy áramoltatja a vért az agyban, hasznos. MH: Szóval nem kell vennem futókereket az irodámba? ST: Nem! MH: Micsoda megkönnyebbülés! Csodálatos. Sandrine Thuret, nagyon köszönjük. ST: Köszönöm, Margaret.
(forrás: ted.com)


Sandrine Thuret: Képesek vagyunk új idegsejteket termelni - videó