2018. január 31., szerda

Zsigray András: Reinkarnációs ciklus



(Rövid tartalom: ha ezt a cikket elolvasod, akkor megérted miért ismétlődnek ugyanazok a nehéz élethelyzetek az életedben. Megérted mit jelent a karma, miért folytatod ott, ahol az utolsó életedben befejezted. Megérted, ki az őrangyalod, mi történik veled két élet között. Megérted, mi keresnivalód van itt a Földön. Megérted, egy nap ki lesz belőled.)


Van körülöttünk egy világ, amelyet látunk a szemünkkel, hallunk a fülünkkel, érzékelünk az 5 érzékszervünkkel. Ehhez a világhoz tartozik az univerzum, a Föld, és az élőlények, akik a Földön élnek. A következő világ a fejünkben van, a külső világról kialakított kép, amelynek a középpontja mi vagyunk. A mi világunkhoz tartozik a testünk, az agyunk, és legfőképp a gondolataink. És van egy következő világ is, az energiák világa, amely el van rejtőzve a tudatunk elől. Az ember összeköti az anyag és az energia világát, mi a két világ között állunk. Az energia világából a légzésünkkel hozunk át energiákat, amelyek megtestesülnek általunk. A három világ össze van fonódva. Az anyag világa hatással van a gondolatainkra, a gondolataink hatással vannak a légzésünkre, a légzésünk hatással van csakráinkra, amelyek energia kapuk az energia világához. Az anyag világa kiszámíthatatlan, a véletlenek folytán érhetnek minket örömteli és bosszantó események. Minden ember másképp látja a külső világot, minden ember másképp ítéli meg az egyes események jelentőségét. Két ember ugyanazt az eseményt láthatja jónak, és rossznak is. Minden ember világának a középpontjában az ÉN áll, amely figyel. Minden ember, a megszületésétől fogva minden pillanatban figyel, a figyelmünk a tudatunk elsődleges jellegzetessége. A figyelmünk középpontjában lévő gondolatoknak a tudatunk meghatároz egy értéket, egy energiaszintet, azáltal hogy megítéli, hogy a megfigyelt esemény számunkra jó, vagy rossz. Ez az érték minden embernél változó, minden szemszögből változik, két ember figyelheti ugyanazt az eseményt, két különböző értékkel.

Amikor először kapsz az iskolában hármast, akkor nagyon rossznak értékeled a gondolatképet. Amikor tizedszer kapsz hármast, akkor már se rossznak, se jónak nem ítéled meg. Ha először veszted el az irataid akkor teljesen kiborulsz, amikor ötödször, akkor már úgy mész a rendőrségre, mintha boltba mennél. Amikor először hagy el a szerelmed, akkor úgy érzed hogy értelmét vesztette az életed, amikor ötödször hagynak el, akkor pár nap alatt helyre jössz. Amikor először mész csődbe, akkor pánik fog el, amikor harmadszor, akkor nyugodtan kezeled. Az élet arra tanít meg minket, hogy legyőzzük a félelmeket. Az ember minél több félelemmel megharcol, annál kiegyensúlyozottabb marad. Pontosabban minél több bánattal, és örömmel megharcol, annál kiegyensúlyozottabb marad. Mi az energia világából érkezünk az anyag világába, a valódi lényünk természete energia. Csillagok vagyunk akik életről életre egyre jobban fénylenek. Reinkarnálódunk, megszületünk testekbe, majd meghalunk, és újra testekbe születünk. Életről életre egyre több energiával töltjük fel a testet, egyre nagyobb energiát tanulunk meg kiegyensúlyozva megtartani a testben. Ez a létezésünk értelme, hogy életről-életre egyre magasabb energiák legyünk. Az ősi egyiptomi tudás szerint körülbelül 700-or ismétlődik a megszületés, meghalás, amikor elérkezik egy olyan életünk, amikor sikerült a testben egyensúlyban megtartani egy olyan energiaszintet, amellyel felemelkedhetünk, megvilágosodhatunk. Ekkor megnyílik a tudatunk előtt az energia világa is, többé nem veszítjük el a testet, és a megszerzett tudatot. Az emberek által ismert angyalok leszünk, akik a Jóistenek az univerzum egy következő szintjén látnak el feladatokat. Az angyalok feladata nevelni a lelkeket, figyelni a lelket az inkarnáció alatt, a testet öltés alatt, majd fogadni az elhalálozás után, felkészíteni egy következő életre. Mindannyiunknak ebben a pillanatban is van őrangyala, aki különböző módokon jelez ha a helyes utat választjuk. A libabőr, az azonos számjegyek az órákon az ő jeleik. Minden ember beletartozik egy lélekcsoportba, megvan hogy egy angyal mennyi lelket nevel. 2012 december 21-én befejeződött egy reinkarnációs ciklus, a keresztény vallás embereinek eljött a kiválogatás időszaka. A Földnek is lelke van, amely egy másik energetikai szinten fejlődik. Évek múlva elfog érni egy olyan energiaszintet, amely segíteni fogja az emberek energiáinak megemelkedését a szükséges szintre. A Föld elkezdte emelni a rezgését 2012 december 21-én. Akik elérik a szükséges energiaszintet, azok elkezdnek tudatraébredni, a jobb agyféltekéjükön keresztül elkezdnek gondolatban tanításokat kapni az őrangyaluktól. A tanítások, sugallatok mutatják az utat, amely segítségével, az ember tudni fogja hogyan gondolkodjon, cselekedjen, hogy elérje a szükséges energiaszintet a váltáshoz. Az emberiség rövid idő alatt megkapja a szükséges tudást, amely által sikerülhet az átalakulás. Egyre többen tanítani kezdnek, egyre többen osszák meg a saját üzeneteiket, amely eredményeként pár év alatt az új ismeretek eljutnak a bolygó minden szegletébe.

Az emberiségnek picit tanulni kell, hogy felemelkedhessen, amely nem másból áll, mint megismerni önmagunkat. Megtanulni testünket energiaként érzékelni, megtanulni az összefüggéseket, cselekedeteink, gondolataink, légzésünk, energiáink között. A lecke nagy részével készen vagyunk, az iskolát kijártuk, a reinkarnációk száma elegendő az átalakuláshoz. Csak az államvizsga maradt. Földi életünk az energiabefogadásáról szólt. A testünk az agyunkkal egy csodálatos eszköz, Jóisten egyik remekműve. Sok testet teremtett a kapros szakállú, és még sokat is fog. De a mindenségben az ember teste most olyan, mint a legújabb okostelefon modell. A Lucy film adja talán legjobban vissza mi mindenre képes egy energiával feltöltött emberi test. Az anyag engedelmeskedik a gondolatainak. Az anyag az energiából született, amikor az ember tudatosan összekötődik az energia világával, akkor az anyagot képes energiaként érzékelni, képes formálni a gondolatai segítségével. Jóisten sok meglepetéssel várja a fejlődő lelkeket, a következő szinteken is.

Nézzük meg, hogyan fejlődtünk, miről szólt a reinkarnáció, miről szólt az emberi élet, itt az ideje, hogy lerántsuk a leplet. Végig az energián volt a hangsúly, életről életre egyre több energiát voltunk képesek kiegyensúlyozva megtartani a testben. Egyre több rosszat voltunk képesek elfogadni, és egyre több jót is. Mi döntöttük el, hogy egy-egy életben mennyi fejlődést vállalunk be, mennyi rosszat-jót próbálunk megszokni. Ahogy írtam, az első hármasnál összetörtél, amikor a tizediket vitted haza, már nem igen foglalkoztál vele. Azzal se ha pofon csaptak, a tizedik pofon után megtanulod, hogy nem fogsz bele halni. Az emberiség egyik legbölcsebb mondása az volt, hogy - ami nem öl meg, az megerősít. Erről szólt az egész játék. Megkaptunk egy ijesztő élethelyzetet, legelőször sokáig tartott feldolgozni, aztán egyre könnyebben. Mindig visszakaptuk ugyanazt az élethelyzetet csak más színű ruhában, egészen addig ismétlődött, amíg rögtön azt nem mondtuk, hogy nem izgat már, jó így is. Mint a tizedik hármas után az iskolában. Minden egyes életben újra kell építeni a tudatot, amely nem más mint a csillag, az energia, amelynek el kell érnie a szükséges energiaszintet. De életről életre egyre könnyebben megy, ugyanúgy könnyebben fogadjuk a megpróbáltatásokat, mint a tizedik hármast az iskolában. 100 életeddel ezelőtt ha elhagyott a szerelmed, akkor öngyilkos lettél, vagy 50 évet keseregtél, 50 év alatt se sikerült feldolgoznod, lényedbe fogadnod a negatív érzelmeket, energiákat. Ebbe az életedbe sikerült az elsőt pár év alatt feldolgoznod, majd a következőket egyre rövidebb idők alatt. Azok a lelkek akiknek most nem sikerül a felemelkedés, azok folytatják az inkarnációkat más bolygókon. Az öreg lélek egyik legerősebb jele, hogy életveszélyes helyzet esetén is, képes megőrizni a higgadtságát, nyugalmát. Képes tudatánál maradni, képes a gondolkodásra, így képes megoldásokat találni.

Három szó ami nagyon fontos az energia fejlődése szempontjából. Tudatosság, higgadtság, nyugalom. A cél az, hogy minél nagyobb életenergiát képes legyél egyensúlyban megtartani. Úgy képzeld el magad, mint egy mérleget. A mérleg egyik oldala pozitív, a másik oldala negatív. Ha hirtelen 10kg súlyt teszek az egyik oldalra, akkor képes legyél ellensúlyozni. Ha nem vagy rá képes, akkor felborulsz, és tudatosságot vesztesz. Csakis úgy vagy rá képes, ha fokozatosan lényedbe fogadod az energiákat, és rendelkezni fogsz a szükséges ellensúlyokkal. Amikor először kapsz hármast, azt nagyon negatívnak értékeli a tudatod, nem képes kiegyensúlyozni az energia mérleged. Majd minél többször kapsz hármast, annál elfogadóbb vagy, befejezed az ellenállást. Valójában nagyon hasonló folyamat játszódik le az idegrendszerünkben, mint az elektromos vezetékekben. Egyre kisebb lesz a vezetékeink ellenállása, egyre nagyobb életenergiát tudnak kiegyensúlyozva áramoltatni. Emberként a hangsúly a megadáson van, elfogadáson van. Megtanulunk nem ellenállni a nehéz élethelyzeteknek. Ez csak is úgy megy, ha képesek vagyunk kiegyensúlyozni a belénk áramló negatív energiát. A mérleg egyik oldalára odarak a külső világ 10kg negatív energiát, mi pedig megnyitunk egy energiakaput, amelyen keresztül a mérleg másik felére odarakunk 10kg pozitív energiát. Így maradunk egyensúlyban, így nem leszünk feszültek, így maradunk tudatosak. A feszültséget emberként idegeskedésnek, izgatottságnak éljük meg. Ilyen állapotban nem vagyunk képesek összpontosítani a gondolatainkat, kapkodunk, hibázunk, összezavarodunk, szélsőséges esetben pánikot kapunk, sokkot kapunk. Feszültség, nyomás akkor jön létre, amikor két közeg között energetikai különbség alakul ki. Az univerzum mindig kiegyenlítődésre törekszik, ha más nem is, de ez biztos. Ezért fúj a szél, ezért keveredik össze a hideg a meleg vízzel, ezért megy az autó. Az autó motorjában feszültséget, nyomás különbséget hozunk létre. A Föld légkörében kisebb a légnyomás, mint a motor belsejében, ezért a különbség kiegyenlítődésre törekedik. Ez az erő hajtja a motort. Ha hirtelen a légkör nyomása ugyanakkora lenne, mint a motor belsejében lévő nyomás, akkor megállna az autó. Ugyanez történik az emberben is, amikor képessé vált magasabb életenergia szinten is egyensúlyban maradni. Amikor már van elég ellensúlya. Amíg nincs, addig felpörög mint az autó motorja, és a feszültség, nyomás fizikai erőként nyilvánul meg. Egészen addig pörögni fog, amíg be nem áll egy újabb egyensúly pont.

Ugyanúgy ahogy az időjárásban. Amikor egy hidegfront érkezik, akkor addig szél lesz, amíg a két különböző hőmérsékletű légréteg össze nem keveredik, és létre nem jön az átlaghőmérséklet. Az életenergiaszint úgy növekedik bennünk, hogy fokozatosan pakoljuk a mérleg mindkét oldalát. 1 kilogrammot az egyik oldalra, 1 kilogrammot a másik oldalra. Az egyik oldal plusz, a másik oldal mínusz. Minél több súly van egyenlően a mérlegen, annál nagyobb az életenergia szinted. Egy tornádó forog körülötted. Annál gyorsabb a forgása, minél nagyobb az egyensúlyban tartott életenergia szinted. A reinkarnációid kezdetén csak kicsi tudatokat tudsz növeszteni, kevés energiát tudsz egyensúlyban tartani. Minél több súly van a mérleg két oldalán egyensúlyban, annál több agysejted aktív. Mert az agy gondolatfeldolgozásához semleges energia szükséges, amely csak akkor áll rendelkezésre, amikor egyensúlyban van a két pólus, a mérleg két oldala, azaz az ember nyugodt, feszültség nélküli. De nem mindegy, hogy 50-50 kilogrammal van egyensúlyban, vagy 1-1 kilogrammal. Ettől függ, hogy mekkora a tudatod, tudásod. És ettől függ, hogy mennyi érzetet ismersz. Két nagy csoportba sorolhatóak az energetikai érzeteink, az öröm és a bánat érzetek. A jó és a rossz. A kettő közötti egyensúlypontban vannak az érzelmeink, amelyek a félelem, és a szeretet között mozognak. Arányosak a tudatszinttel, tudással. A reinkarnációnk kezdetén még kicsi tudatokat növesztünk egy-egy életben, még nagyon kevés félelmet tudunk uralni. Kevés megpróbáltatás ér minket, de így is szorongva, rettegésben élünk. Nagyon kevés tudásunk van arról hogy kik vagyunk, nagyon egyedül, kicsinek érezzük magunkat a világegyetemben. A halál után megfogadjuk, hogy soha többet nem jövünk vissza. De aztán az angyalok másképp gondolják. Inkarnációról-inkarnációra megtanulunk egyre több félelmet leküzdeni, uralni, kiegyensúlyozni. Így az érzelmeink életről-életre egyre jobban elhagyják a félelem szintjét, egyre jobban érezzük magunkat, egyre jobban élvezzük az életet. Viszont életről-életre egyre erősebb félelmekkel kell megküzdenünk, és azon időszakok alatt, egyre mélyebb rettegést tapasztalunk. Életről életre visszakapjuk a nehéz helyzeteket, és egyre gyorsabban győzzük le ugyanazokat a félelmeket, egyre gyorsabban építjük lényünkbe az energiákat. Az az a mérleg a két oldalán egyre nagyobb súlyok vannak egyensúlyban. A tudat egyre nagyobb lesz, egyre nagyobb életenergiát képvisel, amely már a szeretet érzelem szinten rezeg. Minél több félelmet győzünk le, minél több megpróbáltatásunk van, annál több érzetet tapasztalunk meg, örömöt és bánatot egyaránt, annál megértőbbek leszünk embertársainkkal, mert felismerjük mit tapasztalnak, és emlékezünk, mi milyen tudatállapotban voltunk ezen leckék megtapasztalása alatt. Így leszünk megértőek, együtt érzőek, segítőkészek, bátrak, igazságosak, tudatosak. Ezek az ismérvek az öreg lélek jelei, aki már a szeretet érzelemszintjén rezeg, aki már képes sok súlyt egyensúlyban tartani a mérlegen. A reinkarnációk kezdetén, még kevés a tudásunk, kevés az érzeti tapasztalatunk, emlékünk mind az aktuális életből, mind a reinkarnációs emlékekből. A reinkarnációs emlékek tudatalatt ösztönösen irányítják a cselekedeteinket. A magunkba fogadott energiák, egyben emlékek is.

A kezdeti mély félelem érzelem, energiaszint, tudatszint között, és a végső tiszta szeretet tudatszint között 7 fokozat van. Ahogy növekednek a mérlegen a súlyok, úgy időszakonként aktiválódik egy magasabb egyensúlyszint. A cél, hogy a mérleg két oldalán 70-70 kilogramm legyen. Pl. ennyi kell a megvilágosodáshoz. Amikor elérted a 10-10 kilogramm egyensúly pontot, akkor leszedik a súlyokat, elővesznek egy nagyobb mérleget, és elindulsz a 20-20 kilogramm felé. 10 kilogramm alá már nem fogsz menni, ha csak drogokkal nem nyúlsz bele az energia háztartásodba. Amikor valaki rajta marad a drogon, olyankor ez történik meg. Amikor lecserélik a mérleget, olyankor játékba kerülnek azok a súlyok, amelyek azon a mérlegszinten előző életeidben szerepeltek. Ez a karma. Minden életedben újra fel kell építened a tudatod, egészen a piramis csúcsáig, a hetedik szintig. Minden életedben visszakapod az előző életed negatív, és pozitív energiasúlyait is. Itt nincs most arról szó, hogy valaha is rosszat tettünk, minden lélek más receptek szerint fejlődött, ilyen magasról nézve nem voltak hibáink, a rosszat amit kaptunk, magunknak terveztük meg, általa juthattunk negatív energiasúlyokhoz, amelyek ugyanúgy szükségesek voltak, mint a jó súlyok, mert csakis az egyensúlyban növekedhettünk. Minden egyes csakrapont váltásnál belénk töltődtek a régi életeink energiái, amelyek végett szeretet teljesebb lett az ösztönös viselkedésünk. Minden szinten újra meg kellett tapasztalnunk az öröm és a bánat érzeteket is. egészen addig a szinten maradtunk, amíg az összes érzetet meg nem tanultuk elfogadni, amíg meg szüntettük az összes ellenállásunk. Ez testi szinten sok lelki fájdalommal jár, amely nem más mint az energiák beépítése, a testen belüli tudat növelése.

Az agyunk nyilvánítja meg a tudatunk, egyre magasabb életenergia szintnél egyre gyorsabban pörög. A tudat figyel, és kiértékeli a megfigyelt cselekmény energiaértékét. Egyensúlyoz. Minél nagyobb a tudatunk annál gyorsabban reagál, annál gyorsabban kiegyensúlyoz minden élethelyzetet. Nyitja - zárja a csakrákat, zongorázik az energia háztartásunkon. Arra törekedik, hogy egyre több súly legyen a két oldalon egyensúlyban. Akkor is megmaradjon az egyensúly amikor hirtelen nagy negatív energia éri el a tudatunk, és akkor is ha hirtelen nagy pozitív energia. Ha nagy bánat ér, vagy nagy öröm ér minket. Ha nem sikerül az egyensúly megtartása, akkor súlyt vesztünk, mert kifog egyenlítődni az energetikai különbség. Mint az időjárásnál a hőmérséklet. Fújni fog a szél, izgatottak, feszültek leszünk, sok lesz a testi energiánk, és mindeközben tudatot vesztünk. Ha először hagy el a szerelmed, akkor szinte sokkot kapsz. Ugyanígy minden nagyobb megpróbáltatásnál. Leég a házad, meghalt valakid. Ilyen állapotban elveszíted a tudatosságod, nem tudsz gondolkodni, összezavarodsz. Viszont tele vagy fizikai erővel, túlnyomás van benned, feszült vagy, szinte szikrázol. Ha nem sikerül megtalálni azt a gondolatot, amely visszaállítja az egyensúlyt, akkor folyamatosan egészen addig feszült maradsz, amíg van pozitív súly a mérleg másik oldalán, amíg van energiautánpótlás a szél fent tartásához. Így érkezik meg rád a hidegfront, így zuhan a hangulatod hetek alatt a padlóig. Végül nem marad benned életerő, már nincs tartalék pozitív súlyod, amely kiegyenlítődhetne, és fizikai erőd szabadulhatna fel. Elfáradsz, már erőd se marad vitatkozni, depressziós leszel. Addig maradsz ebben az állapotban, amíg nem gondolkodsz annyit, hogy megtaláld azt a pozitív rezgésű gondolatot, amely már megfelelő ellensúlyként viselkedik, a negatív gondolatokkal szemben. Ekkor megnyugodsz, és újra elkezdesz visszanövekedni, lépésről-lépésre eléred a zuhanás előtti energiaszintet, de meglepetésedre sikerül magasabb kiegyensúlyozódott érzelmi szintre felérned, mert már a negatív oldalon több lett a súly, amelyeket sikerült pozitív súlyokkal kiegyenlítened. Boldogabb a közérzeted, több benned a megértés, nagyobb benned a szeretetet, és picivel több agysejted aktív. Életről életre egyre könnyebben dolgozzuk fel a megpróbáltatásokat, egyre könnyebben találjuk meg azokat a pozitív gondolatokat, amelyek megnyitják a felsőbb csakrákat, és beáramolnak a pozitív kiegyenlítősúlyok. Már nem megyünk le padlóig, pár nap, pár óra feszültség után sikerült megtalálni a gondolatot, amely megnyugvást okoz, amelytől megbékül a lelkünk. Ezért hangsúlyozták a megvilágosodott próféták, hogy fontos a megbocsájtás. Ha sikerül megbocsájtanunk, akkor létrehoztuk a szeretet szintjén rezgő gondolatot. Minél magasabb csakrapontok aktiválódnak, annál nagyobbak a megpróbáltatások, és annál szélsőségesebb tetteket kell megbocsájtanunk. Fentről nézve áldott akit megpróbáltatás ér, áldott mert lehetőséget kap a fejlődésre. Egy embert minél több tragikus esemény ér, annál jobban készen látja őt a Jóisten a fejlődésre. Én az utolsó kapuban elvesztettem mindent, és ugyanabban a pillanatban meg is bocsájtottam. Akkor vagy kész, ha ezen a Földön nem maradt olyan esemény, amely ellenállást, félelmet válthatna ki benned.

Így jutunk el a kezdeti a picike félelem tudatszinttől, a végső tiszta szeretet tudatszintig. A kezdetek kezdetén nagyon pici a mérleg két oldala, a középpontban, nyugalmi pontban erősen érezzük az időt ami hajt minket, ürességet érzünk, és mogorva arcot vágunk . A fejlődés végére megszűnünk az időt érzékelni, a középpontban elégedettséget érzünk, és mosolygunk. Így hagyjuk hátra a reinkarnációs ciklust, és alakulunk hernyóól pillangóvá, hogy egy magasabb energia szinten folytassuk a fejlődést. A Jóisten senkit se akar bántani, mi vagyunk azok akik vállalták a fejlődést. Mi vagyunk azok, akik elfogadták, hogy melyik életben mennyi, és milyen félelmekkel akarnak megküzdeni. A reinkarnációs ciklus gyönyörű, rengeteg érzetet kóstolhat meg az ember. A testben növekedő energiák olyanok, mint a hangok egy Beethoven szimfóniában. Nincs jó rossz nélkül, ahogy a világost se tudnánk sötét nélkül értelmezni. Ha hirtelen túl sok öröm érzet ér minket, amely energiának még nincs meg a negatív ellensúlya, akkor egyensúlyt vesztünk, lejtő következik. Ha a lejtőről feljövünk, akkor már elbírjuk a nagy örömet is. A rossz után jó következik. A lámák, guruk mindenre azt mondják, hogy tökéletes. Láttam ilyen viccet, hogy karácsonyra ajándékot kapnak, és az egy millió dollárra, és egy üres dobozra is ugyanolyan érzelemmel, mosollyal, hangszínnel válaszolnak. Érhetik őket bármekkora öröm, vagy bánat, már változnak az energiáik. Ők már egyensúlyban vannak, már nincs olyan Földi energia amely kimozdíthatná őket a középpontból, amely feszültséget hozna létre, és tudatosságot veszítenének. Nem csak akkor maradsz agy nélkül amikor sokkot kapsz, akkor is ha hirtelen nagy öröm ér. Ugyanúgy ugrálni kezdesz, ordítani kezdesz, mint amikor dührohamod van, és ugyanúgy nem tudod összpontosítani a figyelmedet se. A Guten tag faszikáim! című filmben Bohus jól mutatja ezt az állapotot, amikor megállítja az autót, hogy kiugrálja magát, kiengedje a feszültséget. Én megtapasztaltam milyen érzet, amikor hatalmas súlyok vannak a mérleg két oldalán, amikor hónapokig nem leszel izgatott, hónapokig nem csökken az életenergia szinted, hanem fokozatosan növekedik. A mérlegek egymás felett vannak, mint egy karácsonyfa. A legalsó a legnagyobb, a legfelső a legkisebb, energetikailag viszont pont fordítva vannak. Fent méretben kisebbek a súlyok, viszont sűrűbbek, nagyobb energiatömegűek. Amikor telepakoltad az összes mérleget a maximális állapotra mind a hét szinten, akkor úgy néz ki a csakrarendszerünk, mint a szökőkút, fentről lefele bőségesen folyik az energia, amely minden egyes légzésünknél picike orgazmus érzetet ad. Hatalmas eufóriát, békét, elégedettséget, szeretet érzünk.

Kedves lélektestvéreim. Nagy út van mögöttetek, elérkezett az idő, hogy lássátok a nagyobb képet, elérkeztünk az út végéhez. Nem sokára vizsga következik. Bőségesen lesz lehetőségetek találkozni félelmekkel, bőségesen lesz lehetőség energiákat magatokba fogadni, hogy elérjétek a felemelkedéshez szükséges energiaszintet. Egyenlőre tisztítsátok meg magatokat, ahol fájdalom van bennetek, harag, azokat engedjétek el, bocsássatok meg, köszönjétek meg ellenségeteknek, hogy megadták a fejlődés lehetőségét. bármi is történjék, bármilyen lesz az átmenet, bármit fogtok látni, ne féljetek. Most már könnyen lesz hitetek, már tudjátok kik vagytok, már tudjátok, hogy egy bizonyos szinten csak játékban vagytok. Sok mindent nem veszíthettek, ha most nem sikerül felemelkedni, akkor lesz következő lehetőség. Nem baj ha megijedtek, fontos hogy ne uraljon el benneteket az érzet, hogy gyorsan felülkerekedjetek rajta. Nem vagyunk egyedül, mindig van őrangyalunk, és bármi történik velünk, az nem véletlen. Ami nem öl meg az megerősít. Lássunk bármit, abban képesek vagyunk meglátni a fejlődés lehetőségét, és hálát adunk. Ha egy tégla a fejünkre esik akkor hálát adunk, hogy nem kettő volt. Ezek a gondolataink lesznek a fegyvereink, ezekkel csakis jó dolgok, nyugodt dolgok érhetnek el bennünket. Két ember ugyanazt az eseményt láthatja jónak, és rossznak is. Légy az az ember, aki bármit lát, azt képes elfogadni, képes izgalom nélkül befogadni. Nincs jó és rossz, csak fejlődés van. Ez a felemelkedés kulcsa!

Sikeres felemelkedést, államvizsgát kívánok mindenkinek. Szeretlek benneteket!

(Zsigray András)