2019. július 12., péntek

A Harvard kutatói kimutatták: meditációval visszafejlődik az agy stresszközpontja


A meditálástól nemcsak azért érezzük jobban magunkat, mert időt szántunk a lazításra, hanem konkrét, kimutatható változások történnek agyunknak a stresszel, a memóriával és érzelmekkel kapcsolatos területein – emeli ki a Harvard Egyetem hírportálja.

Meditációval visszafejlődik a stresszért felelős agyi terület – mutatták ki a Harvard kutatói is

A Harvard Medical School-ban régóta zajlanak kutatások a meditációt illetően. Azt az eddigi tanulmányok is kimutatták, hogy az agykéregben alapvető változások következnek be a meditálóknál, hiszen esetükben vastagodást figyeltek meg a figyelemmel és az érzelmi feldolgozással kapcsolatos agykérgi területeken. Azt azonban eddig nem tudták bizonyítani, hogy ez a változás valóban összefüggésben áll a meditációval.

Most viszont a Massachusetts Egyetem munkatársai MR-felvételeket készítettek a kutatásban részt vevő alanyok agyáról két héttel a 8 hétig tartó meditációs folyamat előtt, és két héttel utána. Az alanyok a kísérlet 8 hete alatt átlagosan napi 27 perc tudatosság meditációt végeztek. Ettől nemcsak arról számoltak be, hogy a nap folyamán jobban érezték magukat, hanem hipokampuszukban megnövekedett szürkeállomány sűrűsödést figyeltek meg. Ez a terület felelős a tanulásért és a memóriáért, valamint a részvétért, az énérzetért és az önelemzésért, vagyis ezek a területek fejlődtek a meditáció során. És ami még ennél is érdekesebb, csökkent a szürkeállomány sűrűsége az agy amigdalának nevezett stresszközpontjában, vagyis a stresszel és szorongással kapcsolatos agyi területen. Természetesen az MR-felvételeket kontrollcsoporton is elkészítették, és náluk nem figyeltek meg semmilyen változást – számol be a The Harvard Gazette cikke.

„Elképesztően izgalmas látni az agy plaszticitását, és azt, hogy meditációval aktívan alakíthatjuk az agyunk struktúráját, és javíthatjuk életminőségünket és jóllétünket” – fejezte ki lelkesedését Britta Hölzel, a németországi Giessen Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társkutatója volt. A kutatócsoport tovább vizsgálja azoknak a pozitív hatásoknak az agyi hátterét, amelyekről a meditálók rendszeresen beszámolnak.
(forrás:lelekszafari.hu)

Szerzetesek a laboratóriumban
 A meditáció tudományos vizsgálata - A buddhisták 2500 év óta tanulmányozzák az emberi elmét anélkül, hogy bármilyen tudományos eszközzel rendelkeztek volna. Kifejlesztették a meditáció technikáját, amely iránt a nyugati tudósok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak, hiszen ők maguk is az elme működését próbálják megfejteni - videó:
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/szerzetesek-a-laboratoriumban-BvGMXWzWojz3Ck8I


A szívedben élj, az értelmedet csak eszközként használd! - Gunagriha előadása - videó:

Gunagriha, Sri Chinmoy tanítványa saját élete bemutatásán keresztül világít rá arra, hogy hogyan legyünk boldogok.
Misztikus és csodás élményein keresztül mutatja be, hogy mi a spirituális élet célja.
Beszél a meditáció gyakorlásáról, lényegéről. A meditáció a nem gondolkodás művészete, amivel megtanulhatunk befelé fordulni, elkezdünk önmagunkra, a szívünkre, az érzéseinkre figyelni.
Meditációban megtapasztalhatjuk a belső tágasságot, ami a béke alapja. Megtanulhatjuk, hogy hogyan legyünk újra gyermekek, akik mindig boldogok.
A fizikai világban történő események hatására már nem tudunk örülni, értelmetlenné válik az életünk, panaszkodunk, mindig vágyunk valamire, mindig hiányzik valami az életünkből. De, a boldogság egy olyan állapot, ahol nem hiányzik semmi.
Az egyetlen megoldás, hogy megtaláljuk önmagunkat.
Ha megtanulunk a szívünkben élni, akkor megszerezzük azt a képességet, hogy le tudjuk állítani a gondolatainkat, csendben tudunk lenni. Az értelemnek a csend unalmas. Pedig a csendben van az igazi Erő, ami belülről jön. Ha megtanuljuk magunkban a jót táplálni, akkor a pozitív energia áramlik bennünk, így megváltozik az egész életünk. Meg kell tanulni szeretni magunkat ahhoz, hogy boldogok legyünk. El kell kezdeni magunkkal foglalkozni, meg kell teremteni a békét, a boldogságot, a saját mennyországunkat.
A spirituális úton ha valamit el akarunk érni, azért meg kell dolgozni, csak akkor kapjuk meg.
Gunagriha beszélt még a meditáció „komoly veszélyeiről” is, a futásról, a korán kelésről és a vegetáriánus táplálkozásról is. Mivel nincs lelki élet testi egészség és erő nélkül.
A lényeg: „Erőszakold magad, hogy jobb légy és szeress másokat, hogy jobbak legyenek!”