A cikk a " Grál füzetek" 21. számában jelent meg.
Az interjút készitette : Dr. Jens Rohrbeck
Rupert Sheldrake korunk egyik legtöbb vitát kiváltó biológusa. "A teremtő univerzum" c. műve és az abban kifejtett "morfogenetikus (formaalkotó) mező" elméletét az 1980-as években sokan vitatták, s a neves Nature c. tudományos lap még a "az évszázad égetésre jelölt könyve" jelzővel is illette.
Rupert Sheldrake
Sheldrake elméletei ma széles körben a figyelem központjába kerültek, még a tudatkutatás vonatkozásában is. A hagyományos tudomány által mellőzött azon kisszámú tudóscsoporthoz tartozik, akik nyíltan felvállalják a különleges jelenségek kutatását, így pl. telepátia az állatoknál, a fantomfájdalom, az imádkozás hatása, az anyák és a csecsemők közötti telepatikus hatás, annak képessége, hogy megérezzük, ha valaki hátulról mereven bámul bennünket, gondolatátvitel telefonálás, elektronikus levél küldése közben. Ezek olyan jelenségek, melyeket mindenki már legalább egyszer átélt, amelyeknek tulajdonképpen elgondolkodásra kellene késztetni bennünket. Ezek a különleges jelenségek jelentik Sheldrake fő kutatási irányát.
Dr. Jens Rohrbeck, a Grál-füzetek angol nyelvű testvérfolyóiratának munkatársa a tudóssal annak londoni házában beszélgetett.
Grál-füzetek: A paranormális jelenségek sokak figyelmét megragadják. A tudomány miért tanúsít oly kevés érdeklődést ezek iránt?
Rupert Sheldrake: Ennek oka a 18. században gyökerezik. Az értelmiségi körök képviselői akkoriban úgy vélték, hogy fejlődni csak a tudomány és az értelem segítségével lehet. Ez volt a felvilágosodás egyik alapelve. Minden babonának hitt jelenséggel harcba szálltak, pl. a vallással, a mágiával, a boszorkánysággal és minden egyéb, általunk paranormálisnak kikiáltott jelenséggel. A jelenlegi oktatás a felvilágosodás leszármazottja. Tehát minden tanult ember tisztában van azzal, hogy nem szabad hinni a paranormális jelenségekben.
A tudományos ismeretterjesztő TV műsorok és a népszerű lapok nagy részletességgel számolnak be a paranormális jelenségekről, míg az igényesebb lapok finoman kerülik a témát. Ha foglalkoznak is azzal, azon nyomban megjelenik annak cáfolata az egyik szkeptikustól kölcsönzött idézet formájában, amelyben világosan kifejezésre jut, hogy mindez képtelenség. A BBC és a BBC Radio igényesebb adásaiban mindig kéznél van egy szkeptikus a tudósítás helyesbítésére. Az ellentáborhoz tartozók kis csoportja vitatja a médiaszkeptikusok létjogosultságát...
Vagyis, olyan klasszikus tabunak számító jelenségről van szó, melynek még mindig vannak védelmezői. Még szervezett, tudományos "Önvédő csoportok" is léteznek, melyek célja, hogy a megbízható médiákban és képzési intézményekben megakadályozzák a téma komolyan vételét. Ez már szinte az eretnek tanok elterjedését akadályozó inkvizíció egy fajtája.
Grál-füzetek: Ez egyfajta vélemények közötti harc lenne, mely a materializmus hívei és azok között folyik, akik nézetei feszegetik a materializmus határait?
Rupert Sheldrake: Igen, ez az eltérő vélemények összecsapása. A materialisták jelenleg veszélyben érzik magukat. Ez is egyik oka annak, hogy az elmúlt években oly nagymértékben megnőtt a szélsőséges ateista nézeteket valló könyvek száma. Egyfajta ateista keresztes hadjárat zajlik a művelt rétegek visszahódítására és az ateista nézetek híveinek számszerű csökkenésének megállítására. Sokak számára aggasztó, hogy mind többen mutatnak érdeklődést a paranormális jelenségek, a holisztikus (az emberi testet szerves egységnek tekintő) orvoslás, a spiritualitás iránt. Arra számítottak, hogy a vallás egyszerűen feledésbe fog merülni, de ez nem így történt. Az istentagadó materialisták ezért egyre agresszívabbá válnak.
Grál-füzetek: Úgy gondolja, hogy a felszín alatt valamiféle paradigmaváltás (gyökeres szemléletbeli változás) van kialakulóban?
Rupert Sheldrake: Úgy gondolom, inkább arról van szó, hogy nyilvánosan mit szabad kimondani. Amikor felmérést végez orvosok, tudósok vagy egyetemet végzettek körében, tapasztalhatja, hogy nagyon sokan vannak meggyőződve arról, hogy a telepátiához hasonló jelenségek valóban léteznek, és holisztikus orvoslás hasznunkra válhat. A tudományos intézetekben tartott előadásom végén szinte minden alkalommal találkozom olyan hallgatókkal, akik azt mondják: "Nagyon érdekes, amit mond. Van saját tapasztalatom is, de nem beszélhetek erről a kollegáimmal!" Ilyenkor felteszem a kérdést: "Miért nem vállaljátok fel? Ha arról beszélnétek, ami benneteket is, és másokat is valóban érdekel, sokkal élvezetesebb lenne az együtt töltött idő."
Grál-füzetek: Korunk ateista elképzelései abból indulnak ki, hogy a világ csodáinak magyarázatához nem szükséges teremtő erő létezését feltételezni. Mi erről a véleménye? Valóban tévhit a teremtő, életet adó erőbe vetett hit?
Rupert Sheldrake: Véleményem szerint ez nem tévhit. Az evolúció folyamata olyan, hogy a kreativitás minden szinten megnyilvánul. Időközben kialakult egy kozmikus evolúciós elmélet, mely szerint a fejlődés már az ősrobbanással kezdetét vette. Ez egy gigantikus mértékű evolúciós folyamatot ír le: Atomok, molekulák, csillagok, galaxisok, bolygók és végül az élet, legalábbis ezen a bolygón, minden hosszú fejlődésen ment keresztül. Az univerzum inkább fejlődésben lévő szervezethez vagy gigantikus embrióhoz hasonlítható, mint egy korábban elképzelt géphez. Ez a fejlődés egyértelműen teremtő folyamat abban az értelemben, hogy korábban nem létező, új dolgok jelentek meg.
A materializmus hívei szerint mindez csak a véletlen műve volt. Azonban a "véletlen" azt jelenti, hogy nincs magyarázat és a dolgok csak egyszerűen megtörténtek. A biológiai evolúcióval kapcsolatosan bátran állíthatjuk, hogy léteztek olyan mutációk a DNS-ben, melyek fejlődéshez vezettek, de a csillag-, galaxis- és bolygó- és egyéb kozmikus képződmények esetében a DNS nem szolgál elégséges magyarázattal. Egyszerűbb azt állítani, hogy mindez a véletlen műve volt, ami szerintem gyenge magyarázat.
Grál-füzetek: Mi a véleménye az egyre népszerűbb multiverzum elméletről, mely szerint nem csak egy, hanem számtalan univerzum létezik.
Rupert Sheldrake: Ezen ateista elmélet szerint univerzumunk csak egy a trillió vagy kvadrillió számú olyan univerzum közül, melyben az élet véletlenül jött létre. (A nagyszámú párhuzamos univerzum feltételezése megnöveli a valószínűségét, hogy az élet pusztán véletlenül megszülessen. - A fordító megjegyzése.) Ezért nincs szükség a mindezt megteremtő Teremtőre, aki a dolgokat finoman összehangolta. Minden lehetséges univerzum létezik, de mi csak azt az univerzumot ismerhetjük, melyben élünk. Kérdezhetjük, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre annak igazolására, hogy kvadrillió számú univerzum létezik? Erre egyáltalán nincs bizonyíték, de egyesek azt állítják, hogy ez a megfelelőbb hipotézis, mivel így nincs szükségünk Istenre. Szóval, hogy megszabaduljanak a Teremtőtől, kitalálták a számtalan, még felfedezetlen univerzum elméletét.
Grál-füzetek: Elfogadja annak gondolatát, hogy a Teremtő a teremtés kezdetén mindent úgy teremtett meg, hogy annak a világnak, melyben élünk, létre kellett jönnie?
Rupert Sheldrake: Nem, ezzel minden kreativitás az első szakaszba kerülne, melynek következtében minden automatikusan történne. Nézetem szerint sokkal használhatóbb magyarázat az, hogy a kreativitás az evolúció teljes folyamata alatt folytatódik. Az evolúció hosszú, teremtő folyamatot jelent. A kreativitás működésben van, nemcsak ősrégen, évmilliárdokkal ezelőtt létezett, hanem most, ebben a pillanatban is jelen van. Nemcsak a biológiai evolúcióban jut kifejezésre, hanem az emberi szellem felfedezéseiben is.
Grál-füzetek: Beszéljen arról, hogy mikor merült fel a telepatikus kísérletek gondolata. Mit gondol, hogy vajon mindannyian rendelkezünk-e telepatikus képességgel, és mindannyian képesek vagyunk-e mások gondolatait kitalálni?
Rupert Sheldrake: A legtöbb ember valószínűleg rendelkezik bizonyos mértékű telepatikus képességgel. A telepátia modern világunkban legelterjedtebb formáját, a telefonos telepátiát vizsgáltam, amikor azt a jelenséget tapasztaljuk, hogy az hív fel bennünket, akire éppen gondoltunk. Az emberek 80 százaléka már átélte ezt az élményt. De egyetlen emberi képesség vizsgálatakor sem várható el 100 százalékos előfordulási arány. Úgy gondolom, hogy a telepátia általános képesség, és az állatok is rendelkeznek ezzel a kommunikációs eszközzel. Kutatásom nagy részében olyan kutyákkal és macskákkal foglalkoztam, melyek pontosan tudták, hogy gazdájuk mikor érkezik haza, és olyan macskákkal, melyek utálták az állatorvost, és mindig eltűntek, ha gazdájuk állatorvoshoz akarta vinni őket.
Azért végeztem ezeket a kutatásokat, mert túl sok ilyen eset történik, és sokan átéltek már hasonló élményt. Előnyben részesítem az általános és hétköznapi esetek kutatását.
Jelenlegi célom automatizált telepátia kísérletek végzése az internet vagy SMS üzenetek segítségével. A kísérletekben bárki részt vehet, aki jelentkezik a honlapomon (www.sheldrake.org). Az eddig elért eredményeket jelentős szignifikancia jellemez, azaz jelentős eltérést mutatnak a véletlentől.
Grál-füzetek: Ha kiderülne, hogy mi mindannyian valóban összeköttetésben vagyunk egymással, nem változtatná ez meg gyökeresen a világról és önmagunkról alkotott képünket?
Rupert Sheldrake: Éppen ez az oka annak, hogy a kutatást ennyire vitatják. A hagyományos átlagos nézet szerint a lélek nem több, mint agyunk tevékenysége és a koponyánk belsejére korlátozódik. Ha hívási szándékomat a hívandó fél a hívás előtt sokmérföldnyi távolságban megérzi, azt jelenti, hogy gondolataim és szándékaim nem korlátozódnak a koponyám belsejére, hanem messze túlnyúlnak az agy határain. Ez azt is jelenti, hogy sokkal szorosabb kapcsolatban vagyunk más emberekkel és a környező világgal, mint ahogy általában gondoljuk.
Grál-füzetek: Van fizikai magyarázat erre a hatásra?
Rupert Sheldrake: A telepátia hatása nem gyengül a távolság növekedésével arányosan. Léteznek olyan fizikai jelenségek, melyek intenzitása a távolság növekedésével nem csökken. Az egyik legfontosabb ilyen jelenség az un. kvantum-összefonódás. Két részecske, melyek egyazon rendszerhez tartoztak, majd elválasztottak egymástól, összeköttetésben maradnak: az egyik részecskét ért változás következtében azonnal változás lép fel a másik részecske állapotában is. Mindez a távolságtól függetlenül. Nem állítom, hogy a telepátia alapja a kvantum-összefonódás jelensége, de a folyamat hasonló.
Az én magyarázatom szerint egy bizonyos szociális csoport tagjai úgynevezett morfikus mezők révén állnak kapcsolatban egymással. Ha a tagok eltávolodnak egymástól, a mező kitágul és az továbbra is összetartja azokat. Ez a telepátia alapja. Valószínűleg kiderülhet, hogy a morfikus mezők egy kicsit hasonlítanak a kvantummezőkhöz, de az is lehet, hogy nem így van. Egyszerűen nem tudunk eleget arról, hogy a kvantumelmélet hogyan alkalmazható az élő organizmusokra.
Grál-füzetek: A morfikus mezők elméletének vonatkozásában nagyon érdekes a rezonancia fogalma. Azok a dolgok, melyek saját rezgései hasonlók, tehát azonos természetűek, egymással kölcsönhatásba léphetnek. Valószínűleg ezen az elven működnek a gondolatok is. Kapcsolat vagy rezgés keletkezik például hasonló gondolkodású emberek között is.
Rupert Sheldrake: Igen, a morfikus rezgés a hasonlóság elvén alapul, az összes többi rezgésformához hasonlóan. Úgy gondolom, hogy ez a rezgésfajta nemcsak térben, hanem időben is létezik, és a természetben ez a memória alapja. Ez az én hipotézisem.
Grál-füzetek: Hol tárolódik a hipotézis szerint a memória tartalma?
Rupert Sheldrake: Úgy gondolom, hogy rossz a kérdésfeltevés. A memória időbeli, nem pedig térbeli kapcsolat. Tehát, arra a kérdésre, hogy hol tárolódnak az emlékek, térbeli választ várunk. Én azonban úgy gondolom, hogy a memória nem térbeli, hanem időbeli jelenség, a múlt és a jelen között fennálló viszonyról van szó.
Tehát, ha azt kérdezi, hogy hol tárolódnak az emlékek, azt válaszolnám, hogy mindenhol. Lehetséges, hogy a múlt mindenhol jelen van. Az emlékek sem az agyban tárolódnak. Általában azt feltételezzük, hogy az emlékeket az agyban a megváltozott idegvégződések vagy szinapszisok, esetleg más egyebek tárolják. Azonban hiába kutatunk már hosszú ideje sikertelenül az agyban a memória után, még mindig rejtély számunkra, hogy hogyan is működik a memóriánk. Úgy gondolom, ez azért van így, mert az emlékek egyáltalán nem az agyban tárolódnak. Az agy inkább hasonlítható egy televízióhoz, mint egy videó lejátszóhoz.
Egyébiránt a materialisták úgy képzelik, hogy az emlékek az agyban tárolódnak, ezért szerintük minden, ami a lélekkel kapcsolatos, az agyban található. A halál beállta után az agy bomlásnak indul, és az emlékek törlődnek. Ez azonnal megcáfolja a halál utáni életről alkotott vallásos elméletet.
Grál-füzetek: A halálközeli élmények kutatása során megállapították, hogy az érintettek tiszta gondolatokat, emlékeket és tudati állapotot élnek át, miközben agyuk már egyáltalán nem működik. Ez arra utal, hogy a tudat a fizikai testen kívül és az agytól függetlenül is létezhet!
Rupert Sheldrake: Nos, ez az alábbiakra utalhat. Álmainkból is tudjuk, hogy tudatunk testünkön kívül is létezik. Függetlenül attól, hogy emlékszünk-e rá, vagy sem, éjszakánként álmainkban testünkön kívül éljük át a testen kívüliség élményét. A test az ágyban pihen és alszik, míg mi más dolgokkal foglalkozunk "álomtestünkben", mely mindenhol jelen lehet, és mindenhol azt tehet, amit mi akarunk. Úgy gondolom, hogy a halálközeli és az álom közben átélt testen kívüli élmények nagyon hasonlóak. A materialisták azonban mindig azt állítják, hogy minden az agyban keletkezik, még akkor is, ha a halálközeli élmény közben nem aktív, mivel a szív megállt. Véleményem szerint lehet, hogy az agy nem volt aktív, de ha az ismét aktív lesz, előhívja ezeket az élményeket.
(forrás: http://www.o-ws.hu)
Kapcsolódó írás:
Bizonyítékok a telepátia létezésére:
