2022. május 7., szombat

Medek Tamás spirituális író válaszol 33.

 
 
Mi történik akkor, amikor valaki árt neked?
(a cikk egy kedves hozzám forduló kérdése alapján készült)
 
 
Valójában az, hogy a sors küld számodra egy olyan személyt, aki azt a negatív tapasztalást tudja megadni számodra, amit neked most meg kell kapnod. Bár ez most neked, a földi elméd szerint rossz, de tulajdonképpen téged szolgál. Egyrészt mert karmikusan egyszer kiváltottad, s így legalább azt most kiegyenlítheted, másrészt pedig ez indíthat el egy olyan úton, amerre most menned kell. Sose azt nézd tehát, hogy ártott neked valaki, hanem mindig arra gondolj, hogy ez okkal történik veled, s ha helyesen éled meg, akkor negatív karmát tehetsz le általa, illetve mindig legyél figyelmes arra, hogy mit tanít neked az adott helyzet, sőt, hogy mihez segít hozzá.

A sors ilyenkor tehát egy olyan személyt küld feléd, akiről tudja, hogy képes számodra az adott tapasztalást megadni. Ha ő ezt mégsem tenné meg, akkor a sors egy másik hasonló személyt keresne és küldene az utadba, ugyanakkor a tévedés esélye minimális, hisz egy magasabb perspektívából jól látható, ki, éppen hol áll a lélekfejlődése folyamatában, másképpen szólva, kitől mi várható.

Az adott személy természetesen vállalja aztán a tettéért, az annak megfelelő karmát. Mint ahogy te is, a saját tetteidért. Ha bántással, ártással reagálsz vissza (s pláne, ha olyanoknak, akik az esetedben ártatlanok), akkor újra teremted azt a karmát, aminek épp a visszahatását kaptad most, így tehát a jövőben újra szembesülnöd kell vele. Ha viszont helyesen kezeled, akkor kikerülsz a hatása alól.

S hogyan tudod helyesen kezelni? Ha megérted tehát, hogy okkal küldött egy olyan személyt a sors számodra, aki árt neked. Ha megérted, hogy ezzel a sors a hasznodat szolgálja, s valójában nem is ártani akar neked. (Valójában az a személy árt saját magának, aki most bántott téged.) 
 
Úgy tudod helyesen kezelni, ha legalább te, most már pozitív karmát teremtesz magadnak. Ha elfogadod, amit kaptál, de elengeded, s megbocsájtasz. Ha minden tőled telhetőt megteszel ugyan, hogy ne engedd magad tovább bántani, de te sem bántasz vissza másokat.
Ne feledd: amit te kapsz másoktól, az a te múltad, s az ő jövőjük. Ahogy te viszonyulsz ehhez, az pedig a te jövőd.
 
 Mi a helyzet azokkal a (gonoszabb) lelkekkel, akik alacsonyabb szintekre kerülnek a szellemvilágban a testi haláluk után? 
(egy kedves hozzám forduló kérdése)

Ugye a testi halála után a lélek, visszatérve a szellemvilágba, olyan szintre kerül, amilyen az ő rezgésével hasonlatos, ebből következően olyan lelkek közé, akik hozzá (lelki értelemben) hasonlatosak. A szellemvilágnak tehát számtalan szintje létezik, mely a rezgésszámában különbözik egymástól, s vannak nagyon kellemetlen helyek is épp úgy, mint nagyon kellemesek. (Persze nem maga a hely kellemes vagy éppen kellemetlen, hanem az ott élő lelkek teszik ezzé vagy azzá.)

A pokol és a mennyország elnevezés éppen a nagyon alacsony és nagyon magas szintek létezéséből fakad, ugyanakkor mégis a e hétköznapi megfogalmazások csupán képletesen értendőek. Az olyan lélek, aki alacsonyabb szintre kerül, egy ideig még jól is érezheti magát abban a közegben, azonban előbb-utóbb mindenki életében eljön az a pillanat, amikor rájön, hogy nem jó ott neki. (A lélek természetes ösztöne az emelkedni, az Istenhez közeledni vágyás.) Mihelyst e pillanat eljött, minden lehetőséget megkap arra, hogy fejlődjön és hogy afeletti szintekre kerüljön. E fejlődését főként a testi életében tudja megtenni, tehát elsősorban egy testi élettel teheti ezt meg. (Fejlődni nem lehet ugyanolyan lelkek között, csak olyan helyzetben, amikor van, akit Te emelhetsz és van, aki Téged emelhet fel, ha magad is kívánod.)

Összegezve tehát: nincs örök szenvedés és nincs örök mozdulatlanság és változatlanság sem a "rossz" szinteken sem. A szellemi segítők minden lelket igyekeznek bátorítani és ösztönözni a fejlődésre, a feljebb jutásra, azonban e döntést a léleknek kell meghozni. S utána minden segítséget megkap ehhez, noha a fejlődést, az emelkedést már persze neki kell megtennie.

- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -