Veronika férje tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után nagyon különös jeleket, sugallatokat észlel: mintha férje üzenne neki a túlvilágról. Vajon lehetséges, hogy a férje vigyáz rá odafentről?
Fotó: Ironika / Shutterstock
Veronika és férje, Tamás közel 20 éve, az egyetemi évek óta alkottak egy párt. Bár gyermekük nem született, a közös érdeklődési köröknek és kiterjedt baráti kapcsolataiknak köszönhetően teljes értékű életet éltek, szinte teljes szimbiózisban. Egészen addig a napig, amikor megtörtént az a katasztrófa, melyet rémálmában sem gondolt volna senki: Tamás 42 évesen edzés közben szívrohamot kapott, az életét a gyorsan kiérkező orvosok sem tudták megmenteni.
Veronika teljesen összeomlott, elképzelni sem tudta az életét Tamás nélkül. Hetekre bezárkózott a lakásba, senkinek sem igényelte a társaságát. Dolgoznia pár hét után vissza kellett mennie, kénytelen volt hát kibújni a csigaházából. Ekkor kezdődtek a rendkívül különös megérzések és egybeesések…
Segítség a túlvilágról
Veronika férje jellegzetes parfümillatát érezte az élelmiszerbolt kasszájánál, majd egy sugallat formájában, mintha Tamás szólt volna hozzá : „ Menj vissza még paradicsomért”. Maga sem tudja, miért, de az árut a futószalagon hagyva elindult a zöldségstand felé. Legnagyobb meglepetésére a teljes kulcscsomóját a paradicsomok közelében találta. Kieshetett a zsebéből, miközben a zöldségeket válogatta korábban.
Az ehhez hasonló sugallatok rendszeressé váltak, Veronika kezdte úgy érezni, Tamás mindig vele van, gyakran képzelt diskurzusokat is folytatott vele. Természetesen barátainak is elmesélte a különös érzéseit és élményeit, akik aggódni kezdtek Veronika lelki épségéért – úgy gondolták, csak a képzelete játszik vele, és így próbál elmenekülni a fájdalmas valóság elől.
Veronika több, mint egy évig élte az életét Tamás „ túlvilági” jelenlétével, míg egy napon minden megváltozott.
A munkahelye melletti ételbárban ebédelt, ahol rendkívüli módon felfigyelt egy férfira. Már csak azért is, mert a káposztás tésztát cukrosan-borsosan ette, éppúgy, mint az imádott férje.
A férfi egy sapkát viselt, amin a „Minnesota” felirat szerepelt. Veronika gyomra görcsbe rándult, hiszen Tamással életük legemlékezetesebb utazása Minnesotát is érintette – férje az amerikai út során kérte meg a kezét.
Beszédbe elegyedtek egymással, kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük , amit nem sokkal később randevú is követett. Bár Veronika eddig minden férfi közeledését elutasította, ez a két egybeesés visszaigazolás volt számára, hogy a választását Tamás is helyeselné. Miután nagy nehezen átadta a szívét az új kapcsolatnak, egy este újra érezte férje parfümillatát, és egy simogatáshoz hasonló érintést.
Úgy vélte, férje ezzel búcsúzott el tőle örökre….
Vajon valóban Tamás vigyázta őrangyalként Veronika lépteit, vagy más magyarázat is van a történtekre?
Számtalan történet látott már napvilágot, amely az elhunyt társ valamilyen szintű segítő- támogató szerepét említi. A jelek alapján valóban arra következtethetünk, hogy Tamás „szelleme” nem távozott el a túlvilágra, és egyfajta őrangyali funkciót betöltve Veronika mellett maradt, amíg erre szüksége volt a feleségének.
De az is elképzelhető, a gyász okozta poszttraumás stressz áll a jelenségek hátterében. Mivel Veronika szinte mindent a férjével együtt élt meg, és hozzá kötődtek a legszebb emlékei, ezek a pozitív emlékek olyan intenzíven voltak jelen a mindennapjaiban a haláleset óta, hogy egyfajta védőburokként funkcionáltak. Idegrendszere pedig olyannyira szenzitívvé vált a poszttraumás stressz hatására, hogy az állandóan jelenlévő, biztonságot nyújtó emlékképekkel keveredve mutatkozott meg az érzékszerven túli érzékelés – mintha nem ő maga érzékelne, hanem férje szelleme „ súgna” neki.
forrás: Szlovák Eszter spirituális tanácsadó - astronet.hu
