Ha Rudolf Steiner életművét röviden szeretnénk ismertetni, akkor - miután ráébredtünk, hogy lehetetlenre vállalkoztunk, - elsőként arra a kérdésre kell választ keresnünk, hogy mi az a teozófia, hiszen az általa kimunkált antropozófia a teozófia egy leágazásának, továbbfejlesztésének és „irányzatának” is tekinthető. Ekkor azonban újabb szellemi-történeti távlatokat kell nyitnunk, hiszen a teozófia sajátos megismerő képességet és szellemi létmódot jelent, melynek „igazi gyökerei sokkal mélyebbre, a különböző ezoterikus tradíciókon keresztül az ókori gnosztikus rendszerekig nyúlnak vissza.”.
Az antropozófia másrészt nemcsak a teozófiától, de a gnosztikus szellemi hagyományoktól és az ezotériától is elválaszthatatlan. A gnoszticizmus, valamint késői „leszármazottai”, a teozófia és az antropozófia is egyfajta szinkretikus szellemi-világnézeti áramlatok, melyeknek tanrendszerében különféle szellemi hagyományok vegyültek egybe. Így a teozófiában a keresztény spiritualizmus éppúgy helyet kap, mint az európai filozófiai vagy éppen a keleti vallások hatása.
Jellemző Steiner gondolkodására, hogy az európai szellemtörténet klasszikus alakjainak gondolatai sajátos, ezoterikus értelmezési tartományban, átlényegülve „hasznosulnak”, Platóntól, Arisztotelésztől Kanton át Hegelig. Steiner népszerűsége, sokakra ható szellemi kisugárzása abban érhető tetten, ahogy a főáramú filozófia hatástörténeti olvasatát egy sajátos, ezoterikus értelmezési tartomány szemüvegén át láttatta.
Az antropozófia a modern pszichoanalitikus elméletekkel részben egybecsengve azt mondja, hogy „valamikor az ember teljesebben vett részt álomszerű tudatállapotban a világ folyamataiban, de az anyagi dolgokhoz kötődve ez a képessége csökkent.” Az antropozófiát és a mélylélektant összefüggésbe hozni tehát nem irreleváns tudományos kísérlet.
Van azonban az antropozófiának egy rejtettebb, kevésbé közismert, távolról sem tudományos történelmi nexusa, nevezetesen a szabadkőművesség: Rudolf Steiner „33-mas fokozatú” szabadkőműves volt. Ez is magyarázza azt, hogy Steiner tanítása mindenféle autoriter rezsim egyértelmű és kategorikus elutasításában részesült.
Steiner filozófiájában nagy szerepet játszott Goethe természettudományos világszemléletének ezoterikus vetülete is. A goethei színtan fő tézise: a világosnak a sötétbe, a sötétnek a világosba történő sugárzása - tulajdonképpen a jó és a rossz egymásba játszása - kifejezetten keleti filozófiai-vallási elv. Ez a kontraszt alapvető lesz a steineri antropozófia emberképének pedagógiai illetve esztétikai tanításai számára.
Rudolf Steiner pedagógiája, mely a gondolkodó, emberközpontú nevelés módszerén alapul, Waldorf-pedagógiaként vonult be az oktatás történetébe. Ez egy olyan, a gyermekek egészséges és a koruknak, fejlettségüknek megfelelő fejlődését biztosító, komplex oktatási rendszer, mely „a testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyaránt hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján.” A Waldorf-pedagógia szemléletét összefüggésbe lehet hozni a szabadkőműves pedagógiai törekvések oktatás-módszertani elveivel, hiszen mindkettő az oktatáspolitikának rendszerek, társadalmi rétegek, pártok felett állóságát hangsúlyozza, hitet a humánumban, az abszolút erkölcsi jóban, az egyéni fejlesztés fontosságában.
A steineri antropozófia másik legismertebb vetülete az épületekben megvalósuló úgynevezett organikus építészet. Ennek historizáló formavilágában a hiperbolikus alakzatok dominálnak, a vízszintes és a függőleges metszeteit, a sötétség és világosság egyensúlyi, egymást átjáró helyzetét kifejezni hivatottan. A „steineri építészet” egyik nagy dilemmája, hogy például egy keresztény felekezet temploma megépíthető-e, összekapcsolható-e autentikusan ebben a hullámmozgásokat, szinkretikus gondolati-meditációs elveket, szempontokat magában foglaló stílusban?
Az egyik legismertebb organikus stílusú templom Antonio Gaudi Szent-család temploma Barcelonában, legismertebb hazai követője pedig Makovecz Imre volt. Makovecz egyes egyházi funkciójú, meglévő vagy éppen tervekben hátramaradt épületkoncepciói ma is teret adnak teológiai vitáknak, mint legutóbb a piliscsabai Stephaneum vagy éppen az Apor Vilmos térre álmodott, de eddig még meg nem valósult műve, az egyben életműve koronájaként is említett „Szentek és kárhozottak temploma.”
Érdekességként említjük meg, hogy a könyvtárunkban 1928-48 között tevékenykedett Hamvas Béla a hazai antropozófikus gondolkodás kiemelkedő alakja is volt.
- forrás:BOOKlászó - FSZEK -
- - - - - -
Barcelona Sagrada Familia - videó
forrás: Le Monde en Vidéo
