Egy orvosi vélemény a halálközeli élményekről

Hogyan jutnak a felszínre belső világunk képei és hangjai? Társulnak-e hozzájuk gondolatok? Minden csupán a neuronok tűzijátéka? A tudat tényleg az agyban létezik?

Dr. Pim van Lommel holland kardiológus


Az ember valóban csak egy biológiai gépezet, amely egy napon mesterségesen is létrehozható, ha végre megértjük a gondolatok komplexitását?

A mechanikai alapú elképzelést, mely szerint az agy az ember gondolati és létezési irányító központja, ma már egyre több tudós és kutató megkérdőjelezi.

A halállal kapcsolatos kutatások arra engednek következtetni, hogy

a tudat képes a testen kívüli létezésre.

Ezek a kutatások világszerte olyan személyeknek tesznek fel kérdéseket, akik átlépték az élet és a halál küszöbét. Sokan közülük kivételes tapasztalatokról számoltak be. Kortól, nemtől, vallástól és iskolai végzettségtől függetlenül mindannyian a halál különböző szakaszairól beszéltek.

Az elmesélt tapasztalatok között minden esetben ott szerepelt a testen kívüli érzés élménye, mindannyian arról beszéltek, hogy a saját testük felett lebegtek, az érintettek a fentről lefelé tekintésről és a könnyű lebegésről számoltak be, valamint arról, hogy szinte kényszerítette őket valami, vagy valami, hogy térjenek vissza a testükbe. Hihetetlen, hogy ezekről az élményekről olyan emberek számoltak be,

akiknek abban az állapotban nem volt agyműködésük, hiszen a klinikai halál állapotában voltak.

Az egyik legfontosabb tanulmányt ebben a kérdéskörben a holland kardiológus, Dr. Pim van Lommel jelentette meg. Tudományos alapossággal vizsgálta a halál közeli élmény jelenségét, melyről világszerte számtalan beszámoló jelent meg. Dr. Lommel szándéka feltárni, mi rejlik az élmények mögött:

„A legfontosabb kérdés számomra az, hogyan képesek az agyi működés nélküli emberek tapasztalatokat, élményeket szerezni. Jó néhány visszamenőleges elemzést végeztem és arra a következtetésre jutottam, hogy minden esetben a közös vonás az agyi oxigénhiány, emellett a megkérdezettek halálfélelemről és hallucinációkról számoltak be. A korábbi beszámolók és azok elemzése nem volt igazán tudományosan megalapozott, így 1988-ban 10 holland kórházban 44 szívrohamot kapott beteg bevonásával készítettünk felmérést a halál közeli élmény lefolyásáról és tartalmáról.”

A kardiológus számára a tanulmányok világossá tették, hogy a tudat a testen kívül is képes létezni. Ennek eredményeként újra kell értelmeznünk, mit is jelent az emberi létezés fogalma.

„Orvostanhallgatóként azt tanultam, hogy a tudat az agyban létezik, agyi funkciók eredménye. Ma már be kell látnunk, hogy ez csupán

egy sosem bizonyított hipotézis. 

A szívrohamot kapott betegek másodperceken belül elvesztik az eszméletüket, tehát tudat nélküli állapotba kerülnek, a test reflexei is megszűnnek, amelyeket az agykéreg irányít.

Megállapíthatjuk, hogy fontos életjelként értelmezhető reflexek szűnnek meg működni. Megszűnik a légzés is, ami az agytörzs leállását mutatja, ha EEG-vel megvizsgáljuk az agy elektromos működését, a görbe 15 másodpercen belül kiegyenesedik.

A szívrohamot kapott betegek több mint 20, olykor 60 másodperc alatt nyerik vissza a tudatukat. Ami igazán megdöbbentő, hogy a betegeknek úgy vannak tapasztalataik, emlékeik, érzéseik, hogy az agyuk nem működik, tehát az eddig megtanultakat újra kell gondolnunk.

Véleményem szerint a tudat nem az agyban lokalizálódik és az agynak nem fenntartó, hanem egyfajta befogadó funkciója van, amely mondjuk így, megtapasztalja a tudatot.”

(forrás: kutatokozpont.hu - rejtelyekszigete.com)

A tudatosság és a halálközeli élmények - Pim van Lomme - videó

Anand Dilvar: Rab - Testbe zárt lélek

"Ne tekintsd magától értetődőnek, hogy élsz! Ne tedd szokásoddá, hogy reggelente unottan, rosszkedvűen vagy épp aggodalmaktól gyötörten kászálódsz ki az ágyból! Nyisd ki a szemed, és adj hálát a csodáért, hogy látod a világot! Adj hálát azért, hogy hallod a madarak csicsergését és a gyermekek kacagását! Szorítsd a kezed a mellkasodra, és érezd erős szívverésedet, amely ezt dobolja:

"Most élsz, most élsz, most élsz!"

Ez lehetne a könyv mottója is egyben, bár beismerem, nyitottnak kell lenni az ilyenfajta megközelítésre ahhoz, hogy befogadd ezt a könyvet.

Nagyon ritkán olvasok ezoterikus könyvet, fiatalabb koromban, felnőtt korom küszöbén közel álltak hozzám az ilyen jellegű könyvek, de valahogy úgy esett, hogy nagyon sokáig - évtizedekről is beszélhetek azt hiszem - elkerültük egymást. Az ezotéria, és én.

Most viszont megtalált ez a könyv, és én félve kezdtem az olvasásához. Nem tudom, miért éreztem magamban ezt a távolságtartást, mert elolvasva azt mondom, hogy időről időre mindenkinek el kellene olvasnia egy ilyen könyvet. Vagy akár ezt a könyvet, mert ha így tennénk, és rendszeresen elővennénk, belelapoznánk, akkor azt éreznénk, hogy valaki jól megrázott, kinyitotta rendesen a szemünket, hogy élvezd már végre a jót, örülj az életednek, ne a jövőtől félj, és ne a múlton rágódj.
Nem mond újat a könyv, ezeket mind tudjuk, ám jó mélyre el is dugjuk egy legalsó fiókba és hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róla. Arról, ami fontos. Ez a könyv segít, hogy kinyisd a fiókot és nézz bele, egy amolyan emlékeztető a mindennapokra.

Számomra az egyik legrémisztőbb állapot, amiben ember csak létezhet, egy olyan kóma, amelyben a test teljesen tehetetlen és kiszolgáltatott, mindenki azt gondolja, hogy kész, véged van, közben te mindent látsz, mindent hallasz, de nem tudsz megszólalni, nem tudsz jelezni. Hé, emberek, hiszen hallok, látok, érzek!! Élek!

Ez ennek a könyvnek az alaphelyzete. Adott egy férfi, egy tehetetlen test, amely test csak gépek segítségével marad életben, és senki nem tudja, hogy az elméje, a tudata, a lelke is tehetetlen-e. Szerettei azért bíznak a csodában.

Alkohol- és drogproblémái következményeként kerül ebbe az állapotba. Teljesen egyedül, magára hagyatva, bezárva a testébe, egyszercsak meghallja a saját belső hangját. Akivel a hátralévő időben újraéli, átbeszéli élete jelentős eseményeit, kapcsolatát a szüleivel és a kedvesével, az italhoz és droghoz való viszonyát és meglátja azt, amit eddig nem látott, eljut lelke olyan mélységeibe, ahol még nem járt, amiről nem tudott.

Elgondolkodik azon, hogy mi az élete értelme, másokat kell-e hibáztatni azért, ahová jutott, ahol most tart. Bűntudatot, rossz érzéseket kell-e őrizgetnie az életben, előbbre visz-e, vagy elnehezít. Belső hangja segítségével rájön, hogy mi a fontos és mi az, amit el kell engednie. Megbékél önmagával, szerettei iránt hatalmas szeretetet érez, kész a változásra, egy új útra.

A könyv a pozitív gondolatok prófétája, a lelki megbékélés, a család, az életöröm szószólója, érdemes megfontolni, elgondolkodni a mondanivalóján, és amikor azt gondoljuk, hogy rossz nekünk, csak vegyük elő újra. Éljünk és élvezzük!

A könyv érdekessége, hogy kétnyelvű, a második felében angolul is elolvashatjuk.

részlet a könyvből:

 https://www.lira.hu/upload/M_28/rek3/1353468.pdf

Anand Dilvar

Anand Dilvar fáradhatatlan kereső és szenvedélyes utazó, aki ezt a nevet – mely annyit tesz, „Szívbéli boldogság” – 2003-ban vette fel, amikor Osho indiai meditációs központjába utazott tanulni.
Születési neve: Francisco Ángel Real

„Ráébredtem, ez az élet az egyetlen alkalmunk arra, hogy önmagunk lehessünk.”

A szerző Gestalt-terapeuta és motivációs előadó, aki több mint 30 könyvet írt már az önismereti fejlődésről. A Rab című könyve Mexikó egyik legnagyobb bestsellere.

Anand Dilvar hazájában, Mexikóban Osho tanainak egyik legismertebb képviselője. Több mint 30 önfejlesztő könyv szerzője, az El Camino Rojo Ediciones kiadó vezetője, a Vision Quest spirtuális központ alapítója, worshopok szervezője és oktatója. A spirituális tudatosság és a meditáció elkötelezett híve. Írásai az emberi lét nehéz aspektusait mutatják be, a legalattomosabb szenvedélyek rabságáról és az élvezetek mögött megbújó veszélyes hibáinkról szólnak.

(forrás:konyvutca.blogspot.hu-edesvizkiado.hu)

Anand Dilvar - RAB (Testbe zárt lélek) - videó

Híres magyarok okkult arca

A „nagy” vagy jelentős jelzővel illetett magyarok között szép számmal találunk olyan életrajzi vonatkozásokat, amelyek egyértelműen arról számolnak be, hogy az illetőt szoros szálak fűzték a rejtélyek tudományához, az okkultizmushoz.

Sokat kritizált oktatási rendszerünk és tananyagunk kétségkívül sokkal fogyaszthatóbb volna, ha nem traktálnák a diákokat a koruk miatt igencsak nehezen megjegyezhető, nem befogadható, unalmas és sokszor felesleges információkkal. Ehelyett lehetne izgalmas, inspiráló és oknyomozó történetekből álló kutatásokat folytatni, vitákat és előadásokat tartani akár a magyar történelem misztikus oldalát illetően is. Merthogy volna itt miről beszélgetni. Lássunk néhány példát!

Tudtad, hogy Kossuth Lajos szabadkőműves volt?

A szabadkőművesek szerint a nagy építőmester és ezzel a világ első szabadkőművese Isten. Magyarországon Mária Terézia udvarában bontakozott ki a szabadkőművesek irányzat, melyek csakhamar illegalitásba kényszerültek. Tény, hogy Kossuth Lajos szabadkőműves volt. „Isten Második Fiának”, illetve a „Magyar Mózesnek” is nevezték őt.

Természetesen Kossuth sokkal szerényebb volt attól, hogy elfogadja ezeket a titulusokat, így ő megelégedett a „Fény Fia” elnevezéssel.

Kacsa, anekdota, feltételezés, mítosz, félműveltség, vagy merő szenzációhajhászás volna csupán részemről ezt állítani?

Kossuth Lajos 1852-ben az USA-ban belépett szabadkőművesek közé.

Bizonyítható történelmi tény, hogy Berényi Zsuzsanna találta meg Kossuth Lajos eredeti belépési nyilatkozatát.

A szabadkőművesek sorát erősítette a Nemzeti Múzeum egyik igazgatója, aki a magyar kulturális élet meghatározó személyisége és ezzel a felsőbb körök jelentős gondolatformálója volt: Pulszky Ferenc. Ő még szabadkőműves páholyt is alapított, ti. a Corvin Mátyáshoz, az Igazságoshoz nevű szerveződést. Nem mellesleg Kossuth Lajos titkára volt.

Ezek után nem feltételezés, hanem logikus következtetés, hogy ők összedolgoztak egymással és a szabadkőművesekkel.

Evezzünk az irodalom vizeire! Ott is szép számmal találunk okkultizmusra és ezotériára hajazó magyar koponyát. Itt van mindjárt Jókai Mór, akinek Az arany ember és A kőszívű ember fiai című művei kötelező olvasmányok. Jókai regényeiben a természetfeletti világok lényei is szerepelnek. Így a démonoktól és kísértetekről kezdve az asztaltáncoltatásig számos spiritiszta elemet lop bele műveibe az írófejedelem.

Hadd idézzek néhány gondolatot Jókai Mór már-már profetikus és utópisztikus, egyesek szerint steampunk A jövő század regénye (1872-től publikálva) című művéből, mely 1952 és 2000 között játszódik:

„Szaporodtak vele a kettős életű emberek, kik egy időben két helyen hisznek élni; a távolbalátók, kik messzeeső helyen történteket itt-történőkként látnak. A pólusok alatti ősvilág szemlélete felköltötte a múltba visszalátást; a légmagasban uralgó csend az idegeket túlvilági zene hallására csábítá. A sok futó idegen arc között egy-egy ember saját magát vélte felismerni; vagy elhunyt kedvesével találkozott össze, s idegei tovább fejtették e gyötrő gondolatot.”

Ami a kísérteteket illeti, szintén egy rövid idézet ugyanonnan:

„Az őrt álló katonák kísértetet láttak. A rémséges „Befana” a Habsburgok hagyományaiban emlékezetes „fehér asszony” megjelent a folyosókon; az őrök rálövöldöztek, és nem fogott rajta a golyó.”

A magyar sci-fi vagy fantasztikus irodalomnak – mert így is hívhatjuk az okkult és spirituális tartalmú prózát – Jókai az egyik állomása. Novellái közül az Óceánia, regényei közül Egész az északi pólusig, Fekete gyémántok, Ahol a pénz nem isten címűek mélyen elgondolkodtatók, mivel valóság és fikció határán mozognak.

A magyar zseniknél maradva, önkéntelenül eszünkbe ötlik Madách Imre és Az ember tragédiája (1862), melyben valóságos látnoki erővel mozog térben és időben, felfedve a 20. század olyan eseményeit, melyeket mi már nagyon jól ismerünk: totalitárius diktatúrákat vagy épp a globalizálódó világot. Az ember tragédiája tele van okkult szimbólumokkal és vitán felül áll, hogy a magyar irodalom talán legspirituálisabb és legprofetikusabb műve fausti magasságokat súrol.

Mikszáth Kálmán sógornőjének adott interjújában egyértelműen utal rá, hogy elfogadja a reinkarnáció létezését, amikor azon lamentál, hogy élte-e vagy fog-e élni egy bizonyos házban, s nem tudja eldönteni, hogy most a lelke időben előrefelé vagy hátrafelé jár-e.

A 18-20. századi magyar értelmiség köreiben tagadhatatlanul jelen volt részint a kor divatja miatt, részint meggyőződéses alapon a szellemi megújhodás igényét hordozó spiritualitás többféle formája. Sokan az igazságot keresték a spirituális filozófiában, csalódva koruk egyházi és hatalmi törekvéseiben, a világ jobbításán kívántak dolgozni azon belátás nyomán, hogy a vallások és a politika már leszerepelt, s valami reformra, felvilágosodásra, forradalmi tettre és újjászületésre volna szükség. Innen nézve ismerősen csenghet a reformkor vagy a felvilágosodás kora elnevezés. A cél tehát az igazság megismerése és a szabadság megvalósítása lett volna. Hogy mi valósult meg ebből, azt a történelem hasábjairól már ismerjük.

Az okkultista körökben forgó, titkos vagy ezoterikus társaságok tagjainak számító híres magyarok között találjuk a teljesség igénye nélkül a következő személyeket:

Kazinczy Ferencet, akinek Orpheus volt az álneve

Széchenyi Ferencet, a Nemzeti Múzeum alapítóját

Szabó Ervint, a könyvtárost és politikust

gróf Festetics Györgyöt, a keszthelyi Georgikon alapítóját Helikon álnéven

Felsőbüki Nagy Pált, akinek komoly szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásában (egyesek szerint ő nem volt szabadkőműves)

Madách Sándort – Saint-Germain feltételezett tanítványa volt, Madách Imre nagyapja

Jászi Oszkárt, a Martinovics Páholy alapítója

Ady Endrét, az imént említett páholy reklámarcát, noha alig vett részt ülésein

Ady Lajost, Ady Endre öccsét

Rákosi Mátyást, akinek szabadkőműves tagsága vitatott, de egy időben támogatták őt, később betiltotta a szabadkőműves páholyokat

idősebb Adrássy Gyulát miniszterelnökj

Báróczi Sándort műfordító

Benczúr Gyulát festő

Csáth Gézát író

(A sor hosszasan folytatható.)

Mindezzel az eszmefuttatással csupán azt szerettem volna illusztrálni, hogy a híres magyarok közül soknak volt olyan életkorszaka és hajlam, amikor többé vagy kevésbé érdeklődött a természetfeletti és a természetes titkok után. Némelyikük pedig kifejezetten a titkos tudományok művelőjévé vált.

(Száraz György - http://boldognapot.hu)

Mit jelent az okkultizmus? forrás: Szabad Gondolat - videó

Szellemi énünk megtapasztalása

Az ókori kínai bölcs, Lao-ce tanította: „Cselekedjetek tevékenykedés nélkül! Dolgozzatok erőfeszítés nélkül!” A nyugati elmének úgy hangzik ez, mint egy zen koan. Hogyan cselekedhetnénk tevékenykedés nélkül, és hogyan dolgozhatnánk erőfeszítés nélkül?

Lao-ce olyan titkot fedett fel, amelyre minden adeptus rájött. Arról beszélt, hogy amikor a kisebbik énünk (az egónk) félreáll az útból, akkor nagyobbik énünk (a szellemi én) erőfeszítés nélkül tud cselekedni.

Ugyanezt másféleképpen is kifejezi Lao-ce, amikor azt mondja:

“Ahhoz, hogy teli legyünk, előbb ki kell ürülnünk… Aki tudja ezt, annak számára az alázat a világ védett völgyévé válik.”

Más szóval, az, aki alázatossá tette egóját, megteremti azt a szent helyet, ahol a Szellem védve lehet. A taoista meghatározás szerint, amikor ,,üresek” vagyunk, akkor töltődhetünk fel a Taóval – a mindenütt jelenlévő Szellemmel, a Végső Valósággal. Mai szóhasználattal élve: nem lehetünk egyszerre megtelve magunkkal is, és a Szellemmel is. Van egy szellemi énünk, amely a valódi természetünk.

Az alacsonyabb én, az emberi ego eltakarhatja a szellemi én napját, és útjába állhat. Több szellemiséget tudunk építeni az életünkbe, ha üresek és nyitottak vagyunk, mint a völgy, és tudatosan engedjük szellemi énünknek, hogy tanítson bennünket, és kifejezze magát rajtunk keresztül. A XIX. században élt hindu szent, Rámakrisna így fejezte ki ezt:

„Én vagyok a gépezet, Te pedig [Isten, a Magasabb Én] a kezelő… Úgy beszélek, ahogyan beszéltetsz. Úgy cselekszem, ahogyan cselekedtetsz.”

Jézus ugyanerről az igazságról beszélt, amikor azt tanította: „Én semmit sem cselekedhetem magamtól; …hanem az Atya, aki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.”

Dov Baer, haszid tanító ugyanezt összegezte, amikor azt mondta: „Bármit csinál az ember, Isten csinálja azt.” Ha le tudunk mondani az ego uralkodási vágyáról, ha át bírjuk engedni a szituációt Istennek, szellemi énünknek, a lehetőségek olyan ajtaját nyitjuk fel, amelyről korábban .nem is álmodtunk.

„A küzdelem érzete teremti meg a küzdelmet”

– mondja a felemelkedett mester, Saint-Germain.

Túlzott aggodalmaink, szorongásaink olyanok, mint a szemellenző. Ha szemellenző van rajtunk, nagyon szűk a látókörünk, és lehetetlenség észrevenni minden lehetőséget. Sőt lehet, hogy rossz helyen keressük a választ. Amikor nyitottak vagyunk arra, hogy más szemszögből nézzük a dolgokat – amikor elengedettek vagyunk, befogadásra kész hangulatba kerülünk, és megnyílunk, akár egy völgy.

(forrás:rejtelyekszigete.com )

 

- - - - - - 

Lao-ce utolsó tanításai - videó

forrás:SpiritualDignity

 

7 különbség a vallási tanok és a spiritualitás között!

Sok ember nincsen tisztában azzal, hogy miben különbözik a vallás és a spiritualitás.

Vannak, akik azt hiszik, hogy a spirituális emberek valamilyen szekta tagjai, netán boszorkányok, varázslók, akik valamilyen misztikus, titokzatos dologgal foglalkoznak. De most tisztázni fogunk mindent!

Íme, a 7 különbség a vallás és a spiritualitás között.

1. A vallás engedelmességre tanít, a spiritualitás viszont felszabadít

A vallás keretet ad az életednek, megmondja, hogy milyen helyzetben, hogyan viselkedj, de ha megszeged a szabályokat bűnhődésre ítélnek. A spiritualitás arra tanít, hogy kövesd a szívedet, és minden amit érzel, az helyes. Megteremti a szabadságot az életedben, megtapasztalhatod a harmóniát, és a választás lehetőségét.

2. A vallás a félelmeiden keresztül nevel, a spiritualitás megmutatja, hogy miként lehetsz bátor

A vallás megmondja neked, hogy mitől kell félned. A spiritualitás arra próbál meg rávilágítani, hogy miként küzdheted le a félelmeidet, a bátorság, a szeretet, az elfogadás segítségével. A spiritualitás megtanít arra, hogy mikét irányíthatod a félelmeidet.

3. A vallás az “igazat” mondja, a spiritualitás engedi, hogy te magad jöjj rá az igazságra

A vallás megmondja neked, hogy miben higgy, ami az egyenlő az igazsággal. A spiritualitás arra biztat, hogy találj rá te magad az igazságra, alakíts ki kapcsolatot a magasabb tudati szinteddel, aki segít megvilágosodni.

4. A vallás elválaszt a többi hitet valló embertől, a spiritualitás megpróbál hidat teremteni

Minden vallás a maga nézetével, igazával próbálja meggyőzni a híveit, ami viszont ellentéteket szül a más vallásúakkal szemben. A spiritualitás minden emberben az igazat keresi, függetlenül az illető vallási hovatartozásától. A spiritualitás az emberi egyéniségre, egyediségre, az emberben rejlő istenség megismerésére összpontosít, függetlenül a vallási hovatartozástól.

5. A vallás függővé tesz, a spiritualitás pedig függetlenné

A vallásos ember attól nyugszik meg, hogy eleget tesz az egyház előírásainak, ami egy időn túl függőséget okozhat. A spiritualitás arra tanít, hogy nincs szükséged semmire, ahhoz, hogy boldog légy. A boldogság, az istenség, a szentség benned van, nem kell azért templomot építeni.

6. A vallás a büntetésben hisz, a spiritualitás a karmában

A vallás szerint, ha nem tartod be az előírásokat, akkor bűnt követsz el, és vezekelned kell. A spiritualitás úgy tartja, hogy minden döntésednek, cselekedetnek következménye van, ami átmegy a következő életedben, és majd akkor kell megoldást találnod, így biztosítva a lelki fejlődésedet. Ez hívják karmának

7. A vallás arra tanít, hogy más útját kövesd, a spiritualitás meg arra, hogy a saját magad útját járjad

A vallás egy példázattal szemlélteti, hogy kinek a nyomdokait kell követned, amit Isten jelölt ki számodra. A spiritualitás megengedi, hogy te magad alakítsd az utadat, te magad jöjj rá a megvilágosodásra, mert a saját igazság megtalálása a fontos.

(forrás:filantropikum.com)

Stanislav Grof: Spiritualitás, vallás és a kollektív tudattalan megnyílása - videó

Előző életek őrzői: a Drúzok

A drúz az egyetlen olyan közel-keleti népcsoport, aki nemcsak szó szerint hisz a lélekvándorlásban, hanem teljesen normálisnak és hétköznapinak tekinti, ha valaki emlékszik előző életének minden részletére.

A drúzok a lélek vándorlását szinte szó szerint veszik, miután úgy tartják, a lélek valóban az utolsó lélegzetvétellel távozik a testből, csak azért hogy azonnal, szinte egyidejűleg foglalja el helyét egy újonnan születő magzat testében, aki minden esetben a drúz nemzetség tagja, és leggyakrabban az elholt családjának leszármazottja. Így hitük szerint a lelkek generációról generációra vándorolnak, egyetlen hatalmas lélekközösség formájában.

A drúzok többsége Szíria és Libanon területén él, de számottevő kisebbségben élnek Izrael és Jordánia határain belül is. A drúzok, az iszmáelita síita iszlámból kialakult egyistenhívő vallási közösség, amit Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapított a 10. században, Kairóban. Nevüket a 11. századi misszionáriusról, Muhammad ad-Darzíról kapták.

Becslések szerint a 1 millióan lehetnek, ami lenyűgöző ezeréves fennállásukat ismerve, és azt, hogy a reinkarnációba vetett hitük miatt a drúz vallás nem engedi meg sem a betérést sem az áttérést a tagjainak, és a közösségen kívüli házasságot sem.

Ez azt jelenti, hogy hitük szerint ugyanaz az 1 millió lélek él tovább a közösségben, aki ezer évvel ezelőtt a drúz nemzetség ősalapítója volt. A drúzok féltve őrzik vallási titkaikat, és csak egy beavatott elit, az ukkál („ismerők”) vehetnek részt teljesen a vallási szertartásokon, és csak ők férnek hozzá a „bölcsesség” (hikma) titkos tanításaihoz. Ezzel együtt a lélekvándorlásról vallott nézeteiket könnyű megismerni miután ezek a hétköznapok természetes részét képezik. 

A drúzok vándorló lelke

A drúzok szerint minden ember újjászületik, ha jó, ha rossz életet élt. Az újjászületés nem jutalom, vagy büntetés, hanem természeti törvény, ami válogatás nélkül mindenkire hat.

Felfogásuk szerint a nem drúz emberek lelke is vándorol testről-testre, életről-életre, tetszőleges helyet választva akár saját, akár más nemzetek tagjaként. Leggyakrabban persze minden lélek ott folytatja ahol abbahagyta, ugyanabban a közegben, tehát nem vándorol keletről-nyugatra vagy más országok, más kultúrák, más nemzetek tagjaként.

A lelket az érzelmi kötelékek vezetik, oda születik, azok az emberek közé akikhez kötődik. Ezért leggyakrabban minden ember saját családtagjai, vagy a számára legfontosabb spirituális közösség tagjaként születik újjá. A drúzok hisznek abban, hogy ők olyan erős kötelékben élnek, hogy minden drúz saját családjában, vagy annak közvetlen közelében testesül meg újra.

A drúzok szerint minden ember képes visszaemlékezni arra, hogy ki volt előző életében, de ezeket az emlékeket viszonylag korán, kettő és öt éves kor között a legkönnyebb felidézni. Mindenki csak az egyel korábbi életére emlékszik, és általában azoknak az életeknek az emlékei jönnek vissza maguktól, amelyek valamilyen drámai véggel, például erőszakos halállal végződtek.

Felfogásuk szerint ez azért van így, mert a hirtelen halál tényét a lélek nehezebben fogadja el, és az előző test tiltakozva engedi útjára a tőle erőszakkal elvett lelket. Miután az 1980-as évek libanoni háborúja szinte minden ott élő drúz családot érintett, az ilyen erőszakos véget érő előző életek emlékei ma a drúzok körében általánosnak mondhatók. 

Egy drúz reinkarnációs eset

Roland Littlewood, angol antropológus egyik nemrégi tanulmányában számos esetet jegyez fel, ebből idézek egyet: Alaa S. egy vízvezeték-szerelő 12 éves fia, már 2 éves korában különös érdeklődést mutatott az autók iránt, és rendszerint szívesen heverészett az autók alatt, a kipufogókat nézegetve.

Mikor már beszélni tudott, olyan szavakat használt, amiket csak idős emberek és a helyi sejkek használnak. A szülők nem találtak magyarázatot mindaddig, amíg 6 éves korában fiúk el nem vitte őket egy közeli autó-felszerelés üzlethez, amiről állította, hogy előző életében az övé volt. illusztráció

Littlewood beszámol, hogy az üzlet alkalmazottait kikérdezve megerősítették, hogy a fiú olyan dolgokat tudott az üzletről, amiről nem lehetett tudomása, mint például, hogy milyen lyuk volt a földön, amit korábban már eltüntettek, amikor a fiú még csak 3 éves volt és akkor még sohasem járt az üzletben.

A volt tulajdonos egy sejk volt, aki egyike volt annak a hat embernek, akiket egy rakétatámadásban megöltek a Libanoni háborúban. Littlewood szerint a fiú rendkívül tájékozott volt autóalkatrészekben, noha semmilyen ilyen képzést nem kapott. Soha semmilyen anyagi haszna nem származott ebből a felismerésből, bár előző életének családtagjaival tartja a kapcsolatot.

Az eset jól példázza, hogy a visszaemlékezés még gyermekkorban és fokozatos ráébredéssel történik. Az előző élet teljes emlékhalmazának átszakadása, az amikor a gyermek teljes bizonyossággal emlékszik előző életének minden mozzanatára kettő és öt éves kor között következik be. Ezt a pillanatot a drúzok notq-nak nevezik, és vallják, hogy minden gyermek őrzi ezt a képességet, ha hagyjuk őket emlékezni…

(forrás: Tarr Bence László tarrdaniel.com)

Drúz Szerelem - videó

Mesebeli tájjá változik az esős évszak során Brazília legkülönlegesebb vidéke

Különleges táj terül el Brazília északkeleti részén található Lençóis Maranhenses Nemzeti Parkban, ahol szinte végeláthatatlan, vakítóan fehér homokdűnék és kristálytiszta vizű tavak sorakoznak.

A száraz évszakban a szél a szárazföld belseje felé fújva 40-50 méter magas dűnéket épít, még a parttól 50 kilométerre is. A homokdűnék folyamatosan mozgásban vannak, minden évben több métert tesznek meg, akár 20 métert is vándorolnak.

Az egyedülálló táj létrejötte két közeli folyónak, a Parnaíba-nak és a Preguiças-nak köszönhető, melyek a szárazföld belsejéből homokot szállítanak az Atlanti-óceánba, majd a tengeráramlatok nyugatra, a part felé sodorják hordalékukat. A folyami homok zöme így végül a nemzeti park 70 kilométer hosszú partvonalán rakódik le.

Az esős évszak során, mely januártól júniusig tart, a homokdűnék közti völgyek megtelnek esővízzel, így jönnek létre a tavak, melyek között vannak több mint 200 méter hosszú és 2-3 méteres mélységűek is. Az addig élettelennek tűnő, homokdűnék uralta vidéken, közel 1500 négyzetkilométeren több száz tavacska jelenik meg.

A gyönyörű természeti látványosság három órányira van Sao Luistól és a régió legfőbb attrakciójának számít. Júliustól szeptemberig, amikor az esők alábbhagynak rengetegen érkeznek a nemzeti parkba, hogy megcsodálják az egyedülálló vidéket és csobbanjanak egyet a kellemes hőmérsékletű tavakban.

(forrás: erdekesvilag.hu)

Halál és távozás

“Ó Istenem, nem haltam meg igazán…vagy mégis? Úgy értem, hogy a testem ugyan halott – látom magam alatt – de én lebegek. Le tudok nézni és látom a testemet, kiterülve a kórházi ágyon. Körülöttem mindenki azt gondolja, hogy meghaltam, holott ez nem igaz! Kiáltanék, hogy:
Hé! Valójába nem vagyok halott! Olyan hihetetlen, az ápolónők lepedőt húznak a fejemre, az ismerőseim sírnak. Halottnak kéne lennem, és én mégis élek! Furcsa, mert a testem teljesen halott, miközben én felülről körüllebegem azt. Élek!” 

Ezeket a szavakat egy férfi mondja el, mély hipnózisban, mikor újra átéli a halálát. Szavai rövid, izgatott kitörésekben buggyannak elő belőle, és azt a meglepetését tükrözik, amit akkor érez, mikor látja és érzi, hogy milyen élményt él át a fizikai testétől frissen megvált lélek.

Miután lassan múlni kezdett a megdöbbenés, amit saját halálának és lelkének a testéből történő kilebegése láttán élt át, egyre olajozottabban kezeli a felbukkanó képeket. Mivel elméjének tudatos, elemző részének egy kis hányada még mindig funkcionál, ráébred, hogy korábbi tapasztalatát teremti meg újra. A tudatalatti hipnotikus szintről a terapeuta gyorsan a tudat-fölötti szintre emeli a férfit, aki így már készen áll arra, hogy válaszoljon a szellemvilággal kapcsolatos kérdésekre.

Egyre magasabbra emelkedek..még mindig lebegek..visszanézek a testemre. Olyan, mintha egy mozifilmet látnék, csak éppen olyat, amiben én is szerepelek. Az orvos nyugtatja a feleségemet és a lányomat. A feleségem zokog. megpróbálom elérni az elméjét, hogy elmondhassam neki, velem minden rendben van. Ám annyira elborítja a gyász fájdalma, hogy nem jut el hozzá a gondolatom. Azt akarom, hogy tudja, a szenvedésem véget ért. …,hogy megszabadultam a testemtől…, hogy már nincs szükségem rá…hogy várni fogom. Azt akarom, hogy tudja, de ő nem figyel rám! Most távolodom tőle.

Ezt követően utasítások segítségével elkezdi felidézni a szellemvilágba költözésének folyamatát. Általában az történik ilyenkor, hogy a hipnózisban lévő alanyok egyre erősebben kapcsolódnak a szellemvilághoz vezető átjáróhoz.

A mentális képek egyre könnyebben fordítódnak le szavakra. Részletes magyarázatot hallhatunk arról, hogy milyen érzés is belépni a szellemvilágba.

Hatalmas mennyiségű, főleg balesetet szenvedett emberektől származó, az egészségügyben dolgozók által feljegyzett információval rendelkezünk, ami elárulja, hogy mi történik velünk a halálunkkor a testünkön kívül. A szóban forgó személyek klinikailag már halottak voltak, amikor az orvosi erőfeszítések hatására, mégis visszatértek a másik oldalról.

A lelkek meglehetősen könnyen hagyják el a testüket, illetve térnek abba vissza, különösen életveszélyes helyzetekben, amikor porhüvelyük a végét járja.

Sokan számoltak be arról, hogy a testük felett lebegtek, és onnan nézték, hogy az orvosaik életmentő beavatkozásokat végeztek rajtuk. Aztán visszatérve az életbe, ezek az emlékek fokozatosan elhalványulnak.

Az előző életekbe visszavívő hipnotikus korregresszió kezdeti fázisaiban adott leírások összhangban állnak azzal az információval, amit a néhány percre meghalt, halál közeli élményt átélők adnak. A két csoport között az a különbség, hogy a hipnotizáltak nem emlékeznek vissza az átmeneti halálukba megélt élményekre. A mély hipnózisban lévő emberek azt tudják elmondani, hogy milyen is az élet a végleges testi halált követően.

Hogy mi a közös a halál közeli élményt és az előző életüket befejező halált hipnózisban felidézők emlékei között?

Mindkét fél arról számol be, hogy furcsa módon lebegnek a testük fölött, megpróbálnak megérinteni szilárd tárgyakat, amelyek az orruk előtt válnak semmivé. Mindkét csoport tagjai átélik azt a bosszantó élményt, hogy eredménytelenül próbálnak élő emberekhez beszélni, valamint olyan erőket érzékelnek, melyek elhúzzák őket a halál helyszínéről. Az is közös vonás, hogy inkább nyugalom és kíváncsiság járja át őket, mintsem félelem.

Valamennyien beszámolnak a szabadság euforikus érzéséről és az őket körülölelő fényességről.

Néhány alany azt látta, hogy a halála pillanatában ragyogó fényesség vette körül, míg mások azt figyelték meg, hogy a fényesség távolabb volt egy sötétebb térből, amin valamilyen erő áthúzta őket. Gyakran alagút élményként írják le, ami már széles körben ismert.

Egy másik, a hatvanas éveiben járó férfi elmesélte 1866-ban bekövetkezett halálát, amit Sally nevű fiatalasszonyként élt át, akit szekérkaraván utazás közben öltek meg a kiowa indiánok.
Ebben az esetben a halál nem a legutóbbi életéhez kötődik, az élmények vizsgálata szempontjából nincs jelentősége. Nincs jelentős különbség a régi és a modern időkben elhunytak beszámolói között.

Hipnózisban az alany rendelkezik azzal a rejtélyes képességgel, hogy pontosan rá tud állni sok-sok előző életének bármely időpontjára és földrajzi helyszínére. Ez az emberi civilizáció korábbi szakaszaira is érvényes, amikor az országhatárok és a helységnevek különböztek a mostaniaktól. A régi neveket, dátumokat, helyeket néha nem könnyű minden életből a felszínre hozni, de a szellemvilágba való visszatérés az ottani élet emlékei mindig tiszták és élénkek.

(Forrás: Dr. Michael Newton Lelkünk útja - Holics-Mester Marianna)

Bíró Ica elmesélte, egy regressziós hipnózis során átélte a halál élményét. Tűzön égett el, és elmondása szerint fantasztikus élmény volt, egyáltalán nem negatív. Hisz a lélekvándorlásban, úgy vallja, ő egy öreg lélek, sok helyen járt már, élt indiánok között, és a fáraók világában is…- videó

 

Aki meghalt, nem halott!

Minden ember, aki halálközeli élményen ment keresztül, ugyanazt írja le: „valahogyan” elvált vagy kiszívódott a testéből. Testük elhagyása után pedig legtöbbször maguk is csodálkozva állapították meg, hogy még mindig élnek, és még mindig van testük, mely azonban másmilyen természetű, és másfajta képességekkel rendelkezik, mint a hátrahagyott, halandó test.

Mi nem halunk meg, ha a testünk megszűnik működni, és a tudat áthelyeződik a finom anyagú testébe. Mikor a lélek hátrahagyja a sűrű anyagú testet, és ezt követően a finom anyagú burkában él tovább az asztrális világban. Ez az asztrális világ nagyon hasonló, mint a mienk, közvetlenül a mi fizikai világunk körül is van, és átmeneti megállóként szolgál a lélek számára a „hazaútja” során. Ez a világ hét fejlődési szakaszra oszlik, melyek finomságukban és áteresztőképességükben különbözőek. És hogy melyik terület az, ami az újonnan érkezőt az asztrálsíkon várja, ez kizárólag a saját asztrális energiáitól függ, mert a kapcsolat csak rezgésazonosság esetén alakulhat ki. Ezek az egyes síkok nem egymástól elkülönülő helyek, hanem a tudat különböző síkjai által létrejött energiamezők, egymástól eltérő világok, melyeknek az elért érettségi szintje hasonló rezgéseket követel meg.

Mindez azonban még mindig a formák világához tartozik, mert az asztrálsík, amely körbeveszi a Földet, az érzések és a vágyak síkja, ahonnan az út a gondolatok felé, a mentális sík irányába vezet tovább, hogy rezgéseinket minél jobban előkészítse a lélek síkjaira. Mennyivel egyszerűbb és könnyebb azoknak, akik már ismerik a lélek fejlődési útjait. Amikor már magától értetődő, hogy a két földi lét közötti eltöltött idő nem a tétlenség ideje, hanem lehetőség az eddigi életek feldolgozására és egy újra való előkészületre.

A mai emberek nagy részét azonban nem érdeklik a magasabb dimenziójú világok és lények. Csak kevesen is ismerik ezeket a világokat, és azoknak a segítő hatását, akik ezekről a síkokról a nagy szeretetükkel a földön élő embereket támogatják. Így a halálról való tudás ablak lehetne, amin keresztül lehetővé válna a láthatatlan világokba való bepillantás. Az élet magasabb törvényeinek az ismerete pedig szélesebbre tárhatná az önmegismerés felé vezető ajtót, de még napjainkban is ez ellen a tudás ellen küzd nemcsak a tömegmédia, de az uralkodó elméletek is.

És mégis, ez a Föld körül lévő finom anyagú sík igen sűrűn lakott. A legalsó szinteken, vagyis közvetlenül a Föld birodalma fölött találjuk a természeti szellemek sokaságát, akiket csak egy egészen vékony fátyol választ el tőlünk. De már a következő síkokon találkozunk mindazokkal, akik a fizikai halál után ideérve azon vannak, hogy az életüket, amit éppen visszahagytak, annak a fényében, amit itt megélnek, újfajta módon értsék meg.

De itt senki sincs egyedül, ezen a síkon rengeteg segítő tevékenykedik, és mindenkit kísérnek, aki készen áll arra, hogy megértse a „Nagyobb Életet”. De ha valaki az újonnan érkezők közül már egy fejlettebb lélek, annak természetes, hogy mindjárt a segítők közé sorolja be magát. Ezen a síkon sok látogatóval is találkozunk: magasabb síkokról jövőkkel, akik segítő módon ténykednek itt, éppúgy, mint a földi világunkból érkező beavatottakkal. Ők olyan emberek, akik még fizikai testükben élnek, de már megtanulták fizikai burkukat akaratlagosan elhagyni, hogy – teljes tudatossággal asztráltestükben – másoknak segítséget nyújtsanak.

A mi individuális, örök Énünk, a lelkünk, olyan, mint egy örökké élő fa. A különböző személyiségeink, mint levelek nőnek ezen a fán, hogy emberekként lehetőségünk legyen a Földön – tavaszaink, nyaraink és őszeink során – tapasztalatokat gyűjteni. Így mindaz, amit a levelek befogadnak és feldolgoznak, mint értékes esszencia áramlik tovább a fába és ősszel, amikor egy kör, egy tapasztalat, egy élet véget ér, minden visszahúzódik a törzsbe. Aztán az elszáradt levelek lehullnak, de a fa, a lélek nőtt, és érettebb lett. Így minden új tavasz, és minden új levél által a fa egyre erősebb, a lélek pedig egyre magasabb képességű lesz.

(forrás: evagostoni.hu)

Müller Péter író azt mondja, a lélek halhatatlan, de amíg az ember él, ezt nem tudja. A halál közeledtével egy óriási félelemérzet rakódik rá, és alkudozni kezd. Ezért nehéz manapság meghalni, mert az ember nem hiszi el, hogy újra élni fog.

Müller Péter - "Minden emberi lélek halhatatlan" - videó

Tedd meg ezt a 8 dolgot, ha jó kapcsolatra vágysz Istennel és az angyalokkal

 Úgy hiszed, magad is képes vagy előteremteni, elővarázsolni, megszerezni mindazt, amire vágysz? Vagy inkább abban bízol, hogy kéred és megadatik, hogy majd Isten és az angyalok teljesítik? Bármelyikben is leled a hitedet, akkor sem fog megártani, ha jó kapcsolatot ápolsz Istennel és az angyalokkal, ami által megnyílik előtted az egész Univerzum és megadják neked mindazt, amire vágysz és a tenyereden fognak hordozni. De előbb tedd le ezt a 8 dolgot az asztalra…

1. Előbb önmagaddal legyen jó a kapcsolatod!

Nem azaz első és legfontosabb, hogy az égiekkel legyen pöpec a kapcsolatod, hanem önmagaddal. Ehhez az kell, hogy szeresd, tiszteld és becsüld önmagad. Figyelembe vedd tested és lelked szükségleteit egyaránt. Tégy a lelked kedvére, valósítsd meg önmagadat és a vágyaidat. Közben törekedj arra, hogy fejlődj és még jobb ember lehessen belőled. Ha így cselekszel, már magadra vonod az égiek figyelmét.

2. Ápold a kapcsolataidat!

A második lépés még mindig nem az, hogy hajbókolj Isten és az angyalok előtt. Hanem az, hogy ugyanúgy szeresd és tiszteld a környezetedet. Hiszen Isten azaz apafigura, aki szereti, ha gyerkőcei szeretik egymást és segítenek a másiknak jóban, rosszban. Vagyis ne csak a szeretteidért, barátaidért, családodért tegyél meg mindent, hanem azokért is, akiket nem ismersz. Ápolj jó kapcsolatot a felebarátokkal, az embertársaiddal! Hiszed vagy sem, ez a másik legjobb út Istenhez, ami által jó viszonyt alakíthatsz ki vele. Ne értsd félre, nem a pénzedet kell megosztanod. Úgyis lehet másokon segíteni, ha szívességet teszel, ha meghallgatod őket, együtt érzel velük. Légy jó feleség, jó barát, jó ember. Ha te segítesz másokon és jó vagy hozzájuk, az égiek is azok lesznek veled.

3. Figyelj a környezetedre!

Nem elég, hogy szereted önmagadat és az embereket. Szeresd a világot, a környezetet is, amit Isten teremtett. Próbáld meg rombolni, hanem építeni. Amennyire csak képes vagy rá, óvd a környezetet és az állatvilágot és ne félj erre inteni másokat is! Segíts megőrizni azt az otthont, amit Istentől kaptál!

4. Szeress minél többet!

Szeresd magadat, másokat, a világot, az állatokat. Minél több szeretetet közvetítesz, annál többet kapsz vissza. Ez a legszebb dolog, amit az égieknek adhatsz, ha csupa szív és szeretetet vagy.

5. Taníts másokat!

Mindenkinek módja van arra, hogy nyomot hagyjon másokban. Ezért tanítsd te is az embereket. Nem kell ahhoz tanárnak vagy spirituális mesternek lenned. Vannak neked is életbölcsességeid, amiket másoktól hallottál, de a legértékesebbek a saját bölcsességeid. Add tovább őket másoknak! Illetve oszd meg velük azt, amihez a legjobban értesz! Tanítsd meg őket festeni, varrni, egy idegen nyelvre, arra hogyan barátkozzanak, hogyan meditáljanak, vészeljenek át egy nehéz időszakot vagy akár add tovább a spirituális tudásodat. Azt örökítsd át, amihez a legjobban értesz vagy amiről tudod, hogy az illetőnek szüksége van. Válj magad is angyallá, apostollá, segítsd az égieket munkájukban. Hidd el, ez nagyon fog tetszeni nekik! Persze semmiképpen se erőszakosan okíts. Csak ha kérnek belőle, vagy ha érzed, hogy az a valaki nyitott a tanításodra.

6. Adakozz, ha tudsz!

Mint már szó volt arról, nem feltétlenül pénzt. Hiszen a nincsből nem fogsz tudni adni. Ugyanakkor, ha sok van, akkor érdemes megosztanod másokkal. Istennek és az angyaloknak az számít, hogy amit adsz, azt szívből add. Adj hát szeretetet, megértést, törődést, segítséget, az idődet, a tudásodat, a mosolyodat, bármit, amit csak adni tudsz anélkül, hogy bármit is várnál érte cserébe. De akár adhatsz ételt, ruhát, játékot a szegényeknek vagy a segélyszervezeteknek. Adhatsz időt, amivel önkéntes munkát végzel egy öregek otthonában vagy állatmenhelyen. Nem az a fontos, hogy nagydolog legyen, hanem az, hogy egyáltalán adj.

7. Mutass hálát!

Ne értsd félre, nem azért tetszik az égieknek az, hogy hálás vagy, mert elvárják. Egyáltalán nem az játszódik le bennük, hogy én vagyok az Isten, örülj, hogy élsz, mondj nekem köszönetet azért, amid van. A legkevésbé se ezért örülnek a hálának. Hanem azért, mert a hála a megbecsülés jele. Hogy értékeled azt, amit kapsz, akár kicsi akár nagy legyen, mert azt nézed, mid van és nem azt, mid nincs. És pont ezért fognak még többet adni neked!

8. Erősítsd a hitedet!

Talán mondani sem kell, de az egyik legbiztosabb dolog, amit megtehetsz azért, ha jó kapcsolatra vágysz Istennel és az angyalokkal, ha hiszel bennük. Nem csak a létezésükben, hanem a tetteikben is. Hogy mindent okkal tesznek és hogy nem akarnak rosszat neked. De legfőképpen abban, hogy szeretnek téged.
(forrás:arkadia.hu)

Omega Oratórium - Boldog Angyalok - videó

Dr. Robert Anthony: Engedd el!

Ha életed bármely területén úgy érzed, elakadtál, akkor az valószínűleg azért van, mert nem tudsz megbocsátani. Talán nehezedre esik megbocsátani valakinek vagy éppen önmagadnak. 

 Mindegy, hogy kiről van szó. Ha a múlt emlékeihez, történéseihez ragaszkodsz, megkötöd energiáidat és blokkolod bevonzó képességedet.

Évekkel ezelőtt én is sokat szenvedtem a megbocsátással, mert úgy gondoltam, ha megbocsátok valakinek, akkor az nem kapja meg a neki kijáró büntetést azért, amit velem tett. Amikor azonban megvizsgáltam ezt a hiedelmet, rájöttem, hogy az nem volt más, csupán egy hiedelem. Csupán egy feltevés és egy illúzió.

Megtanultam, hogy az Univerzum mindig egyensúlyra törekszik és ennek megfelelően bánik az adott személlyel vagy helyzettel, még akkor is, ha az esetleg azt jelenti, hogy slamasztikában hagyja őt. Az ő életük kimenetelének semmi köze az én életeméhez, hacsak nem kötöm magam hozzájuk.

Gondolj bele, ha a megbocsátást választod, az nem más, mint egy egó utazás. Amikor azt mondod "Megbocsátok neked", akkor valójában egyfajta hatalmad van felettük. Azzal, hogy kimondod "Megbocsátok.", elhatározod, hogy felszabadítod őket a neheztelésed alól. Ez nem megbocsátás, ez egy egó utazás.

Valójában nincs mit megbocsátani. Amit mi megbocsátásnak hívunk az egyszerűen elengedés. Hogy nem ítélünk el másokat vagy önmagunkat. Ha igazán tudatos vagy, észreveszed, hogy semmi "jó" vagy "rossz" nem történt. Lehet, hogy "jónak" vagy "rossznak" ítéled meg, de összességében tekintve ami megtörtént, az egyszerűen az, ami megtörtént. Vége. Elmúlt. Történelem.

Mivel azt hisszük, valami "rossz" történt, még mindig úgy gondolunk magunkra, mint áldozatra, hiába próbálunk megbocsátani. Így két ellentétes energia fogságában vergődünk. Az egyik az elítélés, hibáztatás, a másik a megbocsátás. Ezért szenvedünk a megbocsátással.

Azonban ha igazán tudatosak vagyunk, rájövünk, hogy semmi "rossz", "negatív" vagy "gonosz" nem történt. Valójában ami történt, az nem VELED történt, hanem ÉRTED. Azért történt, hogy segítsen a megvilágosodásban és növekedésben. Életleckéd egy része volt, hogy eljuttasson oda, ahol most vagy és lehetővé tegye számodra, hogy elengedd áldozat-históriádat.

Ha tehát életed bármely területén elakadtál, vess pillantást arra, kinek nem akarsz megbocsátani és engedd el! Vedd észre, hogy nincs mit megbocsátani. Egyszerűen engedd el és lépj tovább!
 (forrás: sikerutja.hu)

Buddhista szelleműző rituálé, ami megszabadít a halott lelkektől

Érzed, hogy nem vagy egyedül az otthonodban? Hogy megfigyelnek? Különös dolgok történnek? Lehet, hogy az otthonod vagy akár a munkahelyed szellemjárta. Alkalmazhatod ezt a teljesen ártalmatlan buddhista szelleműző rituálét kísértetjárta házra, helyekre vagy akár tárgyakra is. Bármilyen olyan esetnél, ahol úgy érzed, hogy szellemi tevékenység folyik.

Ez a varázslat nem alkalmas a démoni, vagy a nagyon gonosz szellemek elűzésére. Ennek a varázslatnak a célja, hogy megnyugtassa a halottak lelkét, és segítsenek nekik tovább haladni a másvilágra.

Ebben a varázslatban a szent szellemek is segíteni fognak, akik tele vannak fénnyel és örömmel. Az lesz segítségedre a rituáléban, akit választasz: Shiva, a halál és a reinkarnáció uralkodója, Buddha a halottak és az Örök Fény védelmezője, vagy Amitabha, a Mennyei Buddha, aki az Öröm Országáért felel. A rituálé szövege Amitabha Buddhára utalva, de helyettesítheted a nevét.


Kellékek

4 választott színű gyertya

Fehér gyertyák

Füstölő

Szenteltvíz

Kép vagy szobor a választott istenről

Ajándék az isteneknek

A varázslat menete

Tedd az oltára a választott szellem képét vagy szobrát. Helyezz két gyertyát a jobb és bal oldalára. Általában fehér színűek, de választhatod a szellemhez tartozó színt is. Például Amitabha kedvenc színe a piros.

Ha mozgathatós az oltárod, akkor helyezd a választott istenséghez kapcsolódó irányba. Shiva iránya Északkelet, míg Amitabha Buddha iránya Nyugat. Buddha meg a déli.

Helyezz néhány ajándékot az istenségnek, például a virágokat és a gyümölcsöket.

Közben füstölj lótusszal, - ezt Amitabha is kedveli – vagy levendulával, mentával.

Ezután helyezz az oltárra néhány fehér gyertyát, hogy útmutatóként szolgálhasson a halottak és tégy ki nekik ételt, mondjuk almát vagy rizst.

Végül tégy egy csésze szenteltvizet is az oltárra.

Mikor készen állsz, a szentelt vízből csepegtess magad köré egy védelmező kört.

Majd idézd meg a választott istenséget, és használd a név-mantráját így:

Om Namo Amitabhaya Buddhaya

Csak akkor gyújtsd meg a halottaknak szánt fehér gyertyákat és mond:

"Buddha Amitabha (vagy akivel együtt dolgozol) uralja a Mennyei Királyságot, szeretetével és fényével mindent elsöpör. Most rátok vár.

Utatok mai naptól véget ér, térjetek vissza örök otthonotokba oda, ahol minden lélek megszületik. Ez az isteni sík.

Amitabha Buddha földje a Fény és az Öröm földje. Nincs bánat. Nincs félelem. Ezen a tiszta földön gyűlnek össze a lelkek. Imádkozom, hogy odamenjetek és megnyugvásra leljen ott a lelketek.

Tettétek a legjobbat ebben a világban, amikor részesei voltatok. Most a világ biztonságban van. Az emberek, akiket törődtek veletek és szerettek, biztonságban vannak. Nem kell aggódnotok. Itt az ideje pihenni, legyetek boldog és vigyázzatok magadatokra. Menjetek Amitabha Buddha fénye alatt, és legyetek boldog és áldottak.

Imádkozom a boldogságotokért. Amitabha Buddha fényét kapjuk, ezért nincs okunk aggódni. Találjátok meg az örök boldogságot. A lelketeket megtisztítsa és magasra emeli Amitabha Buddha a védelme alatt. Kélek, maradjatok az örök örömben!"

Várj egy kicsit, amíg úgy nem érzed, a lelkek megértették imádságodat és útmutatásodat. Ha úgy érzed, hogy kell, ismételd meg az imát. Majd mondd 108-szor a következő mantrát:

Om Amitabha Hrih

Ezzel ajánlod fel az imádat annak, akivel dolgozol.

Most önts a szenteltvízből tárgyra vagy a körbe a helyre, ahol a kísértés zajlik és közben mond:

Tisztítsd meg a szennyeződésektől az én lényemet és a lelkemet. Adj nekem védelmet. Adj nekem boldogságot. Hozz fényt a lelkemnek, és adj útmutatást nekem.

Hagyd a halottak gyertyát teljesen leégni, hogy a túlvilágra vezesse őket.

Ezután fújd el az oltár gyertyákat. Természetesen ügyelj a tűzbiztonsági előírásokra!

(forrás:noiportal.hu)

Om Amitabha Hrih - Amitabha Mantra - 108 alkalommal - videó

8 jó tanács, hogyan imádkozz helyesen ahhoz, hogy célba érjen az imád

Mondtak már nekem mindenfélét, hogy csak azaz ima ér valamit, amit este az ágy lábánál mondanak el, vagy a templomban – mert biztos az Isten fülkagylója, másképp nem hall – meg hogy csak a szentképek előtt lehet összetett kézzel. Nem mondhatom azt, hogy ez mind badarság, ezért inkább azt mondom: úgy lesz, ahogy hiszel benne. Elmondom azt a 8 jó tanácsot, az imával kapcsolatban, amit tudok és ami nekem „bevált.”

Meg hát miért is lenne egy igazság? Egyik mód sem különb a másiknál. Mondhatod az imádat az imaszőnyegről, összetett kézzel vagy a fotelbe süppedve. Mindenki imája attól lesz hatásos elsősorban, hogy hisz benne.

1. Mindegy hogy hol, csak őszinte legyen

Mondhatod az imádat templomban, az ágylábánál, az imaszőnyegen, a parkban, de akár a buszon is. Én imádok menet közben meg tömegközlekedésen diskurálni velük. Az égiek nem süketek, az ő „antennájuk” mindig tiszta, és tökéletesen hallanak bennünket bárhol is legyünk. Nekik csak az számít, hogy őszintén, szívből mond azt az imát. De az is igaz, hogy minél szebb, kellemesebb a környezet, annál tetszetősebb lesz nekik is, már csak azért is, mert látni fogja, hogy a te lelked ott boldog és elégedett.

2. Hinned kell abban, amit mondasz!

És ha már az őszinteségnél járunk… nem csak az égiekben kell hinned, hogy ők léteznek és meghallgatnak, mert kétségkívül így van. Egy elmondott ima sem megy a kukába, mindegyiket meghallgatják. Ezért ők az istenek meg az angyalok. Csakhogy abban is kell hinned, amit mondasz. Hiszen, ha nem hiszel a saját mondandódban, más hogy higgyen benne? Hogyha úgy mondasz imát, hogy közben nem hiszel a sikerben, abban, hogy teljesülhet, azt tényleg alig fogják meghallani. Ám nem ez lesz az oka annak, ha nem teljesül a kérésed. Ebbe bele se menjünk, mert ki a jó Isten… – ja, igen ő! – tudhatja, mi alapján teljesülnek a kéréseink. Ez a cikk arról szól, hogyan tehetünk meg mindent azért, hogy az imánk célba érjen, megadva neki az esélyt a teljesülésre.

Neked az a dolgod, hogy beleadd a szívedet, a lelkedet az imába. Úgyis mondhatnánk, minél jobban hiszel benne, annál hangosabb lesz az imádságod.

3. Add önmagadat!

Természetesen tisztelettudónak kell lenned, hiszen mégiscsak az égiekhez beszélsz. De ez nem jelenti azt, hogy nem mutathatnád ki irántuk érzett szeretetedet, és ne tekinthetnél rájuk úgy, mint atyára, anyára vagy egy jó barátra. Egy isten, sem angyal nem várja azt, hogy agyon fényezzék őket. Persze, örülnek, ha megemlékezel nagy tetteikről vagy korábbi a segítségnyújtásaidról, amiket érted tettek és boldogak, ha megtiszteled őket, de nem kell azzal kezdeni az imát, hogy hosszas litániát mondasz a szentségükről meg a nagyságukról és hatalmukról. E nélkül is tudják, hogy tiszteled őket. Légy velük bátran közvetlen, ne egyszerűen egy imarobot legyél, aki eldarálja a mondandóját. Add bele önmagadat is, a saját stílusodat, egyéniségedet.

4. Légy hálás!

Mint arról szó volt, nyugodtan emlékezz meg az égiek tetteiről. Köszönd meg a segítségüket. „Köszönöm, hogy meghallgattál”, vagy „köszönöm, hogy tegnap mellettem voltál az állásinterjún”, „Köszönöm, hogy vigyáztál rá.” De ne csak a segítségük után légy hálás, hanem egyáltalán mindenért. Néha emlékezz csak meg arról, hogy van munkád, hol laknod és egészséges vagy. Légy hálás mindazért, amit valaha is adtak, had lássák, hogy igenis becsülöd őket és akkor tudni fogják, érdemes meghallgatni az imáidat és valóra váltani azokat.

5. Szánj időt az imára!

Igen, az szinte mindegy, hogy hol imádkozol. Ám nem mindegy miként teszed. Szánj időt az imára, másként elvész a varázsa. Kellenek a nyugodt percek, amikor csak az imádra koncentrálsz. Szóval közben ne porszívózz, ne süsd a sütit, ne vásárolj be. Add meg a módját azzal, hogy olyankor komolyan veszed önmagadat és a szándékodat, illetve az égieket is. Elhisszük, hogy tudsz két felé figyelni, de ne ilyenkor. Tiszteld meg Istent és az égieket azzal, hogy csak rájuk figyelsz, különben megint nem fognak téged meghallani. Szenteld nekik az időt, a hitet, mintha ott ülnének melletted.

6. Ne mindig csak kérj

A fix, hogy Isten minden kérést meghallgat. Ha teheti, megadja a kérésedet, vagy segít neked abban, hogy teljesítsd. De nem baj, ha nem mindig csak akkor imádkozol, amikor kérésed van. Főleg magadnak. Ha már kérsz, kérj néha a szeretteidnek is. Biztos elkél számos embernek a segítség vagy legalább a jó egészség a környezetedben nem igaz? Sőt, kérhetnél békét, szeretetet, segítséget a földön élő embereknek is. Lehetne néha egy-két „közhasznú” imád, a világért, az állatokért, a szegényekért, a beteg gyerekekért.

Vagy mikor nem kérsz, akkor egyszerűen öntsd ki a szívedet. Mintha meggyónnál. Mesélj a félelmeidről, kételyeidről, hibáidról, vétségeidről, gondolataidat, érzéseidről. Hiszen tudod… mintha csak az apád, anyád vagy egy barátod volna. Nem csak attól lesz jobb, hogy kibeszélted magad, de akár anélkül is segíthet neked, hogy kérted volna azt… avagy íme, az őszinteség jutalma.

7. Ne alkudozz Istennel!

Huhú, ebbe párszor már én is belefutottam fiatalkoromban. Ez a „csak segíts kérlek és akkor cserébe…” Ejj, de rossz húzás volt! Eleve nem szabad olyat ígérni, amit aztán nem tartunk be. Másfelől az Isten nem a maffia vagy piaci kofa. Ne bocsátkozzunk olyanokba, hogy „ha megteszed, megváltozom” meg jó leszel és a társai. Ettől még nem fogod tutira megfűzni az égieket. Vagy talán sok olyan lottónyertesről tudsz, aki azért nyert mert azt mondta Istennek, „ha nyerek, adok belőle másnak is”? Mert akkor a fél világ gazdag lenne… de Isten csak nevet ezeken a húzásokon vagy még inkább a fejét fogja. Szóval nem ezek a szavak fogják hozzásegíteni a döntéshez. De ha mégis rettentően égsz a vágytól, hogy, valamit felajánlj „cserébe” akkor csak olyat, amit be tudsz tartani. Hogy kicsi vagy nagy az mindegy, az számít, hogy betartsd. És a kulcs az, hogy lehetőség szerint előbb igenis teljesíted azt, hogy lássa az Ég a szavahihetőségedet…

8. Teremthetsz magadnak imasarkot

Ha úgy tetszik, teremts magadnak imasarkot! Hogyha szeretnéd komolyan venni az imádkozást, akkor végezz imaszertartást. Mert azt tudjuk, hogy Isten, az angyalok, az égiek mindenütt ott vannak. A te otthonod egy pontja is lehet Isten háza. Alakíts ki magadnak egy ki szentélyt, oltárat, gyertyákkal, szobrokkal, szent képekkel, olyasmikkel, amiktől te jobban érzed ott magad. Így mikor leülsz oda, tudni fogod, hogy ott egész biztos „találkozol” Istennel és szót válthatsz vele.

(forrás: arkadia.hu)

A Fehér Ház titokzatos kísértetei

Amerika ikonikus épülete, a mindenkori elnök lakhelye, a Fehér Ház, nemcsak politikai hírekben szerepelt már a médiumokban. Itt élnek az elnökök 1801-től, így több mint 200 év alatt számos személyi tragédia történt a falakon belül. Depresszió, háborús nehézségek és erőszakos halálesetek tömkelegével „dicsekedhet” a fehér épület, no meg szellemek hadával.

Az egyik visszajáró kísértet a néhai John Adams elnök feleségéé, Abigail Adams-é. Ők voltak a Fehér Ház első lakói, amíg még teljesen kész sem volt. Mivel Adams elnököt nem választották meg újra, így el kellett hagyniuk a házat, ám a felesége időközben életét vesztette. Azóta is a falak között bolyong a személyzet szerint. A híresen fázós nő mindig a legmelegebb szobákat kedvelte, így gyakran tartózkodott a keleti szárnyban. A mai napig. A szárny mostanra már a fogadások termeiként funkcionál, nagy átalakítást végeztek rajta. Ezek után Abigail egyre többször mutatkozott meg a személyzetnek és a látogatóknak. Arról számoltak be, hogy mindig finom szappanillat lengte körbe, mivel szerette a házimunkát saját kezűleg elvégezni.

Sorrendben a negyedik elnök, James Madison felesége, Dolley már nem olyan kellemes jelenség volt, mint a néhai Abigail. Az asszony szenvedélyesen szerette a kertet, a kerti munkákból örömmel vette ki a részét, sőt saját maga ültetett egy tucat rózsát, amiket nagy gonddal ápolt. Sok időt töltött a csodaszép parkban. Nem csoda, hogy halála után itt látták a jelenését, nem is egyszer. Azonban mikor a későbbi elnök felesége Edith Wilson ki akarta írtatni a hajdani First Lady kedvenc, saját rózsáit, akkor Dolley feldühödött szelleme megjelent a semmiből, sőt üldözőbe vette a rémült kertészeket. A halálra vált alkalmazottak írásban jelentették ki, hogy inkább felmondanak, de a rózsákat nem hajlandóak eltávolítani. Így még mindig meglátogatja szeretett kertjét Dolley Madison.

Az egyik leghíresebb elnök, Abraham Lincoln felesége igencsak rajongott az okkultizmusért, így számos szeánszot tartott a Fehér Ház falai között. Mary Todd Lincoln a fiával szeretett volna kapcsolatba lépni, ehelyett valószínűleg megbolygatott valamit, mert utána furcsa események egész sorozata zúdult a lakókra. A feljegyzésekből kiderül, hogy ekkor jelent meg először az ország hetedik elnöke, vagyis Andrew Jackson szelleme. A személyzet hallotta, ahogy fel-alá rohangál a folyosókon, káromkodik és csapkodja az ajtókat. Legtöbbször mégis a Rose Room-ban, vagyis az egykori hálószobájában kísértett, csontig hatoló hideget okozva és vérfagyasztó kacajokkal rémítgette a személyzetet, akik nem is szívesen léptek be abba a szobába. Valamiért azonban a vehemens szellem az 1950-es évek után nem nagyon hallatott magáról.

Ám volt utánpótlás, maga Abraham Lincoln személyében. A dolog pikantériájához tartozik az is, hogy az elnök előre megálmodta a saját halálát: „Hirtelen tompa zokogást hallottam, mint amikor egy csomó ember sirat valakit. Gondoltam, elhagyom ágyam, és lebotorkálok a földszintre. A csöndet ismét megtörte ez a szívszaggató zokogás, de a gyászolók sehol nem voltak . Előttem egy ravatal állt, melyen egy holtest feküdt, halotti lepelben. Körben katonák álltak, akik úgy tűntek, díszőrséget állnak "Ki halt meg a Fehér Házban", kérdeztem az egyik katonát. "Az Elnök", volt a válasz, "egy merénylő ölte meg".

Miután a hátborzongató álom valósággá vált, Lincoln-t Calvin Coolidge elnök felesége pillantotta meg az Ovális Szoba ablakában. Az egykori elnök háttal állt az ablaknak és az egykori csatamezők helyét bámulta. De a személyzet minden egyes tagja is találkozott az elnök kísértetével, aki a folyosókon sétált, nagy padlórecsegés közepette. A holland királynőnek is volt egy igencsak kellemetlen találkozása Lincolnal, mikor a Fehér Házban vendégeskedett. Épp lefekvéshez készült, mikor kopogtattak az ajtaján. Mikor kinyitotta, Lincoln állt ott jellegzetes kalapjában és szalonkabátban, sőt be is lépett a szobába, mire a királynő elájult. Szintén hasonló élményekről számolt be Elenor Roosevelt és Bird Johnson, Lyndon Johnson elnök felesége.

Lezárásképpen olvassuk el Harry Truman elnök egyik naplórészletét, aki érzékletesen leírta milyen érzés is éjjel a falak között tartózkodni: „Itt ülök ebben a régi házban, a külügyi jelentéseket olvasom, beszédeket írok, miközben hallgatom a szellemeket, kik fel-alá járkálnak a folyosókon. A padló ropog, a függöny ide-oda mozog. El tudom képzelni, hogy Andy (Jackson) és Teddy (Roosevelt) lehetnek". Ezt nem egy „átlag" ember vetette papírra, hanem egy elnök maga...

(forrás:noiportal.hu)

Szellemkastély Magyarországon - videó
forrás: GhostHUNgary

 Nem kell idegen országokba utaznod ahhoz, hogy megmagyarázhatatlan dolgokat élj át. Itthon azért nem botlunk állandóan kísértetjárta kastélyokba, de az Ó-Ebergényi-kastély 500 éves történelme során sok mindenen ment keresztül. 

Félelmetes felfedezés: az agy tovább működik a halál után

Lehet a halál még annál is félelmetesebb, mint ahogy most gondoljuk? Meglehet. Egy tudományos kutatás szerint ugyanis, az agy jóval tovább működik annál a pillanatnál, amikor a test már nem ad életjeleket, vagyis a halál hivatalos beálltánál. Ez azt jelenti, hogy az emberek pontosan tudják és érzékelik, amikor az orvosok megállapítják, hogy meghaltak.

Mindezt Dr Sam Parnia egy New York-i klinika intenzív osztályának állítja, az újraélesztésről szóló tanulmányában. Csapatával olyan embereket vizsgáltak, akik szívrohamot kaptak, beállt náluk a halál állapota, de sikerült újraéleszteni őket. Többen arról számoltak be, hogy pontosan látták, és hallották mindazt, ami körülöttük történt, miután a klinikai halál állapotába kerültek. Az eseteknél jelenlévő ápolók és orvosok megerősítették, hogy minden pontosan úgy történt, ahogy az elvileg halott betegek tapasztalták.

Fény az alagút végén:

 http://dszilvia.blogspot.hu/2016/07/feny-az-alagut-vegen.html

A klinikai halál abban a pillanatban következik be, amikor leáll a szív és a vérkeringés leáll az agyban is. „Amikor ez bekövetkezik, az agyi funkciók azonnal leállnak. Megszűnnek a reflexek, a pupilla nem reagál a fényre. Ennek ellenére bizonyítékok támasztják alá, hogy egyfajta energiarobbanás következik be az agyban, amikor valaki meghal” – mondja Parnia.

Még 2013-ban, a Michigani Egyetem kutatói olyan patkányok agyában vizsgálták az elektromos jeleket, melyeket elaltattak, majd mesterséges szívrohamot idéztek náluk elő. Olyan mintázatokat láttak, amik arra utaltak, hogy az agy egy időre hiperérzékeny állapotba került a halál beállta után.

„Ugyanazokkal a módszerekkel dolgozunk, mint azok a kutatók, akik azt vizsgálják, milyen folyamatok zajlanak le pontosan az emberek agyában, amikor szerelmesek lesznek. Csak mi azt próbáljuk megérteni, hogy mi történik az emberrel, amikor meghal, mert ez egy olyan univerzális élmény, amin egyszer mindnyájunknak át kell esnünk.

(forrás:http://24.hu -via The Independent)

Van Lélek? - Dr. Sam Parnia - videó

Ezt csinálja zárás után a kocsmában egy kopogó szellem

A Kelet-Angliai Canterbury városában áll egy régi kocsma, amolyan eredeti angol pub-szerűség, ahol az utóbbi időben egyre gyakrabban észleltek éjszaka, zárás után megmagyarázhatatlan jelenségeket. A tulaj felszerelt néhány biztonsági kamerát, hogy utánajárjon mi történik ott éjjelente. Ami végül a videóra került, több mint megdöbbentő…

Már korábban is tapasztaltak megmagyarázhatatlan hangokat a kocsmában, és néha eltűntek tárgyak, illetve nem ott voltak, ahová korábban lerakták őket. Először illetéktelen behatolókra gyanakodott a tulaj, így felszereltetett pár kamerát a kocsma különböző pontjain… Jó ideig semmi gyanús dolog nem történt, de aztán elkezdődtek a furcsaságok. Először a sörkertben lévő székek keltek önálló életre, majd kinyílt a napernyő, később pedig a kocsmapult lengőajtaja kezdett mozgásba, mintha valaki átmenne rajta. De sok más tárgy is életre kelt éjszakánként.

“Olyan volt az egész, mintha egy láthatatlan ember tevékenykedne a kocsmában zárás után…”

A tulaj összegyűjtötte a 2017. augusztus 4-től október 10-ig tartó időszakban készült felvételeket egyetlen videóba. Így kiderült, hogy elég hátborzongató éjszakai élet zajlik a kocsmában zárás után… Paranormális kutatók szerint ez az úgynevezett poltergeist tevékenység tipikus példája. A jelenség a szellem vagy szellemek tevékenységeként, kopogó zajokban, tárgyak felemelkedésében, reptetésében vagy dobálásában, vagy akár emberek elleni testi fájdalom okozásában is megnyilvánulhat. De a dokumentált esetek többségében csak ritkán támadták meg az embert.

A jelenséget sokan úgy magyarázzák, hogy azt egy belső feszültségek alatt álló ember idézi elő, és mindez az ő tudatalatti pszichokinézisének eredménye. Bár vannak esetek, amelyek ellentmondanak ennek az elméletnek.

(forrás: http://kisertetvadasz.hu)

Légy a saját sorsod látnoka!

“… előbb vagy utóbb rájön az ember, hogy ő maga saját lelkének főkertésze, életének irányítója. Felfedezi a gondolkodás törvényszerűségeit magában, és egyre pontosabban megérti, hogyan alakítják gondolatai jellemét, körülményeit és sorsát.” – James Allan

Légy a saját sorsod látnoka...
Hogyan tovább, ha szabad akarattal letértünk a megírt sorsról? S honnan tudjuk, hogy rajta vagyunk? Miből érezzük, hogy a saját terveinket, álmainkat imagináljuk?
Mindannyian lehetséges élettervvel születtünk le, megterveztünk lelki segítőinkkel, szellemi vezetőinkkel mit szeretnénk megtapasztalni. És megírtuk hozzá a szereplőket is, azokat, akikkel karmánk, “dolgunk” volt előző életeinkben…

Amikor a karmák összeérnek 

megtörténik a leszületés és a fizikai világszintjén a megtapasztalás lehetősége. Így fedezhetjük fel barátainkban, rokonainkban, munkatársunkban, szomszédunkban azt a bizonyos ismerem valahonnan érzést…Az eltervezett megtapasztalások azonban felülírhatók itt a fizikai valóságban. Amikor nemet mondunk egy helyzetre, s közben érezzük, hogy az igen lett volna a helyes… A szellemi vezettetés helyett a szabad akaratot követve valami egészen más életet keltünk életre.
Egy idő után azonban eltévedetteknek hisszük magunkat, nincsenek meg az igazi utak, az ösvényekről lecsusszanva bolyongunk a tudattalan kétségei között… A mi lett volna ha visszaköszön… Nincs út, bezárulnak a kapuk, az idegenség érzete egyre nagyobb nyomással üzen: nem az életed éled, a sorsodat…

És akkor “rákeresünk önmagunkban”, 

meditációk során a felülírt múltra… Mi a megtapasztalás, a küldetés iránya, a lényünk igazi világa. És nemcsak egy út lesz, hanem sokkal több, ahogy jól vizsgázunk kapunk még több utat, lehetőséget, megtapasztalást. Egy életút rejthet több karmakört, lehet sok-sok újrakezdés, új barát, akár egy új ország, amivel karmánk beteljesül. Mindig visszatalálunk, nem tévedünk el, valódi énünk legfőbb szellemi vezetőnk irányít, súg, vezet…csak csendesedj le, s figyeld!

Asajah spirituális tanácsadó
(forrás:asajah.hu)

Miért a belső válaszon múlik minden?  Gunagriha előadása - videó