„Nem azért nem merjük,
mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.”
(Lucius Annaeus Seneca)
A bátorság önmagunk valóságának a megismerésére.
Annak ismerni önmagunkat, akik vagyunk, ez a legalapvetőbb. Ez nagyon nehéz. De
e nélkül nem lehet az igazságot elérni.
Mi nagyobb vezeklés, mint felfedni önmagunkat, takarók nélkül,
csupaszon. De ezt az árat mindenkinek meg kell fizetnie, aki el akarja érni az
igazságot. Csak onnantól kezdődhet az ember vágya az igazság után. Igaznak
lenni önmagunkhoz, ez maga az igazság iránti intenzív szomjúság
manifesztációja. Hogy tudna az, aki a hamisság partjához köti a csónakját,
átevezni az igazság tengerén? A hamisság partjait fel kell adni. Az a part maga
az akadály az igazsághoz való eljutásban. Maga a part a fogság. Igaz, az a part
biztonságos, de a biztonság utáni vágy a hamisság erődítménye. Az igazsághoz
vezető úton nem szeretheted a biztonságot. Ugyanakkor legyőzhetetlen bátorságra
van szükség az ismeretlen felfedezéséhez. Akinek nincs meg a bátorsága a
veszélyhez, az nem fedezheti fel az ismeretlent. A bizonytalanság érzésének
elfogadása nélkül senki se dobhatja el a hamis védelmeit, s nem lehet szabad
azoktól a konvencióktól, amelyeket a biztonsága érdekében vett magára. Talán
nem a biztonság kedvéért mutatjuk magunkat másnak, mint akik vagyunk? Ezek az
önbecsapások talán nem a mi saját terveink a biztonságunk érdekében? Mert mi is
a mi civilizációnk és kultúránk? A büszke alázatosnak látszik, a fösvény úgy
néz ki mint aki lemondó, a számító ajándékokkal halmoz el, a gyilkos a nem-ártás
álcája mögé bújik, és a gyűlölettel teli elmék a szeretet nyelvéről beszélnek.
Az önbecsapás nagyon egyszerű. Mikor volt a színészkedés nehéz? A piacon a jó
kinézetű játékokat mindig olcsón adják, de jó észben tartani, hogy az a vásár,
ami olcsónak látszik elsőre, mindig drágának bizonyul hosszú távon.
Az igazság s köztük egy áthidalhatatlan öböl jön létre, mert a lelkük mindig félni fog a takarók elvesztésétől. így aztán mindig rejtegetni fogják magukat: takarók a takarókon, maszkok a maszkokon. A hamisság sosem jön egyedül, a seregei is jönnek a védelme érdekében. A hamisságnak és a félelemnek ez a hálója annyira kiterjedt lehet, hogy lehetetlenné válik hogy észrevegyük saját magunkon. És hogy lehetne, hogy egy személy, aki szenved a mesterséges álarcainak elvesztésének a félelmétől, erőt gyűjtsön az igazság edényének fefedéséhez? Azt az erőt csak az önmagunk felfedésének bátorságából meríthetjük. A félelem teli tudat az igazság látomásának az ellensége. Ki a barátja ennek az útnak? A félelemnélküliség a barátja, és a félelemnélküli tudatot csak az éri el, aki teljesen meghajol az igazság előtt, s szabaddá válik a félelemtől. A félelem csak növekszik önmagunk takargatásával, s erőtlenné válik tőle a lélek. De ha engeded felfedezni magadat és hagyod meglátni, akkor a félelem eloszlik ennek a megismerésnek a fényében, és az erő számos más forrását fedezheted fel magadban. Ez az, amit én bátorságnak hívok, az erőt, hogy leleplezd és megismerd önmagad – ez a bátorság. Ez elkerülhetetlen az igazság eléréséhez. Ez az első lépés Brahma felé.!
(Osho)
Az igazság s köztük egy áthidalhatatlan öböl jön létre, mert a lelkük mindig félni fog a takarók elvesztésétől. így aztán mindig rejtegetni fogják magukat: takarók a takarókon, maszkok a maszkokon. A hamisság sosem jön egyedül, a seregei is jönnek a védelme érdekében. A hamisságnak és a félelemnek ez a hálója annyira kiterjedt lehet, hogy lehetetlenné válik hogy észrevegyük saját magunkon. És hogy lehetne, hogy egy személy, aki szenved a mesterséges álarcainak elvesztésének a félelmétől, erőt gyűjtsön az igazság edényének fefedéséhez? Azt az erőt csak az önmagunk felfedésének bátorságából meríthetjük. A félelem teli tudat az igazság látomásának az ellensége. Ki a barátja ennek az útnak? A félelemnélküliség a barátja, és a félelemnélküli tudatot csak az éri el, aki teljesen meghajol az igazság előtt, s szabaddá válik a félelemtől. A félelem csak növekszik önmagunk takargatásával, s erőtlenné válik tőle a lélek. De ha engeded felfedezni magadat és hagyod meglátni, akkor a félelem eloszlik ennek a megismerésnek a fényében, és az erő számos más forrását fedezheted fel magadban. Ez az, amit én bátorságnak hívok, az erőt, hogy leleplezd és megismerd önmagad – ez a bátorság. Ez elkerülhetetlen az igazság eléréséhez. Ez az első lépés Brahma felé.!
(Osho)
