2014. december 29., hétfő

A Tudat kitüremkedései vagyunk



Olyan sokat foglalkoztam az Önvaló megértésével.
Kb. százszor hallgattam meg Ramana Maharishi tanításaiból készült 40 versszak a valóságról című 2 részes hanganyagot, olvastam a könyveit, mégis ma reggel sikerült igazából felfognom, hogy mi is az az Önvaló.

 Jakab István és Dienes István elméleti fizikus, védakutató

Az Önvaló, amit Srí Ramana az egyetlen valóságnak nevez, nem más mint a Tudat.

Ezt Jakab István és Dienes István beszélgetésésből értettem meg végre. Olyan érzés volt, mintha a helyükre csúsztak volna egy puzzle darabjai...
A beszélgetés eredője azt volt, hogy reggeli futás közben Jakab István rálépett egy csigára, mely roppanva összetört. Dinó erre azt mondta, hogy lehet, hogy csak az történt, hogy a csiga esélyt kapott egy magasabb szinten megnyilvánulni.
Ez nyitotta meg azt a kaput, amely a lentebb található eszmecseréhez vezetett, és amely szerint, a csiga tudata és az ember tudata, ugyanannak az egységes Tudatnak egy-egy különböző állapota, megnyilvánulása. Mindkettő a Tudat kitüremkedése.
Itt van az értékes beszélgetés felvétele,érdemes többször meghallgatni.
Most játszuk azt, hogy én kérdezek, és ők, a két István válaszolnak nekem a műsorban elhangzott mondatokkal.

Mi az ember?

Az ember, egy tudatállapot a Tudaton belül. A csiga egy másik tudatállapot ezen a Tudaton belül. Közös Tudatban élünk.

És nincs is saját külön tudata az embernek?

Egyre inkább kiderül, hogy nincs. A tudósok sokáig keresték a tudat forrását az agyban. Mára már egyes agykutatók azt gondolják, hogy az agyműködés a Tudatnak egy folyamata.

Ha nincs saját önálló tudata az embernek, akkor mégis mi készet arra bennünket, hogy különálló létezőknek gondoljuk magunkat?

Az elme késztet erre. A Tudat nem tudja másképp megtapasztalni magát csak úgy, hogy azonosul az egyes állapotaival. Minden egyes azonosulás egy elmeállapotot jelöl. Azt képzeli, hogy kötődik ahhoz az állapothoz. Azonosítja magát vele. Tehát: elme=azonosulás a Tudat folyamataival. Mintha a hullám azt gondolná, hogy ő önmagában létezik, pedig a hullám az óceán mozgása...
A Tudat csak úgy tud felébredeni ezekből az azonosulásokból, hogy túllép rajtuk, és visszakerül abba a nézőpontba, ami mindig is volt. Tehát visszakerülsz abba a nézőpontba, ami mindig is voltál.  Hullámként rájössz, hogy Óceán vagy, más nem is lehetsz.

Ha már tudod, hogy közös Tudatban vagy minden létezővel, hogyan élsz meg egy beszélgetést egy másik emberrel?

Azt hisszük, hogy beszélgetünk, holott a Tudat önmagán belül olvasgat jobbra-balra.

Mi a megvilágosodás?

A megvilágosodás az, hogy tudatában vagy ennek a Tudatnak. Megfigyelő pozícióba kerülsz, megszünteted az azonosulást az énállapotoddal. Azt mondod: az én tudatállapotom egy a sok közül, az egységes Tudaton belül. Visszakerülsz a Tudat szemszögébe, és látod, hogy ugyanaz a Tudat pulzál a csigában, a fában, mindenben. Hullám énállapotból Óceán énállapotba kerülsz, ami mindig is voltál. Ily módon a tudatosságodnak egy sokkal fejlettebb állapotából éled meg a létezésed.

És meddig fejlődhet, tágulhat ez a tudatosság?

Maga ez az egy Tudat, az Univerzumnak is a tudata. A tudatosság odáig tágulhat, amikor az önazonosságod ugyanaz az öntudat, mint a Világegyetem öntudata. Onnan aztán lehet "dimenzióbetyárkodni",és nézni a dínókat...
(forrás: lelekcafe.hu)

A tudat kitüremkedései - Jakab István, Dienes István - videó