Parajelenségek a laboratóriumban

A parapszichológiai, más néven pszi jelenségeknek, vagyis az ember és környezete közötti olyan kölcsönhatásoknak, amelyek nem magyarázhatók a jelenleg ismert fizikai törvényekkel, két fő csoportja van.

Az egyik fő csoport az érzékszerveken kívüli észlelés, vagyis a telepátia, azaz gondolatátvitel illetve kiszámíthatatlan jövőbeli eseményekről való információszerzés. A másik nagy terület, a pszichokinézis, azaz tudatunk közvetlen hatása a tárgyi környezetre. Például kanálhajlítás. Sokakat érdekel, hogy ezeket a képességeket, jelenségeket, létre lehet e hozni kísérleti körülmények között is.

1990-ben a magyar egyetemek és akadémiai intézetek tudományos beosztású munkatársai közül minden tizediket, 180 embert megkérdezték hogy mit gondolnak a parajelenségek létezéséről. Többségük a telepátia és rokonjelenségeinek létezését igazolt ténynek, vagy legalábbis valószínűnek tartotta, tudományos kutatásukat pedig, csaknem mindenki fontosnak vagy legalábbis szükségesnek érezte.

Egy Zuglóban található nemzetközi hírű parapszichológiai jelenségekkel foglalkozó laboratóriumban már hosszú évek óta folynak kísérletek az ilyen jelenségek létezésének tudományos bizonyítására. A Szintézis Laborban, mely a világ tíz legjelentősebb parapszichológiai kutatóhelye között van, évek óta telepatikus képességek vizsgálata folyik. Kontrollált körülmények között mérik benne nem csak a gondolatátvitel működését, hanem, az emberi pszichikum egyéb különleges képességeit, az érzékszerveken túli észleléseket.

A kutatások lényege nem a gondolatátvitel tényének bizonyítása, hiszen ez a múlt század közepére egyértelműen megtörtént, J. B. Rhine, amerikai kutató, a kísérleti parapszichológia megteremtője az átlagemberek olyan pszi képességeit vizsgálta, mint például a telepátia, vagy a véletlenbefolyásolás. Rhine vizsgálataiban kockadobó gépeket alkalmazott, a résztvevők feladata az volt, hogy pusztán tudati elvárásukkal befolyásolják az eredményeket. Ezekkel az elsőre abszurdnak tűnő kísérletekkel bizonyította, hogy pszichés elvárásaink hatnak a véletlenfolyamatokra. Sok azonos célú kísérlet eredményének összesítése szerint az érzékszerveken kívüli észlelés statisztikusan bizonyítottnak tekinthetők.

Ezeket a jelenségeket tehát  ma már nem bizonyítani, hanem megérteni kell. Ezért a szintézis Laborban annak feltárása folyik,, hogy a mindenkiben létező telepatikus képességeket, milyen hangulati és környezeti körülmények befolyásolják.

Miért fontos ez? Nos, bizonyára mindenki saját magán is tapasztalta már, hogy lelkiállapota befolyásolja azt, hogy mennyire sikerülnek a dolgai. Lelkiállapotunkkal hatni tudunk a véletlenek tűnő folyamatokra. Pszichénkkel pozitív és negatív irányba is befolyásolható életünk.

A megfelelő pszichés állapot megszerzése és fenntartása tanulható. Erre a tanulásra különösen akkor van szükség, amikor rosszul mennek a dolgok, és rossz lelkiállapotunk miatt egy lefele tartó spirálba kerül az életünk Egyre mélyebbre és mélyebbre zuhanunk rosszkedvünk által vájt gödörbe. Semmi sem sikerül. Mindig csak baj ér minket.

Egy zavaros és kontrollálatlan pszichéjű ember, az őt érintő eseményeket káros módon befolyásolhatja. Az ilyen emberek az áldozatok, a pechesek.  Akinek a lelkében rend és harmónia uralkodik, a sorsában is ezt tapasztalja visszatükröződni. Ezért a Paulinyi Tamás vezette laboratóriumban a gondolatátvitel jelenség természetének megértése, fizikai és pszichológiai ismeretrendszerünkbe való beillesztése a legfontosabb cél.

Paulinyi Tamás író, költő, pszi-kutató, szabadegyetemi igazgató

Az már egyértelműen kiderült, hogy jó hangulatban, ellazult, szorongásoktól, félelmektől és teljesíteni akarástól mentesen a telepátia képessége erősebben érvényesül. A kutatások új iránya ezért most az, hogy megvizsgálják, módosult tudatállapotokban, amilyen mondjuk a hipnózis, hogyan lehet gondolatot közvetíteni.

A telepátia kísérletekben az asszisztens, egy, a számítógép által véletlenszerűen kiválasztott képet néz. Őt nevezik a kísérletben adónak. A tőle tökéletesen elzárt, izolációs térben fekvő kísérleti alany, a vevő pedig megpróbálja vizualizálni, majd lerajzolni, amit maga előtt lát, vagy látni vél. Majd a kísérlet vezetőjének jelenlétében négy különböző kép közül kiválasztani azt, amelyikhez leginkább hasonlót látott. Ha a telitalálatokat csak a véletlen egyezés eredményezné, akkor hosszú távon a helyes választás nagyjából minden negyedik alkalommal fordulna elő.

A laboratórium kísérletsorozataiban a célkép eltalálása, kétszer ennyi esetben történik. Ezek az eredmények ma már nemzetközi hírűek.
Annyi már bizonyos, hogy az, amit az érzékszerveken túli észlelésekről ma tudunk, megkérdőjelez sok mindent, amire a mai tudomány felépült. Az is kiderült, hogy gondolatainkat nem titokzatos agyhullámok, valamilyen eddig ismeretlen sugárzás, vagy rezgések közvetítik. A telepátia, nem így működik.

Az emberi tudatnak van egy olyan képessége, amely a tőle fizikailag elzárt környezetet észlelni tudja, illetve arra hatni tud.  Ez a képesség sem tértől sem időtől, sem távolságtól nem függ. Az amerikaiak végeztek sikeres telepátia kísérleteket űrhajóról is.

Amint sikerül megfejteni, és befolyásolni az emberi tudatnak ezt a működését, sok mindenre képesek leszünk, akár még arra is, hogy gyógyszerek nélkül meggyógyuljunk.

(forrás: astronet.hu)

Paulinyi Tamás, a Szintézis (2005) - videó