prof. Dr. László Ervin - Az Új Generációk Küldetése

Meg tudja nekem valaki mondani, hogyan működik a világ?
Klímaválság, élelemválság, energiaválság. Pénzügyi válság.

Interjú László Ervin professzorral.

–     Hadd kezdjek egy elég merész kérdéssel! Úgy gondolom, hogy Ön azon kevesek egyike, akik értik is, hogy mi megy végbe a világban. El tudná kérem magyarázni nekünk, mi történik ma a világban?

prof. Dr. László Ervin

Nem egyszerű. De úgy gondolom, van egy alapvető tényező. Egy olyan világot teremtettünk, ami gyorsabban változik, mint ahogyan mi felfogjuk. Összefonódik: ezt úgy szoktuk kifejezni, hogy globalizálódik, de ennél többről van szó: túlhaladja a megszokott közösségi tereket és kereteket.

Régen az egy adott közösséghez tartozó emberek rendelkeztek a közösséghez szükséges mentalitással, értékekkel, látásmóddal, és törődtek egymással, érezték az összetartozást; és a világ többi része valahogyan ezen a körön kívül esett számukra.

Az emberek úgy gondolkodtak magukról, hogy csakis egy bizonyos csoportnak a tagjai: csak egy falunak, egy városnak, egy régiónak, egy nemzetnek, csak egy kontinensnek a részei. És ez volt a világlátásuk, a világuk.

Ma azonban a világunk ezekből a hagyományos szerveződési rendszerekből egyre csak összetettebb egymásba kapcsolódásokba lép, egyre több és több területen, és az emberek gondolkodásmódjukkal ezt még nem érték utol.

Ez a sok-sok érdekcsoport a világban, ez a sokféle emberi közösség, mindannyian saját egyéni érdekük maximalizálására törekednek és lényegében mind semmibe veszik a többiek igényeit, vagy csak érintőlegesen veszik azokat figyelembe.

Figyelembe kellene venni azt is, hogy ez a világ nagyon aprólékos módon finomhangolt. Rendkívül könnyen kihozható az egyensúlyából. Jelenleg fenntarthatósága határán áll. Globális világot teremtettünk, mentalitásunk azonban még mindig lokális. Ez a probléma gyökere.

– Igen. Hogyan segíthetnek nekünk a kvantumfizika felfedezései megérteni, hogy mi is zajlik a világban?

Oly sok mindent nyerhetünk a kvantumfizika révén, de az egyik legalapvetőbb, mely véleményem szerint a legfontosabb, az az, hogy összeköttetésben vagyunk.

Az úgynevezett Newton-i tudomány szerint minden lokálisan történik, azaz minden csakis itt, egy bizonyos időben és térben történik és ezek az események csak mechanikus törvények által vannak kapcsolatban egymással (amiket például az elektromagnetikus kapcsolatok révén is ismerhetünk).

Ma azonban az információ révén már globális összeköttetésben állunk. Miközben tényleges fizikai kapcsolataink még mindig lokálisak.

A kvantumfizika pedig felfedi előttünk, hogy a kapcsolataink nonlokálisak. Egymást átszövőek, összefonódóak. Túllépnek a Newton-i, mindennapos, háromdimenziós téridő-valóságon.

Az összefonódások olyanfélék, mint egy hologram: egy hologramban minden elem egyszerre jelen van minden másik elemben. Minden történés egyszerre zajlik.

Tehát ha szembemegyünk, ha észlelünk, ha ráhatást gyakorlunk bármilyen részre, akkor ez minden többi részre azonnali hatással lesz.

A tradicionális társadalmak tudták, hogy mind kapcsolatban állnak egymással és a természettel, a kozmosszal. Ők még érezték ezt a kötődést.

Mára egy olyan buborékot teremtettünk, egy olyan eltérést az egészséges ösztöneinktől, amely szerint az egész világ csak mechanisztikus, mint egy gépezet, és minden úgy működtethető, mint egy helyi, anyagi elven működő gépezet, mely szerint: ha itt megnyomunk egy gombot, csak itt működik.

Azonban ma, ha benyomnak egy gombot, az mindenhol változást hoz.

– Én a magam küldetésében olyan embereket igyekszem találni, akik tervekkel rendelkeznek a változtatáshoz.

Felismertem, hogy olyan sok ember van, akik annyira jók abban, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy mi nem működik, de csak maroknyi ember van, akinek terve is van a változtatásra.

Tudomásomra jutott, hogy harminc éve Ön számos tervvel lépett elő, példaként a “Célok az emberiségnek” című tanulmányával, de ezeket újra és újra figyelmen kívül hagyták, különösen az ENSZ-en belül.

És azt értettem meg ebből, ahogy beszéltük is, hogy ez a politikai akarat hiánya miatt volt így. Szóval mi is a politikai akarat valójában?

A politikai akarat az a mentalitás, hogy vagyunk “mi” és vannak “mások”. Ez a gondolkodás nagyon elidegenítő, amely így fest: “A saját érdekeimet kell képviselnem”, egy olyan helyzetben, ahol vagyok “én” és vannak “mások”.

A “mások” vagy barátok, vagy ellenségek, vagy partnerek, vagy közömbösek, de nem hozzánk tartozó, és nincs egy közös “mi együtt” mentalitás.

Ezért a politikai akarat az, hogy kristály tisztán képviseljük azt, ami a “mi érdekünk”, az “én érdekem”, az “azonnali érdekem”.

Dolgoztam például az ENSZ-ben 7 évig, kutatási igazgató voltam, a legkülönfélébb projekteket terveztük meg, és a hatalmon lévő emberek egyénenként azt mondták, csodálatos, ebbe az irányba kellene haladnunk, de amikor oda jutunk, hogy ténylegesen cselekedjünk ezek alapján, akkor az úgynevezett nemzeti érdekeket, vagy helyi érdekeket érvényesítik.

– Ez volt az a pillanat, amikor felismerte, hogy a tudatosság az, aminek legelőször változnia szükséges?

Nincs más út.

Régen barátokkal találkozókat szerveztünk, gyakran diskuráltunk arról, hogy mit kellene tenni a világért. Különböző terveken, projekteken dolgoztunk, és esténként csalódottan egybegyűltünk, és azt mondtuk, már megint nem használtak fel ezekből semmit. És akkor beszélgetünk tovább és éjfélre rájövünk, hogy hogy igen, még mindig nincs meg a politikai akaratuk. Ekkor még társalgunk egy kicsit és éjjel 2-re rájövünk a megoldásra, hogy mindez azért van, mert nincs meg a kellő tudatossági szintjük.

Akkor azt mondtam, hogy hát miért nem kezdjük akkor a tudatossággal? Ne várjunk annyi ideig! Inkább nézzünk szembe az ügyben a legfőbb problémával egyenesen annak gyökerénél!

– Mi a tudatosság?

A tudatosság számomra a látásmódod önmagadról és a világról, amely megmondja neked, hogyan élj.

Alapvetően a tudatosság az egy mentalitás. A tudatosság a világnézeteden alapuló mentalitás. Megmondja az értékeidet, és az értékeid megmondják, hogyan cselekedj.

Sokszor nem vagyunk tudatában ezeknek az értékeknek, de a tudatosság, pontosabban fogalmazva a tudatosan élés az az, hogy felismered, hogy mik az értékeid, és ezekkel összhangban is cselekszel.

Mivel meghatározza, hogyan élsz, ezért a tudatosság a kulcs ahhoz, hogy hogyan működik a világ, mert a világ az emberek interakcióin keresztül él. Minden egyes ember interakciója alkotja a világot.

– Szóval akkor mi a legfontosabb és legbehatásosabb dolog, amit megcselekedhetünk?

Egy kicsit klisészerű, de ez egy jó klisé: amit Ghandi mondott: “Változtasd meg saját magad!” Ebben az esetben: “Változtasd meg a mentalitásodat.”

Világunk egy nagyon finom egyensúlyra állított világ, amely kényszerű válaszutak sokaságának határán áll, ezért szükségszerű, és lehetőség van rá, hogy pillangóhatással éljünk.

A világ sorsa nem megjósolható, de befolyásolható. Egy kicsiny fluktuáció a válságos pillanatokban befolyással lehet a nagy egész végkimenetelére.

És ez lenne a pillangóhatás. A pillangóhatás azt jelenti, hogy egy apró, parányi fluktuáció a levegőben még egy olyan parányi is, amit egy pillangó szárnycsapásai okoznak, képesek láncszerűen okozni egy olyan légáramlatot, légörvényt, amely felduzzadhat és megváltoztathatja az éghajlat-rendszert.

– Jelenti ez azt is, hogy rendelkezésünkre áll a hatalom az egész rendszer megváltoztatására?

Igen, megvan rá az erőnk. Ám nem minden esetben. A rendszernek nagyon kritikus fázisban kell lennie ahhoz, hogy megváltoztatható legyen. Máskülönben a rendszer megvédi a státuszkvóját.

Ezt az állapotot a válság létállapotaként ismerjük. De amint tudjuk, ahogy a szó kínai megfelelője emlékeztet bennünket, a “krízis” szó egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget.

A válság az átalakulás lehetőségpontja. Ezen a ponton, igen, a jelképes pillangó megváltoztathatja az egész rendszert.

A rendszerelmélet a következőt fedi fel: minden egyes rendszerszintű változás esetén a változás a perifériáról érkezik.

Tudjuk azt például a biológiából, hogy amikor van egy ökorendszer, ami többé már nem képes fenntartani magát, akkor a győztes fajok nem a központi fajok közül mutálódnak ki, és a rendszeren belüli megjelenésük nem nyilvánvaló.

A mutációk a periférián élő fajokban ütik fel fejüket, melyek folyamatosan mutációkat termelnek. Ezek a mutációk, ezek a fajok mielőtt a centrummá válnának, a központ szemszögéből “reményteljes torszülöttek”.

A jelenlegi rendszer számára torszülöttek, nem normálisak. De reményteljesek, mert elképzelhető, hogy amikor a rendszer változik, akkor átveszik az irányítást.

– Akkor igaz az, hogy erősebbé válhatunk, mint bármikor az emberiség történelmében?

Kivételes esélyünk van most erősnek lenni, mert most esélyünk van arra, hogy tudatosan, bár nem a legjobb szó, az emberiség sorsának irányítóivá váljunk, nem uralmi módon értem, és hogy az egész fajunk sorsát irányítsuk, vezessük.

Megvan a lehetőségünk, van esélyünk, hogy tudatos ráhatással éljünk, döntő, életbevágó ráhatással, mert az átalakulás ideje folyamatban van.

– De akkor miért érezzük magunkat még mindig gyakran tehetetlennek és összezavarodottnak?

Mert még mindig úgy tűnik, mintha a világ egy hatalmas gépezetként működne, amely saját pusztulásába menetel, saját vesztébe rohan. Saját válságpontjába. Valóban így tűnik.

Ugyanakkor vessünk egy pillantást az új mentalitásra, az újgondolkodású társadalmi csoportokra: nagyon sok módon ezek már sokkal inkább az összekapcsolódáson alapulnak, a közös hullámhosszra kerülés fontosságának felismerésén.

Van valami, aminek hatására változnak az emberek. Ha összeveted ezt a feltörekvő kultúrát a tíz vagy akár a húsz évvel ezelőtt született generációk kultúrájával, szemmel látható, hatalmas a különbség.

Legyél a periféria, tartozz a kulturális élretörők közé! Legyél a felébredő pillangó!

Higgy nekem, ha össze tudod hozni az újgondolkodású társadalmi rétegeket, hogy erősebbé váljanak, az fogja megváltoztatni a világot.

Minél több ember kezd el másképpen élni, annál inkább fog példájuk terjedni: ők kínálják az alternatívát.

Teremtsd meg magad az alternatívát!

–        Tehát egyszerűen csak éljük az új világot?

Legyél az új világ. Legyél a változás. Igen.

Hozd össze az embereket, hogy lássák, hogy van értelme. Hogy teljes emberré tesz!

Történelmi feladat ez. Kihívás, amelynek megválaszolására születtél!

(forrás: exopolitikamo.wordpress.com)

Interjú László Ervin professzorral - videó