A XIX. században élt egy asszonyság, aki a maga karakán, bicskanyitogató és mégis békésen harcos személyiségével, no meg pszichikai adottságainak nagy port kavart bizonyosságtételeivel elindította a modern és a jó értelemben vett populáris, mégis autentikus ezotériát és parapszichológiát a világhódító útjára. Ezúttal neki, Madame Blavatskynak szentelek néhány sort.
Helena Petrovna Blavatsky
Helena 1831-ben
született a mai Dnyepropetrovszk nevű ukrajnai városban. Édesapja katonatiszt
volt, egy német nemesi család sarja. Édesanyja ősi orosz hercegi családok
leszármazottjaként látta meg a napvilágot. Szülei elfoglaltsága miatt
nagyszülei nevelték fel. A XIX. századi orosz földön nem volt egy leányálom
felnőni. Ennek ellenére spirituálispszichikus képességei már korán kifejlődtek:
tisztánlátása olyannyira működött, hogy a helyi hatóság többször kért tőle
segítséget. Valósággal falta az akkor fellelhető ezoterikus irodalmat: olyan
szerzőket ismert és olvasott előszeretettel, mint a középkori okkultista
Paracelsus és Cornelius Agrippa. Korát meghazudtoló érettsége ma leginkább egy
indigógyermekhez lenne hasonlítható: öntörvényű, konok, állhatatos, akaratos
személyiséggel rendelkezett. Ha nem így lett volna, aligha írt és beszélt volna
tizenéves korára nyolc nyelven. Viszonylag korán, tizenhét évesen ment férjhez
Nyikifor Blavatsky tábornokhoz. Nem telt három hónapba, amikor elhatározta,
hogy elszökik férjétől, mert számára ez a házasság egyenlő volt a börtönnel.
Gyerekkorától kezdve
meg volt győződve arról, hogy egy szellemi vezető őrködik felette, akit álmában
több ízben is látott. Ez a vízió akkor vált számára bizonyossággá, amikor
1851-ben Londonban személyesen is üdvözölhette. Szellemi vezetője Morya Mahatma
volt, aki egyike a Bölcsesség Mesterei nevű Testvériségnek, amelynek egyértelmű
célja az emberiség szellemi kibontakozásának elősegítése.
Szellemi vezetője
felajánlásának engedve vállalta világmisszióját. Tanulmányútra indult, melynek
keretében többek között járt:
- Egyiptomban, ahol
mágiát tanult,
- Kanadában, ahol
megismerkedett a vörös indiánok kultúrájával,
- Illinois-ban, ahol
találkozott a mormonok tanításaival,
- New Orleans-ban a
Woodoo rituálékat tanulmányozta,
- Peruban is megfordult,
hogy tanulmányozza az inkák hagyatékát,
- Indiában is éveket
töltött,
- Kaukázusban a
bennszülöttektől tanult,
- Balkánon is
megfordult, majd
- Szíria után
- Olaszországba
vezetett az útja,
- Tibetben többször
is megfordult.
Mindeközben
képességeit csiszolgatta. Például, megtanulta kontrollálni a pszichikai teremtő
erejét. Ugyanakkor kreativitását millió formában élte ki: koncertezett,
vállalkozásokat vezetett és festett. Meglehetősen komplex személyisége volt.
Madame Blavatsky
1875. november 17-én Henry Steel Olcott ezredessel New Yorkban megalapította a
Teozófiai Társaságot. Az okkultizmus nagyasszonya mindenben követte Mestere
útmutatásait. Így 1879-ben Bombay-ben ismerkedett meg A. P. Sinnett angol
újságíróval, akivel karöltve igyekezett világszerte népszerűsíteni a
megmagyarázhatatlan, illetve spirituális jelenségeket.
Időközben számos
támadás érte. Példának okáért az angol Pszichikai Kutató Intézet kóklernek,
szélhámosnak csaknem félnótásnak bélyegezte. Ennek ellenére és mindezek mellett
teljes mellbedobással folytatta életfeladatát: Mesterei megbízták azzal, hogy
az ősi keleti hagyományokból fordítson le bizonyos részleteket a nyugat
számára, hogy ezzel a Sötét Korszak (Kali-Yuga) végképp lezárulhasson.
Első nagy munkája az
1877-ben megjelenő Leleplezett Ízisz korszakalkotó műnek számított, mely az
okkultizmus és a metafizika rejtelmeibe kalauzolta az olvasóit. Ennek szellem
értékét talán mi sem példázza jobban, mint az a kultúrtörténeti tény, hogy anno
Albert Einstein is ebből merített elméleteinek megalkotásához, de ez a mű nagy
hatást gyakorolt Rudolf Steinerre, Sir Arthur Conan Doyle-ra, Thomas Edisonra
és Mahatma Gandhira egyaránt.
Blavatskyné sokat
betegeskedett és szenvedett élete során. Szíve és veséi már jó ideje
megkeserítették az életét, reumás ízületei pedig szintén komoly kínokat okoztak
számára. De ő csak állhatatosan vetette papírra és tökéletesítette a Bölcsesség
Mestereinek üzeneteit. Koot Hoomi Mester maga javította és kommentálta a
teozófus tanításokat. A Secret Doctrine – magyarul a Titkos Tanítás/Titkos
Tanok – a teozófiai irodalom mindmáig fundamentális alapművének tekinthető,
mely megkísérli az Istenek nyelvén íródott bölcsességet átültetni a mai
nyelvekre.
Helena Petrovna Blavatsky
Az első kötet Dzyan
első hét versének magyarázata. Az első rész a kozmogóniáról (a kozmosz
születéséről) szól, a második rész szimbólumokkal foglalkozik, a harmadik pedig
a tudomány és a teozófia kapcsolatát taglalja. A második kötet Dzyan utolsó
tizenkét versét magyarázza. Utóbbi az emberiség történetét mutatja be az első
kötet koncepciói alapján. Ebben a részben az okkultizmus és a gnosztikus doktrínák
(tantételek) intenzívebben jelentkeznek, mint az első kötetben.
Érdekességképpen megjegyzem, hogy a gnózis (isteni bölcsesség) forrásának nem
Egyiptomot, hanem a keletet jelöli meg a Secret Doctrine.
Blavatsky asszony munkásságának
köszönhetően gombamód szaporodtak az okkultistaezoterikus mozgalmak a vén
kontinensen. Valószínűleg ez is jókora inspirációt adott neki ahhoz, hogy
korszakalkotó remekműveket vessen papírra. A fent említett kettő szerzeményhez
még egy csatlakozott: a Kulcs a Teozófiához. Könyveit nem pusztán elméleti
síkon írta, hanem komoly mágikus praxist folytatott és rengeteg újítást
vezetett be. Ez azon is lemérhető, hogy milyen elementáris hatást gyakorolt a
XX. század spirituális, politikai és ideológiai mozgalmaira. Elsődlegesen az
árjákról szóló fajelmélete, a mai emberiséget megelőző, elsüllyedt világok
története, a ciklikus evolúció, az egyes vérvonalak és az emberfeletti ember
megjelenése, valamint annak egy Új Világrend felé orientálódó terve tett mély
benyomást a Harmadik Birodalom ideológusaira és vezetőire. A Titkos Tanok a
Führernek és holdudvarának szinte a bibliájává vált. Ez persze távolról sem
jelenti azt, hogy mindenki számára pontosan ugyanazt jelentették Blavatsky
kijelentései, ugyanis ő sokhelyütt burkoltan fogalmaz. Nem mintha kerülni
akarná az igazság közlését, sokkal inkább azért, mert a szó nemes értelmében
beavatotthoz hűen, burkoltan fogalmaz. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy
Blavatsky asszony eszmerendszere abszolút más princípiumokra helyezte le a
teozófiai mozgalom alapkövét, mint amire később más csoportok fel akarták
használni: egy békés, erőszakmentes, lassú vajúdással végbemenő átmenetet
képzelt el a régiből az Új Korszakba, melyben az individuum szabadságáé a
főszerep. Többek között ezt fejezi ki a Teozófiai Társaság szimbolikája is,
melyben szerepel a hexagram (hatágú csillag), a kígyó, az egyiptomi ankh
kereszt és a szvasztika is. Ez utóbbi jelkép a balra néző vagy balkezes, tehát
maximálisan pozitív, teremtő erőket kifejező verziója szerepel a teozófus
emblémában és mindenféle negatív konnotáció (másodlagos, átvitt jelentés)
súlyos félremagyarázása vagy félreértelmezése e szimbólumnak. A pozitív
töltetet erősíti az embléma felirata is, mely így szól: „Egyetlen vallás sem
magasabb rendű, mint az Igazság.”
Zárójelben jegyzem
meg, hogy a legenda szerint Helena Blavatsky unokája, Marianna Blavatsky volt a
Geheimnisvolle Korps (Okkult Erők), egy feltételezett náci titkos szervezet,
vezetője és Heinrich Himmler Legfelsőbb Papnője. Így mágikus vezetőként egy
organikus energiafegyver kidolgozásán munkálkodott és kifejezetten egy pusztító
mágiaágazatban jeleskedett. A démonidézésektől kezdve a spiritiszta szeánszokon
át az emberáldozati rituálékig sok mindent irányított. Ennek keretében több
száz ember életét követelő szadista kísérleteket folytatott és a germán
vérvonal okkult tulajdonságait igyekezett megragadni és felerősíteni. Lám,
mennyire messze eshet az alma a fájától! Mindazonáltal Blavatskyék
genealógiáját (eredettan, származástan) is érdemes volna egyszer levezetni,
hogy fény derülhessen arra, honnan e család ennyire vehemens vonzalma és
kötődése az okkulthoz.
Madame Blavatsky
figyelemreméltó teóriái tehát nagymértékben befolyásolták a náci okkultistákat.
Sőt, helytálló kijelentenünk, hogy az 1930-as években indított náci
Tibetexpedícióhoz az ő útmutatásai is hozzájárultak. Miként? Az okkultizmus
nagyasszonya beszámol egy föld alatti világról, amit rejtélyes őseink hoztak
létre. Beszámolói szerinte több ezer kilométer hosszú alagutak kötik össze a
világ kiemelt kultikus helyeit és szent városait Dél-Amerikában, Ázsiában,
Európában és Afrikában. Ezen túlmenően van egy fő központ is ezek között, ahol
mind a mai napi élnek olyan Ősök, akiket felsőbbrendű fajnak tekintenek az
okkultisták. Egy ilyen kapcsolatfelvétel lehetősége ingerelte és ihlette is
egyben Hitlert arra, hogy expedíciót indítson Tibetbe e leszármazottak
technikai és mágikus tudásának megkaparintása céljából.
1885-ben költözött
Londonba. Innentől kezdve folyamatosan dolgozott a teozófia tanainak mind
szélesebb körben történő elterjesztése érdekében. Sajnálatos módon az egészségi
állapota komolyan megrendült, mígnem 1891. május 8-án, Londonban hagyta el
testét végleg. Ez a nap a Teozófiai Társulat Fehér Lótusz elnevezésű ünnepe
lett.
Madame Blavatsky
behatóan ismerte a buddhizmust, a hinduizmust, az indián törzsi mágiát, az
egyiptomi és a közel-keleti ezoterikus misztériumiskolák beavatotti tudományát,
a vallástörténet megannyi stúdiumát és a mitológiát. Munkássága valódi
szintézise a XIX. század szellemtudományának, mely ma is számos kérdésben
segítheti és megalapozhatja a kíváncsi, kozmikus tudatba integrálódni vágyó
emberi szellem fejlődésének útját.
(Száraz György)
Fazekas József: Teozófia - videó
