Kronovízor - Időgép a Vatikánban?

Időlátó gép..?

A dolog egyszerűen hihetetlen és talán nem véletlen, hogy a tudományos források egyáltalán nem említik az olasz Benedek-rendi szerzetes és társai korszakalkotó találmányát. Ha valóban igaz, hogy Pellegrino Ernetti szerzetes megalkotta AZT, amire mindig is vágyott az emberiség - akkor hol van most a találmánya, miért nem alkalmazzák szerte a világban?

 Pellegrino Ernetti 

Nem kevesebbről van szó, minthogy Ernetti atya tudós társaival a hírek szerint már majdnem harminc évvel ezelőtt alkotott egy szerkezetet, amelynek segítségével mi is láthatjuk, régen meghalt emberek látványát, és hallhatjuk hangjukat!

A feltaláló mondta 1972-ben

Pellegrino Ernetti nem akárki volt a zene és a katolikus egyház világában. 1960-ban az olasz kormány nevezte ki őt docensnek egy velencei zenei konzervatóriumban. Nagyon fontos országos egyházzenei találkozók rendezését bízták rá, majd egy vatikáni zenei titkárság igazgatója lett. Több szakkönyvet írt a polifónikus és prepolifónikus zenéről.

1972-ben a Domenica del Corriere készített vele egy nagy interjút, ami a lapban azon év május 2-án jelent meg.
Ebből kiderül, hogy az atya tizenkét fizikussal közösen alkotott egy gépet, amit nem ok nélkül neveztek el kronovíziónak, vagy időtévének. Az urak abból indultak ki, hogy minden emberi lény születésétől a haláláig két területen hagy maga mögött nyomokat: a hangok és a látványok világában. Ez természetesen különbözik minden ember számára. A fizikusok által konstruált különleges antennarendszerrel - állította az atya - van esély arra, hogy rekonstruáljanak minden személyt, aki valaha is élt, és életének minden eseményét, tényét, mindent, ami vele történt és amit valaha is mondott.

A szenzációs bejelentés alkalmával Pellegrino Ernetti atya igen szerényen viselkedett. Közölte, hogy az ő szerepe mindebben meglehetősen kicsi volt, az igazi érdem a fizikusoké. Ő abból indult ki, hogy minden hang és kép, amely egyszer létrejött, soha nem tűnik el...

Az őket alkotó hullámok valamilyen átalakult formában örökre megmaradnak itt a Földön, és ha rájövünk a nyitjára, ismét rekonstruálhatjuk őket. Azt állította, régen kihunyt csillagok fényét is sikerült ezzel a módszerrel létrehozni, sőt egy irodalmi érdekességet is említett. Egy Kr.előtt 169-ben írott tragédiának korunkra már elveszett a szövege, csak más szerzők említéseiből ismeretesek töredékes részletei. Az Ernettinek dolgozó kutatók a gépezet segítségével visszamentek az időben és rekonstruálták, kiegészítették a töredéket, így mára már ismert a darab befejezése.

Amiért mindez történt, az voltaképpen és elsősorban egyházi célokat szolgált. Ernetti atya állítása szerint sikerült újra alkotni és lefényképezni Jézus Krisztus teljes életútját!

Mivel a hang és a kép is energia, tehát nem veszhetnek el. Legfeljebb átalakulnak, de a kronovizornak is nevezett gépezet segítségével újraalkothatók. Ernetti atya 1972-ben kijelentette, hogy kutatásaiknak semmi közük a parapszichológiához, sem a metafizikához. Az ellen is határozottan tiltakozott, hogy mindezt egy kalap alá vegyék a túlvilági hangok című jelenséggel. Kijelentette: szerinte már tudományosan bebizonyították, hogy az energia nem más, mint fény. Az atya szerint a fény az első, legfontosabb elem, amelyből minden más - az anyag is - született. Így nem csoda, ha a fény a hanggal együtt örökre fennmarad, csak meg kell keresni valahol a térben.

Mindmáig ott vannak az összes elhangzott szavak, beszédek, kiáltások, halálsikolyok, suttogások, szerelmi vallomások, vádbeszédek és színdarabok is... Ernetti szerint ugyanaz a helyzet a hanggal, mint a fénnyel. Ami hang, az fénnyé változhat, és fordítva. Ezért ha az egyiknek nyomára bukkanunk, megtaláljuk a másikat is. Ernetti egy szakszót is alkalmazott: a bonyolult antenna- és műszeregyüttes segítségével az egyes hangokat és látványokat sikerült szintonizálni.

Aztán eltelt huszonhat év

Ernetti állította, hogy a kísérletezők kezdetben olyan személyekre összpontosítottak, akik ismertek voltak, nemrégen haltak meg és életüket gazdagon dokumentálták. Így remélték ellenőrizhetővé tenni, amit sikerül a szerkezet révén meglátniuk, meghallaniuk. Választásuk a kísérletezés első szakaszában - ez valamikor a hatvanas évek végén, a hetvenesek elején lehetett - egy nemrégen elhunyt pápára és Mussolinira esett. A fasiszta diktátor élete érdekelte őket. Mivel szinte mindent tudtak e történelmi személyiségek életének bármelyik napjáról, hát a gépezetet beindítva tudták, mit kell találniuk, melyik korban és helyzetben mit kell látniuk és hallaniok. Ernetti atya erről a két ellenőrző műsorról csak annyit mondott: az eredmény több mint jó volt...

Abban az 1972-es interjúban Ernetti atya így fejezte be nyilatkozatát:

- Ez a gép általános tragédiát okozhat, mivelhogy elveszi az emberektől a gondolkodás, a beszéd és cselekvés szabadságát. Mert hiszen a gondolat is energia, amit később rekonstruálhatnak. Ezért egy ilyen gépezet nem állhat bárki rendelkezésére, amíg az emberek nem tanulják meg, hogy jók legyenek.

Ezt követően évtizedeken keresztül sehol a világsajtóban egyetlen szót sem olvashattunk az Ernetti-készülékről. Negyedszázadon át az sem derült ki, ki volt az a tizenkét fizikus (és valóban annyian voltak-e? A szám és a környezet némi gyanúra ad okot, hiszen miért lettek volna éppen tizenketten, mint az apostolok?) és hol, mikor építették fel a különleges antennarendszert, hol volt a kutatóintézetük? Vajon ha mindezt a Vatikán pénzelte, akkor esetleg annak területén zajlott le a több évig tartó kísérletsorozat?

No és persze akkor még nem volt tudható, miért állt be több mint negyedszázados csönd. Még az is megfordult a fejünkben - valljuk be! - hogy mindez valamiféle szélhámosság is lehetett éppenséggel...De hát Pellegrino Ernetti nemcsak a polifonikus zene nemzetközi hírű szakértője, hanem és elsősorban pap is volt. Márpedig egy katolikus papról nehezen képzelhető el, hogy hazudik. Ráadásul így, sajtó útján jelentene be egy ilyen szenzációt, ha az szélhámosság lenne..?

Cronovisore - videó 

Arról nem is szólva, hogy papok és szerzetesek esetében bármiféle nyilatkozatra csak egyházi vezetőik engedélyével kerülhet sor. Vagyis itt a háttérben maga az akkori pápa állhat?

Az esetet 1998 közepén egy francia katolikus pap, Francois Brune hozta elő. Egy könyvet írt, ami olaszul is megjelent. Brune az egyházi parajelenségekkel foglalkozik és nagyon érdeklik a torinói lepelhez kapcsolódó kutatások, valamint a csodák. Ám - ez a legfontosabb - annak idején Ernetti atya barátja volt. Az időlátó gépről kérdezte hát őt F. Ciucani újságíró és az interjú a Terzomillenio (Harmadik ezredév) című folyóirat 1998. évi 5. számában jelent meg.

Ebből kiderül, hogy Brune és Ernetti annakidején Velencében ismerkedtek meg. Hamar kiderült, hogy egyformán vélekednek az egyházban zajló eseményekről és folyamatokról. Beszélgettek az Evangéliumról is és ekkor Ernetti mintegy mellékesen megjegyezte: vannak tudományos bizonyítékok arra, hogy mindaz, amit a Bibliában leírtak (például Jézussal kapcsolatban), az első szótól az utolsóig igaz. A bizonyítékot az időkön átlátó gép szolgáltatta.

Hogyan kezdődtek ezek a kutatások, mi volt a kiindulási pont, az első indok? A velencei San Giorgio Maggiore-szigeti bencés kolostor szerzetese akkoriban már nemcsak zenével foglalkozott, hanem hangokat ís vett fel különféle szerkezetek segítségével. Brune szerint Ernetti tudományos alapokon fogott hozzá a kutatásokhoz és különböző nemzetiségű szakemberek segítették a munkában.

Brune szerint a bajok az 1972-es interjú után kezdődtek. Ernetti körül egyre gyanúsabb alakok bukkantak fel és enyhén szólva furcsa dolgok történtek. Állítólag elsőként az oroszok jelentkeztek - minden bizonnyal a KGB ügynökei próbáltak valamit kiszaglászni erről a csodálatos szerkezetről. De nem kellett sokáig várni az amerikaiakra sem. Mindenki őt akarta valamilyen módon elkapni, hogy beszéljen nekik az időlátó gépről. Ettől kezdve az egyházi elöljárók kénytelenek voltak gondoskodni az atya fizikai biztonságáról. Gyakorlatilag nem járhatott ki a velencei kolostorból, és bencés rendtársai kénytelenek voltak testőröket alkalmazni, hogy megakadályozzák az ügynökök erőszakos behatolásait a kolostorba.

Brune atya szerint a barátja annakidején kizárólag zenei érdeklődéstől vezettetve próbálta rekonstruálni a régi hangokat - hogy meghallhassák, bizonyos zenedarabokat és műfajokat hogyan is énekeltek a régi emberek. De ekkor meglepetések érték őket. Egyikük halott apja szólt hozzájuk a készülékből, aztán más, régen holt emberek hangját is hallották. Ijedtükben egészen XII. Pius pápáig szaladtak és elmesélték, mi történt. A pápa azonban megnyugtatta őket: nincs ebben semmi boszorkányság, nem az ördög művéről van szó.

Nem is a túlvilág köszönt ide be, hanem a múlt. Állítólag maga a pápa használta először a hullámok kifejezést. Vagyis hogy a régről fennmaradt hullámok máig itt keringenek valahol és talán azok jelentkeztek a készülékekben? Akkor még nem tudták, hogy fény- és hanghullámokról lehet szó. XII. Pius állítólag nagyon örült, mert a jelek szerinte arra mutattak, hogy tudományos módszerekkel is bizonyítható lesz az örök életbe vetett hit.

Ernetti és addigi fő segítője, Gernelli professzor, valamint a híres olasz atomfizikus, Fermi egyik tanítványa, Braun, aztán egy japán Nobel-díjas, egy portugál professzor, név szerint De Matios, és mások segítettek aztán elkapni a múlt hullámait - állította 1998-ban a visszaemlékező francia pap. Azt is mondta, hogy a látványos végeredmény kép és hang formájában egy tévéhez hasonló szerkezetben, képernyőn jelentkezett. Nem színes, hanem fekete-fehér volt és a hologramokhoz hasonlóan térhatású volt.

Brune szerint először Mussolini beszédeit nézték végig és hallgatták le, szóról szóra egyeztetve a későbbi sajtóban, könyvekben megjelent szöveggel. Minden stimmelt. Utána mentek vissza az időben, hogy a Krisztus előtti időkben keletkezett - általunk már említett - tragédiát rekonstruálják. Megnézték és meghallgatták, ahogyan az ókori színházban a színészek elszavalják Quintus Ennius szövegét néhány hónappal a szerző halála előtt, aki szintén ott volt a színházban. A tragédiát azóta állítólag ki is adták könyv formájában, csak éppen azt nem írták bele, milyen különös módon találták meg annak teljes szövegét.

Drámai vég

Egyházi körökben kétféle történet kering arról, hogy miért pusztították el a gépet, az addig létező egyetlen kísérleti berendezést. Az egyik változat szerint azért, mert például a Krisztus életéből készített korabeli kép- és hangfelvételeken a Messiás nem mindent úgy mondott, ahogyan az a Bibliában áll és ahogyan azt a mai napig tanítják, a Biblia alapján...

A másik változat elterjedtebb és többen is hisznek benne - állítja Brune. Az a döntés született, hogy a szerkezet túl veszélyes, és még nem a mai embereknek való. Túl korán fedezték fel, az alkalmazása ma beláthatatlan következményekkel járna. Ráadásul nemcsak a régmúlt volt veszélyes, hanem a közeli majdnem jelen is. Nem véletlenül kezdtek keringeni a különféle nemzetiségű kémek Ernetti atya körü1. Hiszen a szerkezet mindent hangot és képet közvetíthetett a múltból - vagyis az előző napról vagy a negyedórával ezelőtt történt eseményekről is!

Erre akkor jöttek rá, amikor egyszer a berendezés váratlanul az amerikai nagykövet és a Palesztin Felszabadítási Front küldöttének előző esti titkos találkozóját kezdte közvetíteni...

És ez lehetett a gépezet megsemmisítésének igazi oka. Hiszen attól kezdve, hogy létezett belőle egy példány, bármikor elkészülhetett a második, a tizedik, a százezredik is. És attól kezdve nem létezett volna többé politikai, katonai, tudományos, üzleti, ipari vagy magántitok..! Hiszen aki rendelkezett volna ilyen géppel, az az utolsó öt percig bezáróan megtudhatta volna, ki mit csinált, hol volt, kivel miben egyezett meg, mit talált fel, hogyan keveri titkos receptjeit vagy a pénzügyi körök miben egyeztek meg, stb. Ennek valóban beláthatatlan következményei keltek volna a jelenkori világra is. Sokkal inkább ettől kellett félni és nem attól, mi derül ki rég holt diktátorokról vagy művészekről, bárkiről.

Így nem csoda, hogy a végzetes döntést a pápa, Ernetti atya, Gemelli professzor és a többi érintett tudós egyhangúlag hozták meg. Ettől kezdve előállt az a furcsa helyzet, hogy a már idős Ernetti atya nemcsak a gépről nem beszélhetett senkinek, hanem még azt sem árulhatta el, hogy megtiltották neki az információközlést.

Magyarán szólva még azt is titkolnia kellett, hogy egyáltalán valamiféle tilalom van érvényben kronovízió-ügyben (amely természetesen nem létezik és sohasem létezett - állította az egyház, de ezt sem mondták ki.) Az egyház attól rettegett: ha kikerü1 a nagy nyilvánosság elé, hogy valóban létezett s ilyen szerkezet, akkor egyes hatalmak elkezdik összeszedni a tudósokat, akik dolgoztak a szerkezeten, és így vagy úgy, de ismét megépítik azt, és persze majd használják. Ezzel hitük szerint igen sokat ártottak volna az emberiségnek.

1998-ban ettől már nem kellett annyira tartani, és nem volt az élők között az a pápa sem, aki egykor érintett volt az ügyben. Jobbára elhunytak a tudósok is, és maga Ernetti sem élt már. Brune atya szerint a megsemmisítés nem a szó szerinti elpusztítást jelenti. A gépezetet - a kronoviziós készüléket és tartozékait - előbb teljes egészében a Vatikánba szállították, aztán szétszedték. Néhány fődarabját, amely nélkül feltehetően nem működne, továbbra is az egyházi állam falai között őrzik. Más, szintén fontos alkatrészeket diplomáciai postával más országokba vittek és ott egyházi központokban rejtegetik. Maguk az őrizők sem tudják, mit bíztak rájuk.

Mi több - vallja Brune atya - valahol elrejtették a tizenkét tudós jegyzeteit és a szerkezet tervrajzát is. De hogy hol van mindez, arról nincs tudomása. Ernetti atya nem sokkal a halála előtt még elmondta Brune atyának, hogy ő maga szállította a Vatikánba a gépet és a tervrajzokat, két, akkor még élő tudóssal közösen. Az egész anyagot egy négy kardinálisból álló bizottságnak adták át, de ezek kilétéről Ernetti nem szólt.

Aztán még az is elterjedt - megerősítette ezt maga Brune atya - hogy Ernetti állítólag titokban készített egy másolatot is a gép tervrajzairól és azt valahová eltette, vagy valakinek odaadta. Mivel egész életében egyházi és bencés körökben mozgott, nem kizárt, hogy egy másik bencés szerzetes őrzi valahol a kronovízió tervrajzait...

(Nemere István)

A Chronovisor  Ernetti Atya - videó