Az istenhit nem a tudatlanság miatt van
Agresszív ateisták, mint Richard Dawkins vagy Daniel Dennett gyakran beszélnek az istenhívőkről úgy, mint tudatlan idiótákról, akik nem vették még észre, hogy a tudomány kihúzta a hitük alól a szőnyeget. Sok emberrel találkozom, aki ezt ugyanígy gondolja.
Agresszív ateisták, mint Richard Dawkins vagy Daniel Dennett gyakran beszélnek az istenhívőkről úgy, mint tudatlan idiótákról, akik nem vették még észre, hogy a tudomány kihúzta a hitük alól a szőnyeget. Sok emberrel találkozom, aki ezt ugyanígy gondolja.
Nobel-díjas tudósok beszélnek Isten és a tudomány kapcsolatáról. Főleg Tihomir Dimitrov 50 Nobel Laureates and Other Great Scientists Who Believe in God c. internetről letölthető könyvéből fogok szemezgetni. Tisztában vagyok azzal, hogy lehetne ötven, száz, ezer más ismert tudóst melléjük állítani, akik nem hittek Istenben. Egyáltalán nem gondolom, hogy híres tudósok világnézeti megoszlása döntené el azt a kérdést, hogy van-e Isten. Amit ezek az idézetek eldönthetnek, az pusztán az (ezt viszont szerintem el is döntik), hogy valóban a tudatlanság-e az istenhit oka. Kiváló elmék tanúskodnak az ellenkezőjéről.
A sorozatban szereplő Nobel-díjas tudósok nem mindegyike keresztény, a szó szoros értelmében nem is mindegyikük teista vagy deista (van köztük panteista is, mint Schrödinger és talán Einstein), de a vallomásaikból kiderül, hogy a naturalizmust (vagy materializmust) egyáltalán nem tartják a tudományból fakadó helyes filozófiai következtetésnek, de még a tudomány szövetségesének sem. Vagyis nem gondolják egy pillanatig sem, hogy a tudományos ismeret megcáfolta vagy aláásta volna az istenhitet. Éppen ellenkezőleg: szerintük a hit és a tudomány vagy egymást kiegészítő, vagy éppen egymást feltételező emberi tevékenységek. A tudósból agitprop harcossá átvedlett Dawkins ezt a hozzáállást rendkívül helytelennek és primitívnek tartja, azonban hál’Istennek sem a tudományfilozófiában, sem a legmagasabb szintű tudományokban nem ő képviseli az etalont, és akkor még finoman fogalmaztam. Most azonban következzenek az idézetek, először Albert Einsteintől és Max Plancktól.
Albert Einstein (fizikai Nobel-díj)
„Azt szeretném tudni, Isten hogyan teremtette ezt a világot. Nem egyik vagy másik jelenség érdekel, ennek vagy annak az elemnek a spektrumában. Az Ő gondolatait szeretném megismerni, a többi részletkérdés.” (Ronald Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 33).
„Minél mélyebben hatol az ember a természet titkaiba, annál nagyobb tiszteletet érez Isten iránt.” (Denis Brian: Einstein: A Life. John Wiley and Sons, 1996, 119)
„Minél többet foglalkozom a tudománnyal, annál inkább hiszek Istenben.” (Jim Holt: ’Science Resurrects God’, The Wall Street Journal, 1997)
„Annak ellenére, hogy ilyen harmónia van a kozmoszban, melyet véges értelmemmel én is fel tudok ismerni, még mindig vannak emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ami viszont igazán dühössé tesz, az az, hogy nézeteik alátámasztására engem idéznek.” (Ronald W. Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 400)
Számos idézetet lehetne ezek mellé tenni, melyekből kiderül: Einstein nem volt klasszikus értelemben vett teista vagy deista. Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy mit is hitt vagy gondolt Istenről. Az azonban bizonyos, hogy Einstein sem az ateista, sem a materialista világképet nem tartotta összeegyeztethetőnek a kozmosz rendjével, és bosszantotta, ha őt az ateizmussal hozták összefüggésbe.
kapcsolódó írás:
David Ben Gurion beszélgetése Albert Einsteinnel:
A sorozatban szereplő Nobel-díjas tudósok nem mindegyike keresztény, a szó szoros értelmében nem is mindegyikük teista vagy deista (van köztük panteista is, mint Schrödinger és talán Einstein), de a vallomásaikból kiderül, hogy a naturalizmust (vagy materializmust) egyáltalán nem tartják a tudományból fakadó helyes filozófiai következtetésnek, de még a tudomány szövetségesének sem. Vagyis nem gondolják egy pillanatig sem, hogy a tudományos ismeret megcáfolta vagy aláásta volna az istenhitet. Éppen ellenkezőleg: szerintük a hit és a tudomány vagy egymást kiegészítő, vagy éppen egymást feltételező emberi tevékenységek. A tudósból agitprop harcossá átvedlett Dawkins ezt a hozzáállást rendkívül helytelennek és primitívnek tartja, azonban hál’Istennek sem a tudományfilozófiában, sem a legmagasabb szintű tudományokban nem ő képviseli az etalont, és akkor még finoman fogalmaztam. Most azonban következzenek az idézetek, először Albert Einsteintől és Max Plancktól.
Albert Einstein (fizikai Nobel-díj)
„Azt szeretném tudni, Isten hogyan teremtette ezt a világot. Nem egyik vagy másik jelenség érdekel, ennek vagy annak az elemnek a spektrumában. Az Ő gondolatait szeretném megismerni, a többi részletkérdés.” (Ronald Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 33).
„Minél mélyebben hatol az ember a természet titkaiba, annál nagyobb tiszteletet érez Isten iránt.” (Denis Brian: Einstein: A Life. John Wiley and Sons, 1996, 119)
„Minél többet foglalkozom a tudománnyal, annál inkább hiszek Istenben.” (Jim Holt: ’Science Resurrects God’, The Wall Street Journal, 1997)
„Annak ellenére, hogy ilyen harmónia van a kozmoszban, melyet véges értelmemmel én is fel tudok ismerni, még mindig vannak emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ami viszont igazán dühössé tesz, az az, hogy nézeteik alátámasztására engem idéznek.” (Ronald W. Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 400)
Számos idézetet lehetne ezek mellé tenni, melyekből kiderül: Einstein nem volt klasszikus értelemben vett teista vagy deista. Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy mit is hitt vagy gondolt Istenről. Az azonban bizonyos, hogy Einstein sem az ateista, sem a materialista világképet nem tartotta összeegyeztethetőnek a kozmosz rendjével, és bosszantotta, ha őt az ateizmussal hozták összefüggésbe.
kapcsolódó írás:
David Ben Gurion beszélgetése Albert Einsteinnel:
https://dszilvia.blogspot.com/2018/02/david-ben-gurion-beszelgetese-albert.html
Max Planck (fizikai Nobel-díj)
„A vallásnak is és a tudománynak is szüksége van tevékenységeihez az Istenbe vetett hitre, sőt, az előbbinek a kezdetén áll, az utóbbinak minden gondolkodás végén. Az előbbi számára a világnézet tekintetében Isten az alapot képviseli, az utóbbinak minden érvelés koronáját.” (Max Planck: Religion und Naturwissenschaft, Johann Ambrosius Barth Verlag, 1958, 27)
„Nem lehetséges végső összeütközés a vallás és a tudomány között; az egyik ugyanis kiegészíti a másikat. Úgy gondolom, minden komoly és reflektív ember felismeri, hogy természete vallásos elemét el kell ismernie és kultiválnia kell ahhoz, hogy emberi lelke minden ereje tökéletes egyensúlyban és harmóniában működhessen együtt. És valóban, nem véletlen, hogy minden kor legnagyobb gondolkodói mélyen vallásos lelkek voltak.” (Max Planck: Where Is Science Going? W. W. Norton, 1977, 168)
Max Planck - videó
„Engem, aki fizikus vagyok – olyan ember, aki az egész életét egy teljesen prózai tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte –, biztosan senki nem tartana fantasztának. Az atom tanulmányozása által mondom tehát, hogy nincs olyan dolog, hogy anyag! Minden anyag csakis egy atomi részecskéket mozgató erő következtében áll elő és marad egyben, mely erő egyben tartja a legkisebb naprendszert, az atomot. Az egész univerzumban nincs azonban intelligens és örökkévaló erő, azt kell tehát feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött van egy öntudatos, intelligens Elme és Szellem. Ez a valódi eredete az anyagnak.” (Kurt Eggenstein: The Prophet J. Lorber Predicts Coming Catastrophes & the True Christianity. PU Valkyrie Publishing House, 1984)
A tudomány és a vallás kapcsolatának komplementaritásával kapcsolatban írta Planck: „A kettő nem zárja ki egymást, éppen hogy kiegészítik egymást és kölcsönhatásban vannak egymással. Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.” (Udo Schaefer: The Imperishable Dominion. George Ronald Publishers, 1983, 84)
(forrás: Szabados Ádám -divinity.szabadosadam.hu)
kapcsolódó írás:
https://dszilvia.blogspot.com/2013/12/tudatossagunk-forradalmi-fejlodese-mi.html
Einstein idézetek - videó
Max Planck (fizikai Nobel-díj)
„A vallásnak is és a tudománynak is szüksége van tevékenységeihez az Istenbe vetett hitre, sőt, az előbbinek a kezdetén áll, az utóbbinak minden gondolkodás végén. Az előbbi számára a világnézet tekintetében Isten az alapot képviseli, az utóbbinak minden érvelés koronáját.” (Max Planck: Religion und Naturwissenschaft, Johann Ambrosius Barth Verlag, 1958, 27)
„Nem lehetséges végső összeütközés a vallás és a tudomány között; az egyik ugyanis kiegészíti a másikat. Úgy gondolom, minden komoly és reflektív ember felismeri, hogy természete vallásos elemét el kell ismernie és kultiválnia kell ahhoz, hogy emberi lelke minden ereje tökéletes egyensúlyban és harmóniában működhessen együtt. És valóban, nem véletlen, hogy minden kor legnagyobb gondolkodói mélyen vallásos lelkek voltak.” (Max Planck: Where Is Science Going? W. W. Norton, 1977, 168)
„Engem, aki fizikus vagyok – olyan ember, aki az egész életét egy teljesen prózai tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte –, biztosan senki nem tartana fantasztának. Az atom tanulmányozása által mondom tehát, hogy nincs olyan dolog, hogy anyag! Minden anyag csakis egy atomi részecskéket mozgató erő következtében áll elő és marad egyben, mely erő egyben tartja a legkisebb naprendszert, az atomot. Az egész univerzumban nincs azonban intelligens és örökkévaló erő, azt kell tehát feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött van egy öntudatos, intelligens Elme és Szellem. Ez a valódi eredete az anyagnak.” (Kurt Eggenstein: The Prophet J. Lorber Predicts Coming Catastrophes & the True Christianity. PU Valkyrie Publishing House, 1984)
A tudomány és a vallás kapcsolatának komplementaritásával kapcsolatban írta Planck: „A kettő nem zárja ki egymást, éppen hogy kiegészítik egymást és kölcsönhatásban vannak egymással. Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.” (Udo Schaefer: The Imperishable Dominion. George Ronald Publishers, 1983, 84)
(forrás: Szabados Ádám -divinity.szabadosadam.hu)
kapcsolódó írás:
https://dszilvia.blogspot.com/2013/12/tudatossagunk-forradalmi-fejlodese-mi.html
Einstein idézetek - videó
