2020. május 7., csütörtök

Mi történik a halál előtt és után?



Az emberek többségét a halál félelemmel tölti el, hiszen — úgy hisszük — erre az útra egyedül indulunk, és nem tudhatjuk, mi vár ránk. Mi történik, amikor közeledik a vég, és mit csinál a lélek azután, hogy elhagyta a testet?


Nem ugyanúgy érint minket a halál, ha hirtelen következik be — például baleset által —, vagy ha időt kapunk felkészülni az elmúlásra. Az ezoterikus szakértők szerint gyakran megesik, hogy a hirtelen halál után a lélek nem érti, mi történt vele, nem képes itt hagyni a földi síkot, és még sokáig nem tud belépni a Fénybe. Más a helyzet azonban, ha a beteg vagy a nagyon idős ember tudja, hogy nemsokára búcsút kell mondania. 
„A legnagyobb tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy egyedül kell átmennie a másvilágra – mondja Nagyidai Ildikó reikimester, tisztánlátó. – Az elhunyt szerettei ugyanis odagyűlnek köré, hogy segítsék őt. Azok közül, akik néhány héttel később elmentek, többen is beszámoltak nekem arról, hogy álmukban olyan elhunyt nagynénik, nagybácsik jelentek meg, akikre évek óta nem is gondoltak. Akik viszont a legfontosabbak voltak a szívünknek, azok a haldoklás első pillanatától az utolsóig velünk vannak, és vezetnek az úton.” Ildikó szerint a haldokló családtagjainak biztos jel, hogy megérkeztek a segítők, amikor a beteg egy pontra néz folyamatosan, általában a mennyezeten. Sőt, ha még képes rá, szólongatja is a rég elhunyt nagymamát, szülőt. „Ez egy olyannyira más állapot, hogy a távozni készülő ilyenkor már nem igazán látja, érzékeli élő szeretteit, már a hozzá érkező lelkek a fontosak. Ennek ellenére sokan tapasztalják, hogy elhunyt szerettük megvárta, míg odaérnek a kórházba – akár külföldről is-, és csak utána mentek át a másvilágra. Ez egyfajta megnyugvás. És ott lesznek Elohim angyalai is; ők azok, akik »hazasegítik« a haldoklót.”

Találkozunk a Felsőbb Énnel

Miután a halál beállt, a lélek elhagyja a testet, és vagy a bardóba kerül — ez egyfajta test nélküli köztes lét —, vagy belép a Fénybe. A bardót egyfajta váróteremnek tekintik, ahol — ha még nem érzi magát késznek — a lélek felkészülhet, hogy belépjen a Fénybe.
„Ez a leltár ideje — mondja Nagyidai Ildikó. — Találkozunk a Felsőbb Énünkkel, és újra látjuk, milyen feladatokat vállaltunk erre az életünkre. Végigvesszük, mi az, amit sikerült megvalósítani, és mit kell egy következő életben újra magunkkal vinni. Ám ez nem számonkérés, hiszen minden leszületésünk egy újabb lehetőség, hogy közelebb kerüljünk a tökéleteshez. Arra, hogy a lélek mikor születik le újra, nincs válasz. Lehet, hogy megvárja a családtagjait a másvilágon, hogy aztán ismét együtt szülessenek le, és valósítsanak meg életfeladatokat, ám az is megtörténhet, hogy unokaként jön el újra, hogy a gyermeke úgy gondoskodhasson róla, mint ahogyan öreg napjaiban kellett volna, ha nem hal meg fiatalon.”

Meddig jöhetnek vissza?

Akiknek lehetőségük volt visszatérni a halálból — például egy súlyos baleset után újraélesztették őket —, azt mondják, annyira békés és csodás helyre érkeztek, hogy soha többé nem félnek a haláltól. Sőt, van köztük, aki boldogan visszatérne, akár azonnal.
„Úgy mondják, hogy ilyenkor a karma tanácsa elé járul a lélek, és ők eldöntik, hogy visszatérhet-e még az életbe, vagy meg fog halni. Viszont, ha már teljesítette az életfeladatát, és mégis kap lehetőséget a visszatérésre, soha nem lesz olyan az élete, mint korábban. Valami végérvényesen megváltozik azokra az évekre, amíg még a Földön van.”
Az, hogy az elhunyt szellemként meddig jöhet vissza, nincs pontos meghatározás. Hiszen kísértetjárta kastélyokban akár több száz évvel a halála után is látnak egykori lakókat.
„Sőt, az is lehet, hogy a lélek már rég leszületett újra, mégis szellemként meg tud jelenni. Ennek az a magyarázata, hogy a Felsőbb Énünkben minden leszületésünk benne van, így akár egy másik megjelenésében is találkozhatunk lélekként a szerettünkkel. Lehet, hogy egy idős bácsit látunk, de talán ő az édesanyánk, aki egy másik leszületése szerinti testét mutatja meg, ám a lelke ugyanaz, akit annyira szerettünk.”

Fontos napok

A lelkek számára vannak ugyanúgy fontos napok, mint az élőknek. Ilyen a halottak napja is, amikor a földi sík és a szellemvilág közelebb kerül egymáshoz, könnyebb az átjárás. Ilyenkor intenzívebbek a holtaktól érkező jelek, főleg éjjel 2 és 3 óra között gyakori, hogy arra ébredünk, velünk vannak. „Az, hogy karácsonykor erősebben érezzük elhunyt szeretteink jelenlétét, inkább rajtunk múlik. A szeretet ünnepén intenzívebbek az érzelmek, jobban érezzük a hiányát annak, aki már nincs velünk. Ez az oka, hogy nyitottabbak vagyunk a másvilágról érkező jelekre.”
(forrás:Ványik Dóra)

Sivarama Swami - videó
Amit nem mondanak el a halálról


Sivarama Swami bhakti-jógi, szerzetes, spirituális tanító és a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének vallási vezetője. Számos gaudíja vaisnavizmussal foglalkozó mű szerzője, valamint az ősi védikus szentírások bölcseletein alapuló erkölcsi tanítások nemzetközi szószólója.