A fejlődés húzóereje megérinti a világunkat, és mint egy nagy hullám, lehetővé teszi, hogy megtapasztaljuk az emberi lét mélységeit és magasságait. Így olyan időket élünk meg, amelyekben új gondolatok és új érzések árasztanak el minket, és megváltoztatják a legbelső igazságainkat.
Így válunk egyre inkább a sors átformáló hullámainak részévé. Sokan már készek növekedni, miközben a világ nagy része, még mindig csak „egyszerűen forog tovább”. De úgy tűnik, valóban eljött az ideje annak, hogy végre elkezdjünk újfajta módon élni, az életet újfajta módon megérteni, életünket újfajta módon kialakítani. Megérett az idő, és az Ég készen áll arra, hogy kísérje az átalakulásunkat.
Jelenlegi helyzetünk felnyitja a szemeinket, és kiszélesíti a szellemi látóhatárunkat. Egyre inkább lehetségessé válik számunkra a világ, az emberek és az Ég újfajta megértése, ha a tudatossá válásunk, a megértésünk szintjének racionális lépcsőfokain túl jön létre.
Az idők változnak, és sorsunk lehetővé teszi, hogy tanuljunk. Megtapasztaljuk, ahogy a régi értékrendünk megváltozik, és a visszatartó és a megújító erők között találjuk magunkat. Elsőként a reakcióink döntik el az irányt, pedig ennek a következményei akár még a következő életünkre is hatással lehetnek. Hiszen a fejlődés életről életre alakul ki.
Ma még a káosz világának közepén állunk, és az a sok ember, aki az egymással harcoló ellenfelek között él, most elmondhatatlanul szenved. Ideje lenne hát felhagyni ezekkel az önző, materialista elképzelésekkel, a határtalan kapzsisággal, és elkezdeni követni a megértés útját.
Krisztust, a nagy kozmikus világtanítót, már évtizedek óta várják – nem csupán a keresztények, de mindenütt, szerte a Földön. Keleten Bodhisattwa néven ismerik, de „Lord Maitreya”-ként is őt várják. Ő „a Szeretet és az együttérzés nagy ura”, éppúgy, ahogy elődje, Buddha, a „Bölcsesség Ura”. Krisztus a világtanító, a Mesterek Mestere, az angyalok tanítója. Ő az, aki vezeti és kíséri az emberiséget szellemi „útjain”.
Sok száz évvel Krisztus előtt Buddha volt az, aki az érzelmi síkon tanította a megvilágosodást, és rámutatott az érzelmeinkben rejlő elvakultságra. Utána Krisztus, a Szeretet Ura, a gondolatok síkján tanított és rávilágított arra, hogy valamennyien Isten gyermekei vagyunk. Isten két nagy fiának egyesített munkája, ezeknek az egybetartozó tanításoknak az összegzése lesz majd az előttünk álló tapasztalat.
Az összes szellemi kinyilatkoztatásból álló egész rendszer egy egymásra épülő, egymásba illeszkedő tanítást alkot, energiaátadást az egyik isteni szintről egy másikra. Az avatárok rámutatnak a fejlődésre, megadják az alaphangot, és átnyújtják a tanítást az új kor számára egy új civilizáció bevezetéséhez.
El sem tudjuk képzelni, hogy milyen szellemi energia lehet egy gondolatmag, ha azt a Földön elültetik. Egy avatárnak az a nagy feladata, hogy egy állandó „tűzhelyet” építsen, mely fenntartja a szellemi energiákat. Ennek a hatására kel életre egy új civilizáció – és az azt követő kultúra, vallás, politika, kormány és oktatás. Ez az útja annak, ahogy „történelem” létrejön.
Csak egy tanítás van, de az különböző formákban jelenik meg, mindig az emberiség fejlődésének megfelelően. Minden egyes tanítás, egy bizonyos időben és helyen, az akkor és ott élő népnek szól, a nagy tanításnak egy akkori értelmezése. De egyetlen tanítás sem tud minket, annak az eredeti formáiban elérni, hiszen abban az időben csak szóban került átadásra, és az elterjedése is, századokig tartott.
De sokunkból ma még hiányzik az összefüggések megértése. A felismerés, hogy a világunk „egy Isten és egy emberiség”.
A tudás, hogy a nagy Mesterek, Isten magasan fejlett fiai újra és újra eljönnek kísérni, a fejlődő emberiséget.
Így az időnk már most is egyedi. Egyik konferencia követi a másikat, mint még soha. A helyi, nemzeti és nemzetközi tanácskozások közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Mindenhol különböző társaságok, munkacsoportok, oktatási közösségek és egyesületek jönnek létre, hogy megvitassák és tanulmányozzák az élet problémáit. Az új korszak új lendületet ad a csoportszellemnek és a csoporttudatnak, hogy az emberiség a jólét előmozdítása érdekében egy közösségben egyesüljön.
A jövő már ragyog ránk, és támogatja az átalakulásunkat. Az új energiák lehetővé teszik, hogy felismerjük a régi meggyőződéseinket, szerepeinket, kapcsolatainkat és értékeinket – annak érdekében, hogy meg tudjuk változtatni őket. Tehát rajtunk múlik, hogy az új energiákat segítségként vagy velünk szembenálló erőként éljük-e meg. Ha már nekifogtunk az új élethez vezető utaink felépítésének, akkor már meg is kezdtük az önmegvalósítást, és nem fog nehezünkre esni az idő jeleit erősítésként és segítségként megélni! Mert felismertük, hogy
Isten a kezében tart minket és a világunkat is.
Eva Gostoni spirituális tanító és írónő
Zen Planet Relaxation Meditation - videó
Így válunk egyre inkább a sors átformáló hullámainak részévé. Sokan már készek növekedni, miközben a világ nagy része, még mindig csak „egyszerűen forog tovább”. De úgy tűnik, valóban eljött az ideje annak, hogy végre elkezdjünk újfajta módon élni, az életet újfajta módon megérteni, életünket újfajta módon kialakítani. Megérett az idő, és az Ég készen áll arra, hogy kísérje az átalakulásunkat.
Jelenlegi helyzetünk felnyitja a szemeinket, és kiszélesíti a szellemi látóhatárunkat. Egyre inkább lehetségessé válik számunkra a világ, az emberek és az Ég újfajta megértése, ha a tudatossá válásunk, a megértésünk szintjének racionális lépcsőfokain túl jön létre.
Az idők változnak, és sorsunk lehetővé teszi, hogy tanuljunk. Megtapasztaljuk, ahogy a régi értékrendünk megváltozik, és a visszatartó és a megújító erők között találjuk magunkat. Elsőként a reakcióink döntik el az irányt, pedig ennek a következményei akár még a következő életünkre is hatással lehetnek. Hiszen a fejlődés életről életre alakul ki.
Ma még a káosz világának közepén állunk, és az a sok ember, aki az egymással harcoló ellenfelek között él, most elmondhatatlanul szenved. Ideje lenne hát felhagyni ezekkel az önző, materialista elképzelésekkel, a határtalan kapzsisággal, és elkezdeni követni a megértés útját.
Krisztust, a nagy kozmikus világtanítót, már évtizedek óta várják – nem csupán a keresztények, de mindenütt, szerte a Földön. Keleten Bodhisattwa néven ismerik, de „Lord Maitreya”-ként is őt várják. Ő „a Szeretet és az együttérzés nagy ura”, éppúgy, ahogy elődje, Buddha, a „Bölcsesség Ura”. Krisztus a világtanító, a Mesterek Mestere, az angyalok tanítója. Ő az, aki vezeti és kíséri az emberiséget szellemi „útjain”.
Sok száz évvel Krisztus előtt Buddha volt az, aki az érzelmi síkon tanította a megvilágosodást, és rámutatott az érzelmeinkben rejlő elvakultságra. Utána Krisztus, a Szeretet Ura, a gondolatok síkján tanított és rávilágított arra, hogy valamennyien Isten gyermekei vagyunk. Isten két nagy fiának egyesített munkája, ezeknek az egybetartozó tanításoknak az összegzése lesz majd az előttünk álló tapasztalat.
Az összes szellemi kinyilatkoztatásból álló egész rendszer egy egymásra épülő, egymásba illeszkedő tanítást alkot, energiaátadást az egyik isteni szintről egy másikra. Az avatárok rámutatnak a fejlődésre, megadják az alaphangot, és átnyújtják a tanítást az új kor számára egy új civilizáció bevezetéséhez.
El sem tudjuk képzelni, hogy milyen szellemi energia lehet egy gondolatmag, ha azt a Földön elültetik. Egy avatárnak az a nagy feladata, hogy egy állandó „tűzhelyet” építsen, mely fenntartja a szellemi energiákat. Ennek a hatására kel életre egy új civilizáció – és az azt követő kultúra, vallás, politika, kormány és oktatás. Ez az útja annak, ahogy „történelem” létrejön.
Csak egy tanítás van, de az különböző formákban jelenik meg, mindig az emberiség fejlődésének megfelelően. Minden egyes tanítás, egy bizonyos időben és helyen, az akkor és ott élő népnek szól, a nagy tanításnak egy akkori értelmezése. De egyetlen tanítás sem tud minket, annak az eredeti formáiban elérni, hiszen abban az időben csak szóban került átadásra, és az elterjedése is, századokig tartott.
De sokunkból ma még hiányzik az összefüggések megértése. A felismerés, hogy a világunk „egy Isten és egy emberiség”.
A tudás, hogy a nagy Mesterek, Isten magasan fejlett fiai újra és újra eljönnek kísérni, a fejlődő emberiséget.
Így az időnk már most is egyedi. Egyik konferencia követi a másikat, mint még soha. A helyi, nemzeti és nemzetközi tanácskozások közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Mindenhol különböző társaságok, munkacsoportok, oktatási közösségek és egyesületek jönnek létre, hogy megvitassák és tanulmányozzák az élet problémáit. Az új korszak új lendületet ad a csoportszellemnek és a csoporttudatnak, hogy az emberiség a jólét előmozdítása érdekében egy közösségben egyesüljön.
A jövő már ragyog ránk, és támogatja az átalakulásunkat. Az új energiák lehetővé teszik, hogy felismerjük a régi meggyőződéseinket, szerepeinket, kapcsolatainkat és értékeinket – annak érdekében, hogy meg tudjuk változtatni őket. Tehát rajtunk múlik, hogy az új energiákat segítségként vagy velünk szembenálló erőként éljük-e meg. Ha már nekifogtunk az új élethez vezető utaink felépítésének, akkor már meg is kezdtük az önmegvalósítást, és nem fog nehezünkre esni az idő jeleit erősítésként és segítségként megélni! Mert felismertük, hogy
Isten a kezében tart minket és a világunkat is.
Eva Gostoni spirituális tanító és írónő
Zen Planet Relaxation Meditation - videó
