Az első kísérlet során egy lezárt tárolóedényben lévő emberi DNS-t egy kísérleti alany közelében helyeztek el. Ezután annak az embernek, akitől a DNS származott, különböző érzelmi impulzusokat adtak a kutatók. Meglepő módon az érzelmek a másik szobában levő DNS-t is befolyásolták. Negatív érzelmek hatására a DNS összehúzódott, pozitív érzelmek jelenlétében pedig a DNS spiráljai ellazultak – írja a University Herald cikke.
A második hasonló, de az előzővel nem összefüggő kísérletben a tudósok a kísérletben részt vevő alanytól leukocitákat (fehérvérsejteket) vettek le, és ezek elektromos változásait vizsgálták az érzelmek hatására.
A donort egy szobába helyezték, és érzelmi stimulációnak vetették alá, vagyis videó-bejátszások segítségével különböző érzelmeket idéztek elő benne.
A DNS-ét eközben egy másik helyiségben vizsgálták ugyanabban az épületben. A donort és DNS-ét egyaránt megfigyelve azt tapasztalták, hogy amikor a donor érzelmi csúcsokat vagy hullámvölgyeket élt meg (az elektromos válaszreakciók alapján), akkor a távolabbi helyiségben lévő DNS teljesen azonos válaszokat produkált! Mindezt késedelem nélkül, azonos időpontban.
Vagyis a DNS elektromos válaszreakciói teljes mértékben követték az alany érzelmekre adott válaszreakcióit.
A tudósok ezután arra voltak kíváncsiak, milyen messze tudják eltávolítani a donort a DNS-étől, hogy ugyanezt az eredményt kapják. A kísérletet 50 mérföldes távolságból megismételve még mindig ugyanaz volt a hatás. Az azonos válaszreakciók továbbra is késedelem nélkül, ugyanabban az időpontban léptek fel.
A tudósok ezután arra voltak kíváncsiak, milyen messze tudják eltávolítani a donort a DNS-étől, hogy ugyanezt az eredményt kapják. A kísérletet 50 mérföldes távolságból megismételve még mindig ugyanaz volt a hatás. Az azonos válaszreakciók továbbra is késedelem nélkül, ugyanabban az időpontban léptek fel.
A harmadik kísérlet még ennél is meglepőbbnek bizonyult.
A körülöttünk lévő világot alkotó fényfotonokat orosz tudósok vákuumban vizsgálták, amelyben a fotonok természetes elhelyezkedése teljesen véletlenszerű volt. Ezután emberi DNS-t helyeztek be a vákuumba. Megdöbbentő módon a fotonok ekkor már nem véletlenszerűen viselkedtek, hanem pontosan követték a DNS geometriáját. És ami még ennél is érdekesebb volt, ahogy a Researchgate cikke is beszámol róla: amikor a tudósok elmozdították onnan a DNS-t, a fotonok továbbra is ebben az új rendben maradtak.
A kísérlet végzői kénytelenek voltak megállapítani, hogy az emberi DNS szó szerint alakítja a körülöttünk lévő világot alkotó fényfotonok viselkedését. Laikus nyelven szólva ez annyit jelent: az anyag (DNS) hatással van a nemfizikai valóságra (fényfotonok).
Ebből még a tudomány embereinek sem könnyű nem spirituális természetű következtetést levonnia: nevezetesen azt, hogy sokkal nagyobb hatással vagyunk a körülöttünk lévő világra, mint azt valaha is gondoltuk! Voltaképpen mi, emberek, az érzelmeinken keresztül saját magunk teremtjük meg a valóságunkat.
forrás:lelekszafari.hu
DNS aktiválás - videó