Míg régen inkább a véletlennek és a szerencsének, ma már sokkal inkább a fejlett orvostudománynak köszönhető, ha egy-egy, klinikai halál állapotába került egyén úgymond "visszatérhet" odaátról. S magas szintű technikai és orvosi ismereteinknek hála, egyre nagyobb a túlélők száma - akik gyakran meglepő dolgokról számolnak be visszatérésük után...
- Magából a balesetből csak egy nagy durranásra emlékszem, és azután vége volt. Egy hatalmas sötétség következett, majd zuhanás. Nem sokkal később már felülről láttam magamat. - emlékszik vissza Volford Attila.
- A magasból figyeltem, hogyan
fekszem az úton, hogyan áll a lábam, és rettenetesen zavart, hogy bár nyitva
volt a szemem, mégsem tudtam belenézni. Nekem ez az állapot óráknak tűnt, ám
utóbb kiderült, hogy mindössze néhány percig tartott. Nagyon nehéz leírni azt
az érzést, amit akkor éltem át. Megszűnt számomra a tér és az idő, a tökéletes
semmi vett körül, ahol nincsenek érzések, nincs fájdalom, boldogság, semmi
nincs, csak én vagyok. Az a zuhanás azóta kíséri az életemet. Álmomban nagyon
gyakran átélem, tulajdonképpen már megszoktam. Csak az zavar, hogy sohasem érek
a zuhanás végére, pedig egyszer szeretném megtudni, hol fejeződik be. Szeretném
megtudni, mi van odaát...
Bár nincs két egyforma halálközeli élmény-beszámoló, az elbeszélések
időnként több ponton megegyeznek. Gyakran felbukkanó momentum például a testenkívüliség
érzése; sötétségen vagy csodálatos, fényes alagúton való áthaladás; találkozás
elhunyt személyekkel, esetleg ismeretlen, fénylő lénnyel, akik leírhatatlan
szeretetet árasztanak; stb.
Az élmények túlnyomó többsége kimondhatatlanul békés, és jó érzést kelt: egyike az általunk ismert legerőteljesebb érzelmi és pszichológiai hatással bíró eseményeknek. Akár egyszerű, akár részletekben gazdag, ez egy olyan élmény, amely jelentősen átformálhatja az ember hitét, illetve értékrendjét az élet valóságos és fontos dolgairól. Sinkó Edit intenzív szakápoló több éve kutatja a halálközeli élményeket, számtalan pálfordulással találkozott.
- Nagyon erős személyiségváltozáson esnek át, amely többnyire pozitív irányú. Ez újabb problémát jelent az élményesnek, egyrészt, hogy feldolgozza, amin átesett, illetve teljesen megváltozik a személyisége. Függetlenül attól, hogy ezelőtt milyen értékeket tartott fontosnak, előtérbe kerül a másokkal való kapcsolat, erőteljes tudásvágy, mindenkin való segíteni vágyás alakul ki bennük. A változásokat - különösen, ha ezek a tulajdonságok korábban nem jellemezték őket - a szűkebb és a tágabb környezettel egyaránt nagyon nehéz elfogadtatni.
A természettudományos
magyarázatok a klinikai halált kísérő élettani folyamatokra épülnek. A
szívműködés és a légzés leállásával az agy nem jut elegendő oxigénhez és
felszaporodik az anyagcsere során keletkező szén-dioxid. Néhány kutató szerint
ezek a folyamatok idézik elő a halálközeli élményeket; egészen pontosan a
folyamat során felszabaduló, endopszichozin nevű polipeptid, mely a limbikus
rendszert fokozottan aktiválva eufórikus érzéseket idéz elő.
Dr. Liptay-Wagner András, klinikai halál-kutató szerint más lehet a
magyarázat.
- Az oxigénhiány ellen szól például
az a tény, hogy nagyon sok esetben nem lép fel oxigénhiány műtét közben, mégis
beáll a klinikai halál Másrészt a halálközeli állapot átéléséhez, úgy tűnik, nem
is feltétlenül szükséges akár klinikai halál, akár bármiféle traumatikus
behatás.
Egyes tibeti szerzetesek képesek ezt a tudatállapotot - az összes jellemzőjével
együtt - egyfajta meditációs technikával elérni.
- Kutatómunkánk elsődleges célja, hogy mindazok, akik átestek a klinikai halál állapotán, és élménnyel rendelkeznek, megtanulják feldolgozni, megosztani másokkal ezeket. Megpróbálunk segíteni abban, hogy el tudják fogadtatni magukat környezetükkel, hogy ne tekintsék őket pszichiátriai esetnek. - magyarázza Pálfia Istvánné intenzív szakápoló.
forrás: negyedikdimenzio.hu
Dr.Liptay Wágner András beszél a halál metafizikájáról - videó
