Egyszer egy legény elhatározta, hogy elindul megtudni az élet titkát. Arra gondolt, hogy felkeres egy öreg bölcset, aki biztosan meg tud felelni a kérdéseire.
Ment, mendegélt napokon át. Egyszer csak, amikor megpihent, egy kisebb karaván ment el mellette. A fa árnyékában ülve nyeglén odavetette kérdését a karaván egyik tagjának:
- Messze van még az öreg bölcs, aki ismeri az élet titkát?
- Az bizony messze van - felelte a kereskedő, és azzal tovább is bandukolt a karaván.
Újabb három napot gyalogolt, összeszedte minden erejét, sietett, hogy minél előbb elérje a bölcs hajlékát, aki ismerte az élet titkát. Ebédidőben megállt, hogy falatozzon egy keveset, amikor újabb karaván ment el mellette. Egy fa árnyékában ülve ismét nyeglén odaszegezte kérdését a karaván egyik tagjának:
- Messze van még az öreg bölcs, aki ismeri az élet titkát?
- Az bizony messze van - felelte ez a kereskedő is, és azzal tovább bandukolt a karaván.
A legény nekiindult és újabb három napon keresztül bandukolt. Egy kisebb faluba érve, a fáradtságtól félholtan esett össze. A falubeliek elvitték őt a helyi javas emberhez, akinek tudása igen nagy tiszteletnek örvendett. Amikor a legény magához tért, mondta az öregnek mi járatban van, és elmesélte úti történetét is.
Az öregember elmosolyodott és azt mondta legénynek: - de hiszen az általad keresett bölcs éppen az ellenkező irányban van, mint amerre jöttél. A legény igen elszomorodott, azonban az öreg megvigasztalta: - ebből az esetből igen sokat tanulhatsz, s ha megtanulod a leckét, nem kell szomorkodnod a helytelen döntéseid miatt:
- Ha segítséget kérsz az úton, ügyelj arra, hogy minden kérdésed a döntésedhez legfontosabb információkat tartalmazza. A kereskedők -mivel ültél- nem tudták, hogy milyen irányba tartasz, így a kérdésedre helyes választ adtak ugyan, de nem elegendőt.
- Az élet titkának tudásáért nem kell halálra kínoznod magad, mert mit ér az élet titka, ha halott vagy.
- Végül pedig ne feledd, hogy az élet titkának kutatása során nem az a fontos, hogy milyen messze jutottál, hanem az, hogy jó irányba tartottál-e.
Az öreg ezzel útnak eresztette a fiút, aki most már nem sietve, és úti célját folyamatosan pontosítva tartott az élet titkának megismerése felé.
forrás: blog.xfree.hu
Unió - Úton (1973) - videó
zeneszerző: Szendrődi Zsolt /1943-2014/
Jelez már a kakasszó,
Harsogó a nap.
Száz veréb torkából
Szinte dal fakad.
Fojt, lázít minden fal,
Menni kell, tudom.
Felkelek, ma úgy érzem
Itt az én napom.
Szél fújja ingem,
a vállamon tarisznya lóg,
Cipőmön lyuk kacsint,
de nevetve, messze indulok.
Szél fújja ingem,
a vállamon tarisznya lóg,
Cipőmön lyuk kacsint,
de nevetve, messze indulok.
Néz reám a fényes ég,
Mosolyog, mint én.
Igaz hát, a boldogság
Itt a földön él.
Szél játszik hajamban,
Vár reám az út.
Jön velem a kakasszó,
Együtt ballagunk.
Új tájak nyílnak,
mint mesekönyv az asztalon,
Nem adnám semmiért a világon,
hogy mindezt láthatom.
Új tájak nyílnak,
mint mesekönyv az asztalon,
Nem adnám semmiért a világon,
hogy mindezt láthatom.
Hull a zápor, megázom,
Nem takar fedél.
Ha fázom is, hát ki bánja?
Nem adnám semmiért.......!
Szél fújja ingem,
a vállamon tarisznya lóg,
Cipőmön lyuk kacsint,
de nevetve, messze indulok.
Szél fújja ingem,
a vállamon tarisznya lóg,
Cipőmön lyuk kacsint,
de nevetve, messze indulok.
