Boldog vagyok Uram, hogy
kiállhattam a sorból, hogy mindenki
előttem rohan és hagyom már, hogy
félrelökjenek és minden konc után az
enyémnél gyorsabb kezek nyúljanak...
Nehéz volt először megállni a dolgok
áradó sodrában, a lárma fülledt
ütemében, ó mert forró, halálos
izgalom hörgött a rohanók hangjában és a
város lobogó, fénylő öléből gigászi
kapuk tárultak tüzes öleléssel...
Most, hogy az elhagyott úton felismertem a
Békét, a virágok szelíd arcában az
Örömet és a fák égfelé ringásában az
imákat, messze kerülöm a hangos,
fényekben izzó várost és az éjszakát a
csendes ég alatt töltöm inkább, hol
csodálatos álmok és örök sejtelmek
hajolnak hozzám a csillagokból...
- Szepes Mária: Csendesebb utakon... -
- - - - - -
Szepes Mária - Csendesebb utakon... - videó
Kerekes Andrea előadásában
forrás: Sorskapu
