Dr. Sir Ervad Jivanji Jamshedji Modi indiai történész Attila hun királyról.
Levelezőtársamtól érkezett hozzám a hunokról a következő írás, melyet tanítani kéne az iskolákban. Sajnos azonban az iskolákban Ammianus Marcellinus IV. századi, hunokat talán sohasem látott, de hun gyűlölő történetíró véleményét tanítják gyermekeinknek.
A forrás hitelességéről megkérdeztem dr. Aradi Éva indológust, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárát, aki hitelesnek minősítette, mivel 6 éve Bombayban (mai nevén Mumbai) volt, ahol meglátogatta a Modi által alapított Káma Intézetet (párszi, azaz perzsa ottani lakosok alapították, ők adják Bombay, de egész India értelmiségének nagy részét). Tehát ott eredetiben látta az itt következő beszéd részletet (F.K.)
Dr. Sir J. J. Modi (1854-1933)
Dr. Sir Ervad Jivanji Jamshedji Modi indiai történész, hun-kutató rövid beszéde 1925-ben, amikor Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia kitüntette. Zajti Ferenc festőművész, magyarságkutató társa és barátja volt, az eredeti angol szöveget ő fordította magyarra.
A magyarság életében ünnepnappá emelkedett az a nap, amikor Horthy Miklós meghívására, 1925-ben hazánkba érkezett a világhírű hindu tudós, Dr. J. J. Modi, aki óriási tömeg jelenlétében tolmácsolta India üdvözletét, majd előadást tartott "A régi magyarok nagyságáról, viselt dolgairól, faji őserejéről" címmel. Ebből az előadásból emeltük ki azt a részt, amellyel leghatalmasabb királyunkat, Atilla nagy királyunkat, "az Isten Ostorát" kívánom bemutatni és jellemezni:
"Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Így a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.
Tudják-e önök, hogy a világtörténelem legnagyobb alakjait, összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezéreit, legnagyobb államépítőit és államszervező zsenijeit önök, magyarok adták? Tudják-e önök, hogy Atilla hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Cyros, egy Nagy Sándor, egy Hannibál, egy Julius Caesar, egy Napóleon elenyészően kicsi figurák? Ki volt a világtörténelem folyamán, Atillán kívül, aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó, roppant területet tudott uralma alá hajtani? De volt-e Atillán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije, aki hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított két kontinensnyi birodalmat nemcsak meghódítani, hanem megszervezni, élő organizmusban összefogni, törvényekkel szabályozni, renddel fenntartani tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti, emberen túli nagyságot, ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiját önök, magyarok adták a világnak! És én, az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra, hogy ezt most önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. Mert ez a faj, amely egy Atillát tudott produkálni, magából kitermelni, olyan érték és olyan erő, amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások, kisiklások, letörések, de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat százszor és ezerszer, s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha! A magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak mindvégig, a történelmi idők jó és balsorsán keresztül."
Forrás: Grandpierre K. Endre: A magyarok Istenének elrablása (1993/59),
www.irodalmilap.net,
magyarnemzetikartya.hu
Kép forrása:
www.rovasirasforrai.hu KITEKINTŐ rovat
- - - - - - -
A SZKÍTA BIRODALOM 1. - videó
forrás:Magyarságkutató Intézet
A SZKÍTA BIRODALOM 2. - A SZKÍTÁK TEMETKEZÉSE - videó
forrás: Magyarságkutató Intézet
EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL XIV. - ŐSI "HAJLÉKAINK": A JURTÁK - videó
forrás:Magyarságkutató Intézet
