A kvantumszemlélet
gyökeresen új tudományos szemszögből vizsgálja meg az Ember és az Univerzum
kapcsolatát, s általában az élet jelenségeit, sajátosságait. Így a megismerés,
az értelmezés és a tudás kérdését is. Érdemes
megkülönböztetni az időben összegyűjtött információkat, és azok értelmezését
(tudás), valamint a tudatosság növekedésével megjelenő intuitív bölcsességet
(Tudás). Az előbbi az elme racionális, logikus, lineáris
értelmezésének eredménye, az utóbbi a Tudat egységes megértésének felvillanása.
S míg az önismeret vonatkozásában a Tudás a szabadsághoz, szeretethez és
együttérzéshez vezet, a tudás ragaszkodáshoz, félelemhez és elkülönüléshez.
Természetesen a tudás nélkülözhetetlen az életben. A tudás az információk megismerését, összegyűjtését, rendezését, és azokból való következtetések levonását jelenti a racionalitás és a logika segítségével. Ezeknek megvan a maguk haszna a technikai oldalról. Egy nyelv megtanulása, egy új készség elsajátítása, egy képesség fejlesztése nem nélkülözheti ezt a folyamatot. Azonban van-e, lehet-e jelentősége a valódi önismeret megjelenésében? Önmagad megismerése szempontjából nem kell-e valami más utat választanod? Hiszen az a tudás, amit összegyűjtesz önmagadról, az látszólag hasznos, azonban valójában megakadályozza a valódi önismeretet, ami önmagad időn túli részét jelenti. Vajon meg lehet-e ismerni az időben létrejött tapasztalatok és időbe ágyazott emlékek, információk elemzésével azt, ami az időn túl létezik? Ráadásul az élet változásában egy ponton az elme telítődik az információkkal, és azokat elkezdi sablonszerűen használni. Ennek eredményeképpen elveszti a frissességét, a spontaneitást és a kreativitás lehetőségét. Létrehoz egy szűrőt, amin keresztül megszűri a világ eseményeit, jelenségeit s így lecsökken a valódi élmények és örömök átélése. Ami új megjelenik az életben, azt legtöbbször a már ismert és elfogadott koncepciók alapján rendezi, ezáltal elkezd egy viszonyt, egy koncepciót kialakítani az élet eseményeivel kapcsolatban. Ezt nevezzük hiedelemnek, aminek az a legnagyobb csapdája, hogy meghatározza, determinálja a tapasztalatok, a kapcsolatok kimenetelét. A tapasztalatok pedig megerősítik a hiedelmet, s a kör bezárul. Így egy igazságnak elfogadott hiedelem évekre, évtizedekre vagy akár életekre (ha valaki hisz ebben) determinálhatja az egyén tapasztalatait.
Van még egy érdekes
kérdése a tudásnak, ha önmagadra vonatkoztatod. Érdemes megvizsgálni, hogy ha
Te ismered önmagad, akkor a megismerő és a megismert elkülönült egymástól, ami
a benned lévő Egység megszűnését jelenti, ami pedig minden konfliktus, félelem
és szenvedés alapját jelenti.
A valódi Tudás önmagad
megismerésében nem gondolatok és információk útján való ismeretet jelent, hanem
egy intenzív Jelenlét megélését, amiben a gondolatokon és szavakon túl érted
meg önmagad és a világ jelenségeinek összefüggéseit. Nem véletlenül helyez sok
szellemi iskola és tanító nagy hangsúlyt az intuíció fejlesztésére. Az intuíció
alatt nem valami homályos megérzést kell érteni, amikor megsejted, hogy ki
hívott telefonon, vagy ráérzel, milyen idő lesz holnap. Az hasznos és tökéletes
első lépésnek, azonban még mindig mindössze felszínes megjelenése a mindenkiben
ott élő mélyebb érzékelésnek. Az intuíció ugyanis a kvantumszemlélet tükrében
azt a képességet jelenti, amikor képes vagy érzékelni az Egység folyamatos
változását, ami különböző finomságú s felismered: bármilyen kiragadott rész
értelmezése csak részleges megértéshez vezethet. A racionalitás, a gondolatok
által keletkezett fogalmi világ kereteinek meghaladását jelenti, amikor nem
részeket, struktúrákat, hanem egymást építő és egymásba olvadó
folyamatokat érzékelsz a tudatosság terében. Természetesen ezt át lehet élni,
azonban verbálisan – vagy írásban – visszaadni már nem igazán könnyű feladat.
A valódi bölcsesség a felismerés: „Amiről azt hiszem,
hogy tudom, nem biztos, hogy Tudom. Mindössze egy nézőpontja, értelmezése
a végtelen változásnak. Nem több, de nem is kevesebb.” Aki ezt megérti, abban jelentősen csökken a ragaszkodás az
elméleti ismeretek „igazsága” iránt, és megszületik benne a nyugalom és a
nyitottság, a befogadás az új eszmék, nézőpontok és lehetőségek iránt. Az
önismeretben pedig az lesz ennek a következménye, hogy ráébredsz: semmilyen
verbális vagy gondolati konstrukció nem képes leírni lényed valódi mélységeit.
Azt csak a tudatosságod fejlődése, a belső Csend megjelenése hozhatja el. Ez
óriási szabadságot ad, hiszen már nem akarod megtalálni önmagad, semmilyen
ezoterikus, vallási vagy tudományos elképzelés segítségével, mivel rájössz,
azok mindössze jelzéseket adhatnak, de nem foglalhatják magukban a valóságot.
Mindegyik helyes és mindegyik téves egyszerre. Hiszen csak elképzelések,
leírások és útmutatások a Valóságról. Egy
modell, legyen az verbális vagy matematikai, írásos vagy képi ábrázolás,
vallásos vagy tudományos magyarázat, soha nem magát a Valóságot jelenti,
mindössze annak ábrázolását. A legtöbb, amit tehet, hogy saját felfedezésre
inspirál.
Az intuitív bölcsesség (Tudás)
segítségével játékosság költözik az életedbe, s az eddig esetleg súlyosnak,
fontosnak ítélt dolgok, események a nekik megfelelő helyre kerülnek.
Foglalkozol velük, megteszed, amit tehetsz, és továbbra is részt veszel
az Élet áramlásában, azonban az eddig ismert stressz és feszültség nélkül,
hiszen az feloldódik a tudatosságod egyesítő terében.
A kvantumszemlélet erre
a kérdésre vonatkozóan is sajátos válaszhoz segíthet hozzá. Arra biztat, hogy
ne a „tuti” választ keresd, hanem használd fel a 2012-es jóslatok jelenségét
önismereted mélyítésére. Vizsgáld meg önmagad. Milyen mentális és érzelmi
energiák sarkallnak a „2012” kérdéssel kapcsolatos koncepciók megismerésére? A
kíváncsiság, a felfedezés öröme, vagy a bizonytalanságtól való félelem? Miért hiszed
egyik, vagy másik magyarázatot valóságosabbnak? Milyen a mindennapjaid lelki
minősége?
Ha ezáltal az
önvizsgálattal saját felismeréseket szerzel az elméd működéséről, akkor
felfoghatod a látható Valóság mögötti összefüggéseket. S ezzel fejlődhet intuíciód,
ami lehetővé teszi, hogy egységben lásd a világ változásait. Ehhez nem kell
semmilyen különleges képesség, csak egy nyitott, befogadó tudatállapot, melyben
az Elme és a Tudat egyensúlya kialakul, és amelyben képes vagy egységben
szemlélni a legösszetettebb folyamatokat is.
Az alapelved ez legyen:
„Nem hiszek el semmit, de nem is utasítok el semmit.” Meglátod, amikor először
kipróbálod ezt a hozzáállást, kicsit furcsa lesz, de ennek hatására kialakulhat
benned a Megértés. Így nem pusztán magadévá teszel egy újabb teóriát, amely egy
ideig ott lesz az emlékeidben – majd egy másik információ kiszorítja onnan -,
hanem saját felismeréshez jutsz. Tudatosabbá válsz.
Tehát először egy
teljesen új tudatosságot, egyensúlyt, és abból származó érzékelést, értékrendszert
és hozzáállást érdemes létrehozni önmagadban, és aztán abban cselekedni. Hiszen
az a tudatszint és az ahhoz kapcsolódó gondolkozásmód, mely az adott problémát
létrehozta, nem fogja megtalálni a megoldást, ezt könnyű belátni. Tehát valódi
változásra van szükség és ezzel próbálkozik jelenleg az emberiség. Te is. Ezt
nevezhetjük a „tudat forradalmának”, amely azonban csak egyéni lehet.
Semmiféle elméleti
koncepció, vallási, ideológiai vagy politikai mozgalom nem oldhatja meg a
jelenlegi kihívásokat, legyen az pénzügyi, társadalmi, környezeti vagy éppen
spirituális. Csak a Te (“öntudatodra”) ébredésed. Ezzel teheted a legtöbbet,
önmagadért, szeretteidért, szűkebb és tágabb környezetedért. S ha ezt
megteszed, akkor már nem lesz szükséged koncepciókra, „próféciákra” és nem
igazán lesz fontos számodra, hogy mit jósoltak a maják 2012-re, vagy éppen
hogyan értelmezik ezt a „szakértők”.
Az öntudatlan félelem
„sötétsége” eltűnik, mivel felkapcsoltad tudatosságod „lámpását”. Csak a
kíváncsiság marad és a felfedezés öröme, s bármi történjen is ebben az évben:
2012 igazi nyertese Te leszel!
(Szatmári L. Miklós)