A szív az emberi gondolkodás kezdetei
óta a szeretet szimbólumának és érzelmeink központjának számított. Hogy ez
mennyire igaz, azt bizonyítja néhány kísérlet, amelyet 1993-ban végeztek el.
Az 1991-ben alapított és forradalmi
felfedezéseiről ma már világszerte ismert HearthMath Institute újfajta
kutatásokat végzett az érzelmek fiziológiájának, valamint a szív és az agy
kölcsönhatásainak terén. 1993-ban pl azt vizsgálták, miként gyakorolnak
hatalmat az érzelmek az emberi test fölött. A kutatás során testünknek
elsősorban arra a területére koncentráltak, amelyet az érzelmek keletkezéséért
teszünk felelőssé, vagyis a szívre.
Meglepően hamar, már az első
vizsgálatok idején olyan meglepő megállapításra jutottak, amelyet érthetetlen
módon korábban még senki sem fedezett fel: nevezetesen, hogy a szívet egy
erőteljes, mintegy két és fél méter átmérőjű erőtér övezi.
Ez azt jelenti, hogy
a szív, jóval nagyobb erőteret generál, mint az agy.
A tudósok addig azt
feltételezték, hogy a maga elektromágneses impulzusaival az agy adóköre a
legnagyobb. Akkor azonban találtak egy erőteret, amely jóval nagyobb, ráadásul
olyan erős, hogy messze túlnyúlik a test határain. A szív által sugárzott
erőtér valószínűleg még a mértnél is sokkal nagyobb, mivel a mai mérőberendezések
nem tesznek lehetővé igazán pontos méréseket.
Az első meglepetés után hamarosan
felmerült a kérdés, hogy vajon mi célt szolgál a szívünket körülölelő erőtér?
A SZÍV ÁLTAL LÉTREHOZOTT ELEKTROMOS
ÉS MÁGNESES MEZŐK KOMMUNIKÁLNAK TESTÜNK SZERVEIVEL.
Még azt is sikerült bebizonyítaniuk,
hogy a szív és az agy összeköttetésben áll egymással, és a szív jelzi az
agynak, hogy milyen hormonokat, endorfinokat vagy más vegyületeket termeljen a
testben.
Az agy nem önállóan cselekszik, hanem
a szív jelzései alapján.
Vagyis valójában a szív osztja szét
az információkat. A kísérletek során kiderült, hogy az információkat az
érzelmek továbbítják. Érzelmeink tartalmazzák tehát azokat az információkat,
amelyek révén szívünk az agyat és a szerveket testünk pillanatnyi
szükségleteiről tájékoztatja.
Ám ez még nem minden. A kutatásokat
folytatva felfedezték, hogy a szív által gerjesztett elektromos és mágneses
mezőt nem csupán érzelmeink alkotják. Erejét egy további meghatározó forrásból,
nevezetesen meggyőződéseinkből is meríti, vagyis mindazokból a dolgokból,
amelyekben mélységesen hiszünk, és amelyek szerint az életünket irányítjuk.
Mindezt magába foglalja a szívből információként áradó energia, amelyet testünk
akkora erővel sugároz, hogy nemcsak agyunkig és a szerveinkig jut el, hanem
messze kiterjed a környezetünkre.
SZÍVÜNK EGYFAJTA KÖZVETÍTŐ, AMELY
MINDEN MEGGYŐZŐDÉSÜNKET ÉS ÉRZELMÜNKET ÉLEKTROMOS ÉS MÁGNESES REZGÉSEKKÉ ÉS
HULLÁMOKKÁ ALAKÍTJA ÁT.
Ezek az elektromágneses hullámok
pedig nem korlátozódnak a testünkre, hanem mélyen behatolnak a környezetünkbe,
és kölcsönhatásba lépnek mindennel, ami minket körülvesz.
A HearthMath Institut vizsgálatai
kimutatták, hogy mekkora ez a kisugárzott energia.
- Az EKG-val mért elektromos
ingerület az agy elektromos ingerületének (EEG) akár a hatvanszorosa is
lehet.
- A szív mágneses mezeje ötezerszer
erősebb, mint az agy mágneses mezeje.
Szívünkből tehát sokkal nagyobb erő
árad, mint az agyunkból. Miért olyan fontos, hogy tudjuk ezt? Azért, mert így
végre megérthetjük, miért teljesülnek bizonyos vágyaink egyszerűen, míg mások
nem válnak valóra.
-
Ha úgy mondogatjuk az affirmációkat vagy jelenítünk meg lelki szemeink előtt
bizonyos képeket, hogy a szívünk mélyén nem vagyunk meggyőződve vágyunk valóra
válásának lehetőségéről, akkor csak az agyunk bocsát ki elektromágneses
hullámokat, míg érzelmeink központja, szív, ötezerszer nagyobb erővel
sugározza valódi meggyőződésünket, kételyeinket, aggodalmainkat.
-
Ha meggyőződéseinket érzelmeink ereje is alátámasztja, összehasonlíthatatlanul
nagyobb lesz a kibocsátott energia. Ám ha szomorúak, levertek és erőtlenek
vagyunk, kívánhatunk, amit akarunk, a sivár érzelmek ereje nagyobb lesz, mint
az értelmünké.
-
Amiben hiszünk megvalósul, mert, a hitnek van a legnagyobb mérhető ereje.
-
- A szív jelzi az agynak, milyen hormonokat, vegyületeket termeltessen a
testtel.
-
- A szív testünk legerősebb adója. Ez gerjeszti a legerősebb rendelkezésünkre
álló mágneses és elektromos energiát.
-
-A szívből sugárzó elektromos és mágneses hullámokat érzelmeink és
meggyőződéseink teremtik. Mindegy, hogy a hullámok jótékony hatásúak vagy
ártalmasak: így is úgy is hihetetlen erővel áradnak világunkba.
-
-A szív egyfajta közvetítő. Meggyőződéseinket egy másik nyelvre, a hullámok
kódolt nyelvére fordítja, és hihetetlen erővel sugározza szét.
-
- Ez annyit jelent, hogy meggyőződéseink sugároznak belőlünk, és a rezonancia
törvényének értelmében hasonló rezgésű energiát keresnek.
-
- Hasonló hasonlót vonz. Ami energiánkkal azonos hullámhosszú, az valósággá
válik az életünkben.
-
Csak akkor kerülhetünk egy hullámhosszra az életünkben megvalósítandó
dolgokkal, ha tudatosan vonzáskörünkbe vonjuk azokat.
-
Világunkban csak az valósulhat meg, amiben mélységesen hiszünk. Főleg a
tekintetben igaz ez, amit magunkról hiszünk. Önmagunkról táplált véleményünk
szab irányt életünknek. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor lesz erőnk és
hatalmunk sorsunkat alakítani, ha megtanuljuk megérteni, hogy minden erő és
minden hatalom belőlünk fakad, és nem a külvilágból ér minket.
Pierre Franckh
Kicsit tudományosabban:
A modern természettudomány ismét
megerősíti az ősi bölcseletet, ez alkalommal a szív befolyásos szerepével
kapcsolatosan. Doc Childre stresszkutató 1992-ben megalapította az Institute of
HeartMath tudományos kutatóközpontot, amelynek célkitűzése ama elképzelés
tanulmányozása, miszerint az emberi szív mélységes bölcsességet hordoz,
sőt talán fajunk spontán evolúciójának kulcsát is magába rejti.
Childre és a HeartMath kutatói
csapata a legkülönbözőbb korszerű képalkotó eljárásokkal nyert adatok egész
halmazát gyűjtötte össze, amelyekből egyértelműen kiviláglik, hogy őseinknek
igazuk volt a szívnek az életre gyakorolt befolyását illetően.
Childre és Howard Martin az alábbi
következtetésre jutott: „ A szívintelligenciája a tudatos értelem áradata,
amelyet mi magunk is képesek vagyunk megtapasztalni, mihelyt egyensúlyba hozzuk
és összekapcsoljuk elménket és testi érzéseinket.”
Az 1970-es években John és Beatrice
Lacey, a Fels Kutatóintézet fiziológusai felfedezték, hogy a szív saját
független idegrendszerrel rendelkezik, amelyre ők a „szív agyaként” utaltak.
Szívünk arra használja a legalább negyvenezer idegsejtjét, hogy a tudathoz
kapcsolódó olyan agyi központokkal kommunikáljon, mint az amigdala, a talamusz
és az agykéreg. Amikor ezzel először szembesültek, a tudósok úgy vélték, e
szív-idegsejtek szerepe egyszerűen annyi, hogy feldolgozzák az odafentről, az
agyból érkező jelzéseket.
A Lacey házaspár kutatásai azonban
teljesen másra derítettek fényt. Vizsgálataik kimutatták, hogy a szív korántsem
engedelmeskedik automatikusan az agyból érkező üzeneteknek, sokkal inkább az
idegi jelzéseket értelmezi, és az egyén pillanatnyi érzelmi állapota alapján
reagál rájuk. A kutatóházaspár arra a következtetésre jutott, hogy a szívnek
megvan a saját külön logikája, a szívdobogás nem pusztán az élet mechanikus
ritmusa, hanem egy értelmes nyelv kifejezőeszköze. Az EKG-mintázatok elemzése
bizonyítja, hogy a szívnek sokkalta több köze van az észleletekhez és a
viselkedési válaszokhoz, mint azt a nyugati tudomány valaha képzelte volna.
A HeartMath kutatói megerősítették
mindazt, amit a vallás, a költészet és a saját intuíciónk sugall nekünk az
emberi tudatosság hajnala óta. A szív az érintkezési felület a tudat és az
érzelmeket előidéző fiziológiai reakciók között. Mi több a kutatók azt is
megállapították, hogy a szeretet hatása is valós, és biokémiailag mérhető.
Childre és Martin kutatása sajátos
technikák kidolgozásához vezetett, amelyek révén hozzáférhető a „szív koherens
intelligenciája”, ahogyan ők nevezték. Amikor a tesztalanyok a szívükre
összpontosítják figyelmüket, és ezáltal mintegy aktiválják a benne fészkelő
alapvető érzéseket, amilyen a szeretet , a megbecsülés vagy a törődés, ezek
az érzelmek nyomban megváltoztatják és koherensebb mintázatúvá teszik
szívverésünk ritmusát. E növekvő szívritmus-koherencia pedig olyan idegi és
biokémiaia folyamatok egész sorát indítja be, amelyek gyakorlatilag a
test minden egyes szervére hatással vannak..
Tanulmányok bizonyítják, hogy a szív
koherensebb működése az intelligenciaszint megemelkedéséhez vezet, ugyanis
mérsékli a szimpatikus idegrendszer tevékenységét, és egyidejűleg fokozza a
paraszimpatikus idegrendszer növekedést elősegítő munkáját. A koherensebb
szívműködés által előidézett ellazulási reakció csökkenti a kortizol nevű
stresszhormon termelését, és úgy állítja be a mellékvesét, hogy
elővegyületeiből a dehidroepiandroszteron nevű öregedésgátló
hormont állítsa elő.
Dr.Bruce Lipton
(forrás: spiritizmus.hupont.hu)
