A bántó szavak, a negatív pletykák súlyos, láthatatlan sebeket ejtenek a lelken. Ezek a sebek elkísérhetnek minket egy életen át, és romboló hatással lehetnek egész életünkre.
A szavakkal történő bántalmazásnak nincs látható nyoma, szemben a fizikai erőszakkal, mégis megtörténik, és ha családon belül rendszeresen ismétlődik, akkor következményei generációkon át hathatnak.
A kommunikáció családon belül és bármilyen társadalmi körben egymás kölcsönös tiszteletén és a szereteten kellene, hogy alapuljon. Egy ideális világban.
Szavaink lehetnek a szeretet hírnökei és teremtői, de teret adhatnak a gyűlölet és pokol világának is. A döntés mindig a mi kezünkben van.
Fogadjuk meg a szúfik ősi tanácsát és figyeljünk jobban oda saját mondandónkra - mellyel alakítjuk a körülöttünk lévő világot:
A szúfik azt tanácsolják, mielőtt megszólalnánk, hagyjuk, hogy szavaink áthaladjanak három kapun.
Az első kapunál kérdezd meg magadtól: A szavaim igazak? Ha igen, engedd tovább őket a második kapuhoz. Ha nem, akkor tartsd magadban őket.
A második kapunál tedd fel a következő kérdést:
Szükségesek?
A harmadik kapunál kérdezd meg magadtól:
És kedvesek?
Ha mindháromra igennel válaszoltál, akkor mondd csak ki őket.
(forrás:Sándor Judit - Jóportál)
