A „nagy” vagy jelentős jelzővel illetett magyarok között szép számmal találunk olyan életrajzi vonatkozásokat, amelyek egyértelműen arról számolnak be, hogy az illetőt szoros szálak fűzték a rejtélyek tudományához, az okkultizmushoz.
Sokat kritizált oktatási rendszerünk és tananyagunk kétségkívül sokkal fogyaszthatóbb volna, ha nem traktálnák a diákokat a koruk miatt igencsak nehezen megjegyezhető, nem befogadható, unalmas és sokszor felesleges információkkal. Ehelyett lehetne izgalmas, inspiráló és oknyomozó történetekből álló kutatásokat folytatni, vitákat és előadásokat tartani akár a magyar történelem misztikus oldalát illetően is. Merthogy volna itt miről beszélgetni. Lássunk néhány példát!
Tudtad, hogy Kossuth Lajos szabadkőműves volt?
A szabadkőművesek szerint a nagy építőmester és ezzel a világ első szabadkőművese Isten. Magyarországon Mária Terézia udvarában bontakozott ki a szabadkőművesek irányzat, melyek csakhamar illegalitásba kényszerültek. Tény, hogy Kossuth Lajos szabadkőműves volt. „Isten Második Fiának”, illetve a „Magyar Mózesnek” is nevezték őt.
Természetesen Kossuth sokkal szerényebb volt attól, hogy elfogadja ezeket a titulusokat, így ő megelégedett a „Fény Fia” elnevezéssel.
Kacsa, anekdota, feltételezés, mítosz, félműveltség, vagy merő szenzációhajhászás volna csupán részemről ezt állítani?
Kossuth Lajos 1852-ben az USA-ban belépett szabadkőművesek közé.
Bizonyítható történelmi tény, hogy Berényi Zsuzsanna találta meg Kossuth Lajos eredeti belépési nyilatkozatát.
A szabadkőművesek sorát erősítette a Nemzeti Múzeum egyik igazgatója, aki a magyar kulturális élet meghatározó személyisége és ezzel a felsőbb körök jelentős gondolatformálója volt: Pulszky Ferenc. Ő még szabadkőműves páholyt is alapított, ti. a Corvin Mátyáshoz, az Igazságoshoz nevű szerveződést. Nem mellesleg Kossuth Lajos titkára volt.
Ezek után nem feltételezés, hanem logikus következtetés, hogy ők összedolgoztak egymással és a szabadkőművesekkel.
Evezzünk az irodalom vizeire! Ott is szép számmal találunk okkultizmusra és ezotériára hajazó magyar koponyát. Itt van mindjárt Jókai Mór, akinek Az arany ember és A kőszívű ember fiai című művei kötelező olvasmányok. Jókai regényeiben a természetfeletti világok lényei is szerepelnek. Így a démonoktól és kísértetekről kezdve az asztaltáncoltatásig számos spiritiszta elemet lop bele műveibe az írófejedelem.
Hadd idézzek néhány gondolatot Jókai Mór már-már profetikus és utópisztikus, egyesek szerint steampunk A jövő század regénye (1872-től publikálva) című művéből, mely 1952 és 2000 között játszódik:
„Szaporodtak vele a kettős életű emberek, kik egy időben két helyen hisznek élni; a távolbalátók, kik messzeeső helyen történteket itt-történőkként látnak. A pólusok alatti ősvilág szemlélete felköltötte a múltba visszalátást; a légmagasban uralgó csend az idegeket túlvilági zene hallására csábítá. A sok futó idegen arc között egy-egy ember saját magát vélte felismerni; vagy elhunyt kedvesével találkozott össze, s idegei tovább fejtették e gyötrő gondolatot.”
Ami a kísérteteket illeti, szintén egy rövid idézet ugyanonnan:
„Az őrt álló katonák kísértetet láttak. A rémséges „Befana” a Habsburgok hagyományaiban emlékezetes „fehér asszony” megjelent a folyosókon; az őrök rálövöldöztek, és nem fogott rajta a golyó.”
A magyar sci-fi vagy fantasztikus irodalomnak – mert így is hívhatjuk az okkult és spirituális tartalmú prózát – Jókai az egyik állomása. Novellái közül az Óceánia, regényei közül Egész az északi pólusig, Fekete gyémántok, Ahol a pénz nem isten címűek mélyen elgondolkodtatók, mivel valóság és fikció határán mozognak.
A magyar zseniknél maradva, önkéntelenül eszünkbe ötlik Madách Imre és Az ember tragédiája (1862), melyben valóságos látnoki erővel mozog térben és időben, felfedve a 20. század olyan eseményeit, melyeket mi már nagyon jól ismerünk: totalitárius diktatúrákat vagy épp a globalizálódó világot. Az ember tragédiája tele van okkult szimbólumokkal és vitán felül áll, hogy a magyar irodalom talán legspirituálisabb és legprofetikusabb műve fausti magasságokat súrol.
Mikszáth Kálmán sógornőjének adott interjújában egyértelműen utal rá, hogy elfogadja a reinkarnáció létezését, amikor azon lamentál, hogy élte-e vagy fog-e élni egy bizonyos házban, s nem tudja eldönteni, hogy most a lelke időben előrefelé vagy hátrafelé jár-e.
A 18-20. századi magyar értelmiség köreiben tagadhatatlanul jelen volt részint a kor divatja miatt, részint meggyőződéses alapon a szellemi megújhodás igényét hordozó spiritualitás többféle formája. Sokan az igazságot keresték a spirituális filozófiában, csalódva koruk egyházi és hatalmi törekvéseiben, a világ jobbításán kívántak dolgozni azon belátás nyomán, hogy a vallások és a politika már leszerepelt, s valami reformra, felvilágosodásra, forradalmi tettre és újjászületésre volna szükség. Innen nézve ismerősen csenghet a reformkor vagy a felvilágosodás kora elnevezés. A cél tehát az igazság megismerése és a szabadság megvalósítása lett volna. Hogy mi valósult meg ebből, azt a történelem hasábjairól már ismerjük.
Az okkultista körökben forgó, titkos vagy ezoterikus társaságok tagjainak számító híres magyarok között találjuk a teljesség igénye nélkül a következő személyeket:
Kazinczy Ferencet, akinek Orpheus volt az álneve
Széchenyi Ferencet, a Nemzeti Múzeum alapítóját
Szabó Ervint, a könyvtárost és politikust
gróf Festetics Györgyöt, a keszthelyi Georgikon alapítóját Helikon álnéven
Felsőbüki Nagy Pált, akinek komoly szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásában (egyesek szerint ő nem volt szabadkőműves)
Madách Sándort – Saint-Germain feltételezett tanítványa volt, Madách Imre nagyapja
Jászi Oszkárt, a Martinovics Páholy alapítója
Ady Endrét, az imént említett páholy reklámarcát, noha alig vett részt ülésein
Ady Lajost, Ady Endre öccsét
Rákosi Mátyást, akinek szabadkőműves tagsága vitatott, de egy időben támogatták őt, később betiltotta a szabadkőműves páholyokat
idősebb Adrássy Gyulát miniszterelnökj
Báróczi Sándort műfordító
Benczúr Gyulát festő
Csáth Gézát író
(A sor hosszasan folytatható.)
Mindezzel az eszmefuttatással csupán azt szerettem volna illusztrálni, hogy a híres magyarok közül soknak volt olyan életkorszaka és hajlam, amikor többé vagy kevésbé érdeklődött a természetfeletti és a természetes titkok után. Némelyikük pedig kifejezetten a titkos tudományok művelőjévé vált.
(Száraz György - http://boldognapot.hu)
