Spiritiszta volt Arany János?

Gondoltad volna, hogy az egyik legracionálisabb költőnket, Arany Jánost is megérintette a spiritizmus szele? Hogy spiritiszta szeánszokon vett részt? Az 1850-es években Magyarországon is fellendült az „asztaltáncoltatás”, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának is címet adó, A kép-mutogató című Arany-versben is megjelenik. A kortárs és korabeli műveket bemutató tárlatról a kurátorral, H. Bagó Ilonával beszélgettünk.

 Mielőtt elmélyednénk Arany János és a szellemvilág kapcsolatában, érdemes kicsit jobban körbejárni a kérdést, mit is jelent a spiritizmus. E nézet szerint a szellem és a lélek a halál után is megmarad, így az élők kapcsolatot teremthetnek a halottak szellemével. Az asztaltáncoltatás alkalmával a szeánszon részt vevők különféle „varázseszközök” használatával lépnek kapcsolatba a holtakkal. A mozgalom Amerikában jelent meg először, majd az 1850-es években eljutott Európába is.

Ahogy H. Bagó Ilona, a kiállítás kurátora is elmondta: a spiritizmus korai időszakában az asztaltáncoltatás a társas érintkezés közkedvelt formája volt az arisztokrácia és a polgárság körében. „A magyarországi változatnak volt azonban egy sajátos többlete: a szórakozás mellett megjelent a trauma-feldolgozó formája is. A mi korszakunkat nézve ez a trauma egyrészt társadalomlélektani: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása volt” – magyarázta a kurátor. Arany a következőképpen vall erről az időszakról Irányok című írásában: „A nyomás, a zaklatottság, a meghasonlás, mely politikai rázkódásink után európaszerte erőt vett a kedélyeken, midőn nem vala hit, nem remény, nem bizalom – midőn besüppedt lábunk alatt a föld, s biztos irány helyett az asztaltáncoltatás szédelgéseiben kerestünk enyhületet: ily kor, mondom, nem lehetett a jóravaló, a higgadt, a kitartó alkotás kora. Midőn a külső élet megszűnt, elfolytatott: a lélek ön belsejébe fordítá szemeit.”

A kurátortól megtudtuk, hogy

a kor másik vesztesége, az ikonikus zseni, Petőfi Sándor eltűnése volt, amelyet nemcsak akkoriban nem sikerült feldolgozni, de halálának tisztázatlansága máig foglalkoztatja az olvasókat, a közönséget.

Hozzátette: a költőbarát elvesztését Arany János is megszenvedte, ugyanakkor a magánéletében is történt tragikus esemény, amely a spiritizmus felé sodorta: Juliska lánya nagyon fiatalon, 21 éves korában meghalt, és Arany ekkor megírja a magyar irodalom talán legszebb sírversét, mely így végződik: „A LÉLEK Él, találkozunk”.

Mindazonáltal a teljesség kedvéért merüljünk el a verscímben is szereplő képmutogató fogalom tisztázásában is. A képmutogatás a vásárok elterjedt látványossága volt a 17–18. századi Európában: a képmutogatók összefüggő események képsorait bemutatva mondtak el egy-egy tanulsággal záruló, nem ritkán tragikus kimenetellel végződő történetet. Arany János a címadó versében egy debreceni vásári képmutogatóval meséltet el egy tragikus szerelmi történetet, ebben található a már említett szeánsz-jelenet is. „A szeánsz alkalmával az apának megjelenik halott lánya szelleme, akit elüldözött a szerelme miatt, majd halálra maratott a kutyáival. A lány szomorú történetének hallatára lelkiismeret-furdalása lesz, rögeszméjévé válik a holttest keresése és a bocsánatért esedezés, végül ő is meghal. A koporsóján a címer lefelé van fordítva, amely jelzi, hogy a vele kihalt a család. A vers végén pedig két tanulság is van. Az egyik, hogy a szülő ne szóljon bele gyermeke párválasztásába, a másik, hogy a grófi sírbolt nem nyílik ki az ítélet napjáig. Ezt lehet úgy olvasni, hogy nincs, aki az apa szellemét megidézze, ugyanakkor olvasható Arany János üzeneteként is: hagyjuk a halottakat nyugodni, ne bolygassuk őket” – magyarázta H. Bagó Ilona.

Az asztaltáncoltatás keretében a résztvevők a kezüket az asztalra helyezték, amely a szellem megjelenésekor elmozdult, olykor felemelkedett a földről. Emellett használtak többek között egy háromlábú, asztalra helyezhető sámlit is, amelynek az egyik lába ceruzát rejtett. „Asztal-írás ötvenhatban/ Vala itt-ott még divatban; / Kisded asztal egyik lába / Iró-eszközt rejt magába: / A körűl sereglenek / Azzal írnak másvilági / Láthatatlan szellemek” – írja Arany A kép-mutogató című versében. Ezen sorokra H. Bagó Ilona kurátor hívta fel a figyelmet beszélgetésünk során és kiemelte, hogy ez az egyik legkonkrétabb utalás a szeánszokra az Arany-életműben.

A kurátor hangsúlyozta, hogy Arany János költészetében a spiritizmus csak motívumként van jelen.

„Arany Jánosnak volt olyan élménye, amely mélyen elgondolkodtatta, ugyanakkor észérveket keresett és próbált magyarázatot adni olyasvalamire, amelyet még soha nem tapasztalt.

Aranynál ez a kettősség dominál: eljár szeánszokra, noha azt írja Egressy Gábornak, hogy »szkeptikus vagyok«, de a szövegeiből mégis kitűnik, hogy nem teljesen zárkózott el a témától.” – mondta el a kurátor.

Arany János tehát nem volt elkötelezett híve a mozgalomnak, ezzel szemben barátját, Egressy Gábor színművészt magával ragadta a spiritizmus. Egressy találkozott utoljára Petőfi Sándorral, ami miatt gyötörte a lelkiismeret-furdalás. „A szeánszon elhangzott párbeszédben – amelyet Egressy Gábor fia publikált később, és amely a kiállításon is megtekinthető – arról van szó, hogy ha nem találkoznak Mezőberényben, akkor Petőfi nem megy Bem után, és akkor nem hal meg olyan fiatalon. Egressy gyakran idézte a költő szellemét, kérdezte, meg tud-e neki bocsátani, majd arra volt kíváncsi, hol van, hogyan halt meg, mi történt vele. Egy alkalommal Arany is részt vett egy szeánszon, amikor Petőfi szellemét idézték meg, és utána azt írta Tompának (Tompa Mihály költőnek – a szerk.), hogy vannak ezzel kapcsolatban ellenérzései” – mesélte H. Bagó Ilona.

Erről és további érdekességekről Tarjányi Eszter irodalomtörténész beszél a kiállításon – egy videóban, amely részlet a Fába szorult lélek című, spiritizmussal foglalkozó filmből. „Nagyon érdekesek a szeánszokról szóló leírások, mert nagyon objektívnek látszanak, ugyanakkor nem tudják visszaadni azt a hangulatot, melyet a részt vevők átéltek. Érdemes Esztert meghallgatni, mert olyan társadalomlélektani kérdésekről beszél, amelyek kiegészítik a tárlatunkat” – magyarázta a kurátor. 

Hozzátette, hogy a kiállítás ötletét a nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt Tarjányi Eszter vetette fel, a koncepció az ő Szellem örvényében című könyve alapján épült fel. „Fontosnak tartottuk megvalósítani Eszter ötletét, hiszen

olyan jelenségről van szó, amely olyan szerzőket is magával ragadott Arany János mellett, mint például Jókai Mór és Jósika Miklós, az ő spiritizmushoz való kapcsolatukról is beszélünk a kiállításon” – fűzte hozzá.

Tarjányi Eszter (1962-2017)

fotó:magyarkurir.hu

Kiemelte, hogy Tarjányi Eszter a spiritizmus vizsgálatakor nem állt meg a 19. századnál, a 20. századból is nagyon érdekes anyagokat gyűjtött össze, köztük Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc életművéből, sőt a második világháború utáni időszak alatt a témához még hozzászól Ottlik Géza és Márai Sándor is. „Lesz jövőre egy kiállításunk Budapest a díványon címmel, és a pszichoanalízis hatásait fogjuk vizsgálni a művészetekre. A spiritizmus és pszichoanalízis viszonyáról ott is kell majd beszélnünk, mert például Kosztolányi és Karinthy szeánszra is jártak és a díványra is felfeküdtek” – avatott be a részletekbe H. Bagó Ilona.

A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb Arany-tárlata két részből áll. Az első térben, ahogy a kurátor mondta: a „valóságos térben” konkrét anyagokkal, írók, szövegek és tárgyak bemutatásával beszélnek a jelenség hazai megnyilvánulásairól. A szerzőkről készült, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében található portrékat egy korabeli képzőművész, Barabás Miklós készítette. „Nagyon kevés képi dokumentáció maradt fenn ebből a korból, ez még a fotózás előtti időszak, és a spiritizmussal kapcsolatban sem tudunk eredeti tárgyat bemutatni. A vásári látványosságról, a képmutogatásról is mindössze két darab tábla maradt fenn, ezeket is láthatja a közönség: az egyik a Néprajzi Múzeum, a másik pedig az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) tulajdonában van, mindkettő Káposzta Sára és Gulyás Miska tragikus szerelmi történetét meséli el” – mesélte a kurátor.

A kiállításnak ebben a terében látható továbbá néhány könyv is a gyűjteményből, köztük Jókai Mórtól a Jövő század regénye, a Politikai divatok és az Asztrál szellemek című kötetek, valamint Jósika Miklós Két élet című regénye. „Míg Jókai Mór életművében a spiritizmus csupán motívumként jelenik meg, addig Jósika Miklós regényében a jelenség már történetformáló erővé válik. Ez a 19. századi magyar irodalomban nála tapasztalható egyedül” – mutatott rá H. Bagó Ilona. A tárlatból kiderül tehát, hogy ez nemcsak a 19. században volt izgalmas kérdés íróink, költőink számára, de a 20. és a 21. században is születtek alkotások, melyek ezt a tematikát járják körül, és maga a jelenség napjainkig foglalkoztatja a művészeket – magyarázta a kurátor.

A kiállított és hozzáférhető könyvek mellett a tárlaton megtaláljuk annak a háromlábú íróeszköznek a rekonstruált változatát is, amellyel „a másvilági láthatatlan szellemek írnak” a szeánszok alkalmával.

forrás:tudomanyfilm.blog.hu

A kiállítás nem nélkülözi a kortárs, 21. századi vonalat sem. „A könyvek, az íróportrék és a szövegek statikus formája önmagában nem képes azt a többrétegűséget élményszerűen visszaadni, amely szerintem az Arany-vers lényege. Arany János a képmutogatás hagyományára támaszkodva ponyvából magas művészi értékű költeményt alkotott. Ebből a szövegből, melyet Epres Attila hangján hallhatunk, készített Czakó Ferenc egy képmutogató táblát homokanimációval. Korszerű technikával született egy kortárs képzőművészeti alkotás, amely képes felidézni a korabeli vásári hangulatot. ” – mesélte a kurátor. A második, „interaktív térben” ráadásul további izgalmas elemek várnak; itt már a spiritizmus jelentése kap hangsúlyt, illetve az, hogyan fejlődött és szakadt szét különböző irányokra a századforduló környékén. Az információkat egy kör alakú interaktív asztaltól kaphatjuk meg, amelyet Samu Bence médiaművész és Mezei Ildikó grafikusművész készített: a kezünket ráhelyezve – akárcsak a szeánszok alkalmával a résztvevők – az asztal közepén szépen kivitelezett szövegeket olvashatunk a spiritizmus hazai megjelenéséről. Az asztalra egyszerre többen is rátenyerelhetünk, amely így más és más szövegeket mutat fel, és ha mind a nyolcan körbeálljuk, akkor akár még Petőfi Sándor szelleme is megjelenhet körünkben…

 A téma összetettsége miatt a kurátor szakmai segítséghez is folyamodott: a spiritizmuskutatásban Gyimes Júliát, a néprajzi vonatkozású anyagoknál a Fába szorult lélek című film két alkotóját, Szacsvay Évát és Tari Jánost kérte fel szakértőnek, illetve Tasnády Zsuzsannát, aki a képmutogatás jelenségét kutatta. A látványtervet Kemény Gyula készítette. „Ezek a mostani kisebb kiállítások szétfeszítették volna a nagy kiállítás (Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás) koncepciójának kereteit. Ugyanakkor Arany Jánossal kapcsolatban felhívják a figyelmet olyan jelenségekre, amelyekről azt gondoltuk, hogy érdemes róluk beszélni” – mondta H. Bagó Ilona.

Révy Orsolya

Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum

(forrás: kultura.hu)

A kép egy 1850 körüli amerikai szeánszot ábrázol
forrás: c8.alamy.com

Arany Julianna (Juliska) 1841-1865
fotó:Wikipédia

JULISKA SÍRKÖVÉRE:

"Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk!"

Gál Laura - Arany János: A kép-mutogató - videó

forrás:VERSeny Nemzeti