Te mondhatnád azt, hogy az intuíció afféle tudás, de nem tudod, hogyan kaptad meg. Tudsz valamit, de nem tudod, milyen ösvény által érkeztél meg oda, amit tudsz. Ez egy hirtelen felbukkanása a tudásnak vagy valami ismeretnek, de „Én nem tudom, mi módon tudom ezt.” Ami itt működik ennél, az a nem-fogalmi intelligencia, akkor, amikor az intuíció felbukkan.
Az intuíció az nem gondolkodás, se nem logika által érkezik meg. Egy olyan módon érkezik meg, amit nem tudunk megmagyarázni. Ez szoros viszonylatban áll a kreativitással és az ihletettséggel. Az ihletettség szintén arról a helyről jön. Ez adott a számodra. (Ez adott) minden nagy művésznek, zenésznek, írónak, sőt még a nagy tudósoknak is, akik olyan mély felfedezéseket tettek, amik forradalmiak voltak – mint Einstein. Einsteinnek volt egy „érzéke” a relativitás elméletéhez. Mielőtt teljesen be tudta volna bizonyítani azt, már tudta előre, hogy az igaz. Az intuíció eljutott hozzá. Persze, jó sokat gondolkodott, mielőtt az megtörtént.
Néha, jó sokat kell gondolkodnod, s aztán hirtelen, a gondolkodással nem jutsz sehova se többet, és abbahagyod a gondolkodást, s ki mész, és veszel néhány mély lélegzetet. Vagy kimész a természetbe és leülsz egy fa alá. És hirtelen, ott az intuíció. Valamire, amire gondolkodáson keresztül, nem tudtál jutni sehogy sem.
Életbevágó minden emberi lény számára, hogy kapcsolatba kerüljön azzal a hellyel, ahonnan az intuíció ered, mert egyébként téged, a fogalmi elméd megszorításai fognak korlátozni. Egyébként az életed csak ismétlődésekből áll, és semmilyen új elképzelések nem jöhetnek elő. Ha az egy friss, és új elképzelés, akkor olyan helyről jön, ahonnan minden kreativitás felbukkan – mely végül is, a csenden belül van. Ez az, ahonnan az intuíció ered. Ha csendben tudsz lenni, még ha csak egy pillanatra is, akkor ott a lehetőség arra, hogy valami intuitív dolog felbukkanjon, mint egy gondolatként, vagy mint egy olyan spontán dologként, amit te mondasz, s még meg is lepődsz magadon. Talán valakinek a segítségedre vagy a tanácsodra van szüksége, s ahelyett hogy úgy gondolkodnál, hogy „Segítenem kéne ennek a személynek. Mit is mondhatnék legközelebb, hogy segítsek neki?”, inkább csak elcsendesülsz, figyelsz, nézel. S hirtelen lehet, hogy úgy találod magad, hogy mondasz valamit. Ez intuitív. Hirtelen egy mélyebb intelligencia jön elő, s használod az elmédet.
Ez az, amit intuíciónak hívunk. Ébredjünk rá arra, hogy ez az alapja az összes kreatív tevékenységnek, minden igazi kreatív tevékenységnek. Az érzékelés, az olyas valami, ami kívülről jön, az intuíció meg belülről. Ez belőled jön. Lényegében, egy veled, azzal, aki vagy, magával az intelligenciával.
A legkönnyebb mód hogy fejlesszük az intuíciót az, hogy fejlesztjük a képességet, hogy csendesek legyünk néha. Mintsem hogy, úgy „próbálnánk” fejleszteni az intuíciót, hogy eljutunk arra a helyre, ahonnan az összes intuíció ered. Neked nem kell aggódnod azzal kapcsolatban, hogy még intuitívabbá válj, ha még inkább a csendre fókuszálsz. Nem szükséges hosszú periódusokat eltölteni ezzel, hanem inkább legyenek csendes pillanatai az életednek, így ez minden nap a csend pillanataival legyen tarkítva.
Csak becsukhatnád a szemedet, és vehetnél egy vagy két mély lélegzetet. Vagy nem is egészen kéne becsuknod szemedet, hanem miközben figyelnél, vagy ránéznél valakire, éreznéd a saját lélegzésed. Érezd a belső elevenséget a testeden belül.
Ha nézed a számítógéped monitorát, nézz el máshova egy pillanatra, vagy csukd be a szemed egy pillanatra, s végy egy vagy két tudatos lélegzetet. Ez eljuttat téged a csendig.
Bárhol is vagy, mindig vannak lehetőségek ott, egy pillanatnyi csendre. És ez életbe vágó, mivel egyébként az életed kiegyensúlyozatlan marad. Ha nem találsz csendet, akkor mindig cselekvésbe vagy – egyik dolog a másik után. És ez eltakarja a lehetséges intuitív tehetségedet, folyamatosan. Törekedjünk a csendes pillanatokra. Még a legelfoglaltabb személy is megteheti ezt. Ha vezetsz haza vagy a munkába menet, minden forgalmi lámpánál van egy meghívás a csendre. (Ott) számos lehetőség van a csendre. A csend az, ahonnan az intuíció ered.
- Eckhart Tolle -
Néha, jó sokat kell gondolkodnod, s aztán hirtelen, a gondolkodással nem jutsz sehova se többet, és abbahagyod a gondolkodást, s ki mész, és veszel néhány mély lélegzetet. Vagy kimész a természetbe és leülsz egy fa alá. És hirtelen, ott az intuíció. Valamire, amire gondolkodáson keresztül, nem tudtál jutni sehogy sem.
Életbevágó minden emberi lény számára, hogy kapcsolatba kerüljön azzal a hellyel, ahonnan az intuíció ered, mert egyébként téged, a fogalmi elméd megszorításai fognak korlátozni. Egyébként az életed csak ismétlődésekből áll, és semmilyen új elképzelések nem jöhetnek elő. Ha az egy friss, és új elképzelés, akkor olyan helyről jön, ahonnan minden kreativitás felbukkan – mely végül is, a csenden belül van. Ez az, ahonnan az intuíció ered. Ha csendben tudsz lenni, még ha csak egy pillanatra is, akkor ott a lehetőség arra, hogy valami intuitív dolog felbukkanjon, mint egy gondolatként, vagy mint egy olyan spontán dologként, amit te mondasz, s még meg is lepődsz magadon. Talán valakinek a segítségedre vagy a tanácsodra van szüksége, s ahelyett hogy úgy gondolkodnál, hogy „Segítenem kéne ennek a személynek. Mit is mondhatnék legközelebb, hogy segítsek neki?”, inkább csak elcsendesülsz, figyelsz, nézel. S hirtelen lehet, hogy úgy találod magad, hogy mondasz valamit. Ez intuitív. Hirtelen egy mélyebb intelligencia jön elő, s használod az elmédet.
Ez az, amit intuíciónak hívunk. Ébredjünk rá arra, hogy ez az alapja az összes kreatív tevékenységnek, minden igazi kreatív tevékenységnek. Az érzékelés, az olyas valami, ami kívülről jön, az intuíció meg belülről. Ez belőled jön. Lényegében, egy veled, azzal, aki vagy, magával az intelligenciával.
A legkönnyebb mód hogy fejlesszük az intuíciót az, hogy fejlesztjük a képességet, hogy csendesek legyünk néha. Mintsem hogy, úgy „próbálnánk” fejleszteni az intuíciót, hogy eljutunk arra a helyre, ahonnan az összes intuíció ered. Neked nem kell aggódnod azzal kapcsolatban, hogy még intuitívabbá válj, ha még inkább a csendre fókuszálsz. Nem szükséges hosszú periódusokat eltölteni ezzel, hanem inkább legyenek csendes pillanatai az életednek, így ez minden nap a csend pillanataival legyen tarkítva.
Csak becsukhatnád a szemedet, és vehetnél egy vagy két mély lélegzetet. Vagy nem is egészen kéne becsuknod szemedet, hanem miközben figyelnél, vagy ránéznél valakire, éreznéd a saját lélegzésed. Érezd a belső elevenséget a testeden belül.
Ha nézed a számítógéped monitorát, nézz el máshova egy pillanatra, vagy csukd be a szemed egy pillanatra, s végy egy vagy két tudatos lélegzetet. Ez eljuttat téged a csendig.
Bárhol is vagy, mindig vannak lehetőségek ott, egy pillanatnyi csendre. És ez életbe vágó, mivel egyébként az életed kiegyensúlyozatlan marad. Ha nem találsz csendet, akkor mindig cselekvésbe vagy – egyik dolog a másik után. És ez eltakarja a lehetséges intuitív tehetségedet, folyamatosan. Törekedjünk a csendes pillanatokra. Még a legelfoglaltabb személy is megteheti ezt. Ha vezetsz haza vagy a munkába menet, minden forgalmi lámpánál van egy meghívás a csendre. (Ott) számos lehetőség van a csendre. A csend az, ahonnan az intuíció ered.
- Eckhart Tolle -
- - - - - - - -
Kapcsolódó írás:
Dr. Paul Brunton - Az intuíció és az inspiráció forrása
https://dszilvia.blogspot.com/search?q=intu%C3%ADci%C3%B3
- - - - - - - -
Az intuíció és az elme - videó
forrás, előadó: Száraz Görgy
