A spirál felidézi
az élet dinamikáját, a lelkek mozgását az univerzum teremtésének és
kiterjedésének során, a lélek halál utáni utazását olyan utakon, amelyek
általában ismeretlenek számára és amelyek végül elvezetik a kötelező kerülök
megtétele után az örök élet végső központi forrásához, a Teremtőhöz.
A spirál
a mindenhol jelen lévő alakzat: fellelhetjük az állatvilágban (pl. csigák,
kagylók), a növényeknél (pl. kúszó növények), de megtalálhatjuk a
világegyetemben is (a galaxisok hasonló formába rendeződnek), de emellett
persze ne feledkezzünk meg a DNS-ről sem!
Szimbolikus értelemben
vett jelentése egyszerű, pontosabban inkább annak tűnhet: optimizmus és
dinamizmus. A maghoz, a spirál középpontjához nem egyenes, de biztos út vezet.
Ha véletlenül letérnénk az útról, és egy spirituális labirintusba tévednénk,
akkor sincs baj, az örvénybe ismételten belépve újra a helyes útra léphetünk.
Jellemzően az óramutató
járásával megegyező irányba forog, így aktivizálja a pozitív energiákat
(ellenkező irányban forogva negatív jelkép, amely romboló energiákat szabadít
fel). A Feng Shui viszont egységként tekint a jobbra vagy balra forgó spirálra:
kettősük alkotja a jin-jangot. A tudást, az Aranykor ismeretét és titkait is
jelképezi: középpontjába eljutva megismerhetjük a teremtést, a szakrális
teremtőt.
Lehet benső utazás is a
spirál spirituális jelentése: a kezdettől a végig, majd vissza. A kozmikus
energia képi megjelenítése. Sokszor utal a Napra, olykor a vizet – főleg a
tengert – szimbolizálja.
A spirál megmozgat és
kiegyensúlyoz, de romba is dönthet. Kelta értelmezésben a föld, a víz és az ég
egységét jelenti: a hármas spirál (triskele) a legősibb jelképek egyike:
születés, halál és újjászületés, vagy pedig a lélek, a test és a szellem
hármasa. Szoros rokonságban áll a szvasztikával (horogkereszt), amely szintén
szakrális jelentéssel bír, elsősorban Európán kívül.
(Forrás:
ezo)
