2013. január 8., kedd

Az út azonban mindig egy volt....


Amikor megnyílsz a Legvégső számára, az azon nyomban belédáramlik. Többé nem közönséges emberi lény vagy - túlléptél önmagadon. Most te is azt látod, amit az egész világegyetem lát. Többé nem vagy különálló: megtaláltad a forrást. 


A mindennapi életben az emberek mind forrás nélkül élnek, és fogalmuk sincs róla, hogy szívük honnan kapja az energiát, hogy ki az, aki lélegzik bennük, és hogy ereikben az élet nektárja kering. Ez nem a test, nem az elme - ez minden kettősségen túl van. Úgy hívják: bhágavat - a bhágavat a tíz fő irányban... Benső lényed, amikor megnyílik, először két irányt észlel: a magasságot és a mélységet. Aztán lassanként, amint e két irány megszilárdul benned, érzékelni kezded magad körül a másik nyolc irányt is, és szétáradsz feléjük is. Amint elérsz ahhoz a ponthoz, ahol a mélység és magasság találkozik benned, láthatod magad körül az univerzum minden távoli zugát. Akkor tudatod mind a tíz irányba szétárad - az út azonban mindig egy volt.
(Zen Buddhista bölcsesség)