Mi a nirvána?
Amikor valakinek a
kozmikus játéka véget ér, belép a nirvánába. Ha valaki fáradt lélek, és végleg
felül akar emelkedni a konfliktusokon, a kozmikus erők hatalmán, akkor örülnie
kell a nirvánának.
A nirvánában
megszűnik minden földi tevékenység, eltűnik minden vágy, szenvedés, kötődés,
korlát és halál. Ebben az állapotban az ember túllép az idő és a tér fogalmán.
Ez a világ, a föld, a kozmikus erők táncának a játszótere. De amikor az ember
belép a nirvánába, a kozmikus erők megadják magukat a végső, legmagasabb
Igazságnak, és a Tudó, a Tudott és a Tudás vagy Bölcsesség olyanok, mint három
egymásba olvadt angyal. Ekkor az ember a Tudóvá és a Tudottá válik egy
személyben.
Ha valaki nem
tapasztalta meg a nirvánát, általában nem tudhatja, hogy mi az illúzió.
Bizonyos spirituális tanítók szerint a világ májá, azaz illúzió. Amikor valaki
belép a nirvánába, felismeri, hogy mi az illúzió. A nirvána a statikus egység
Istennel. Ott, az Üdvösség statikus állapotában minden véget ér. Ez az Üdvösség
elképzelhetetlen, mérhetetlen, leírhatatlan. A nirvánán túl van az abszolút
egység állapota. Ez az egység az Istennel való dinamikus egység.
A nirvána
nagyon-nagyon magas állapot. Azonban nem ez a legmagasabb állapot azok számára,
akik Istennek dolgoznak. Ha valaki szolgálni akarja Istent itt a földön, akkor
újra és újra vissza kell jönnie a világba, hogy az emberiségben szolgálja a
Legfelsőbbet. Ha valaki a teremtés területén akarja kinyilvánítani a
Legfelsőbbet, akkor annak a Legfelsőbb abszolút dinamizmusával kell dolgoznia,
nem pedig a nirvánában pihennie. Ez nem jelenti azt, hogy aki Istenért
dolgozik, az nem tapasztalhatja meg a nirvánát. A nirvána tapasztalata minden
Isten-megvalósított lélek rendelkezésére áll. De az állandó nirvána azoknak
való, akik megelégszenek a legfelsőbb Bráhman statikus formájával. Ha valaki meg
akarja testesíteni a Supreme statikus és dinamikus formáját is, akkor annak túl
kell mennie a nirvánán, és a kinyilvánítás mezejére kell lépnie.
(Sri Chinmoy)
(Sri Chinmoy)
